Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
Az Egyesült Államok felszólította Izraelt, hogy írjon alá egy levelet, amelyben vállalja, hogy nem követ el emberi jogi jogsértéseket amerikai fegyverekkel – erősítette meg Matt Miller külügyminisztériumi szóvivő.
2024. február 29., 09:302024. február 29., 09:30
Megjegyezte, hogy a kérés nem kifejezetten Izraelre vonatkozik, hanem minden olyan nemzetre, amely amerikai katonai támogatásban részesül.
Elmondta, hogy országa
„Van egy folyamat, amelyet minden olyan országgal folytatunk, amely katonai segítséget kap az Egyesült Államoktól, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy tisztában vannak a nemzetbiztonsági memorandum követelményeivel, megbizonyosodjunk arról, hogy tisztában vannak a nemzetbiztonsági memorandumban felvázolt ütemtervvel” – magyarázta Miller a külügyminisztérium szerdai tájékoztatóján.
– mondta.
Mint ismeretes, Izrael óriási nyomás alatt van amiatt, ahogyan a gázai háborút vívja. Több tízezer ember halt meg, és amerikai tisztviselők többször felszólították, hogy tegyen többet a halálos áldozatok számának csökkentése érdekében. A kongresszusban egyre többen követelik, hogy az Izraelnek nyújtott katonai segélyt kössék feltételekhez. Több ország is jelezte: ellenez egy esetleges katonai offenzíva ellen Rafahban, ahol több mint egymillió ember kényszerült lakóhelyét elhagyni.
Miller korábban megerősítette, hogy az Egyesült Államok felméri az amerikai fegyverek által okozott polgári célpontokban okozott károkat.
Közben
„Bármilyen rugalmasságot mutatunk a tárgyalásokon népünk véréért való aggodalomból, és azért, hogy véget vessünk nagy fájdalmuknak és hatalmas áldozataiknak... párhuzamosan készek vagyunk megvédeni népünket” – mondta Haníje egy televíziós nyilatkozatban.
„Megerősítjük a cionistáknak és az amerikaiaknak... hogy amit nem tudtak a csatatéren kikényszeríteni, azt nem fogják politikai machinációkkal elvenni” – mondta.
Haníje felszólította a jeruzsálemi és ciszjordániai palesztinokat, hogy a ramadán első napján vonuljanak az al-Aksza mecsethez.
– közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a CNN-nel.
Amerikai tisztségviselők következetesen azt mondták, hogy sokkal többet kell tenni annak érdekében, hogy a kritikusan szükséges segítség eljusson az emberekhez Gázában, ahol az ENSZ szerint több mint 2 millió embert fenyeget az éhínség közvetlen veszélye.
Eközben a gázai egészségügyi minisztérium közleménye szerint az elmúlt napokban legalább hat gyermek halt meg kiszáradás és alultápláltság következtében Gázában.
Az elmúlt napokban legalább négy gyermek halt meg a Kamal Advan kórházban, szerdán pedig két gyermek az As-Sífa orvosi komplexumban – közölte az egészségügyi minisztérium és egy helyi orvos.
Mindeközben
szerdán Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésének margóján nyilatkozva.
Malki hangsúlyozta, hogy nem most van a megfelelő idő egy nemzeti egységkormányra. Úgy véli továbbá, hogy a hatóság szakértői kormány létrehozását támogatja, amelynek feladata a palesztin életek megmentése és a háború befejezése. Amint ez megtörtént, lehet elgondolkodni a választásokról, amelyekre még nincs időpont – tette hozzá.
A gázai övezeti helyzet miatt hétfőn mondott le Rámalláhban a Mohamed Stajje palesztin miniszterelnök vezette kabinet. Malki szerint a palesztinok ezzel mutatták meg, hogy készek egy új kezdetre. Mint mondta, hajlandó tovább szolgálni, de nem kívánja átvenni a kormányfői tisztséget.
Malki mindemelett hangsúlyozta, hogy
Világos ugyanakkor, hogy minden kormány kudarcot fog vallani, ha az izraeli megszállás folytatódik – tette hozzá.
A Palesztin Nemzeti Hatóság kormányozza az Izrael által megszállt Ciszjordánia egyes részeit, a Gázai övezetet azonban a Hamász uralja.
Malki kiemelte, hogy nem kerülhető meg a kétállami megoldás, mivel szerinte Izrael sosem biztosítana azonos jogokat a palesztinoknak egy közös államban. Hozzáfűzte, továbbra is céljuk egymás mellett békés szomszédságban élni Izraellel.
Izrael légicsapásokat mért Damaszkusz határában lévő célpontokra
Izrael szerdán délután légicsapásokat mért Damaszkusz déli határában lévő célpontokra – közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH).
A nagy-britanniai székhelyű aktivistahálózat szerint a damaszkuszi vezetéssel szövetséges libanoni Hezbollah síita milícia két támaszpontját támadták Szajjida Zajnab és Basatin térségében, ahol négy nagyerejű robbanást lehetett hallani.
Az OSDH szerint halálos áldozatok is voltak, bár pontos számot nem említettek. A szervezet szerint ez idén már a 17 izraeli légicsapás szíriai célpontok ellen. A szíriai védelmi tárca közölte, hogy a légvédelemnek sikerült a legtöbb rakétát lelőnie.
Izrael az utóbbi években számos légicsapást mért szíriai célpontokra, a hadsereg, valamint a damaszkuszi kormánnyal szövetséges erők, köztük a Hezbollah libanoni síita szervezet infrastruktúrája ellen. Az izraeli vezetés többször leszögezte: mindent megtesz azért, hogy Irán ne vethesse meg a lábát Szíriában, különös tekintettel a Golán-fennsík térségére.
A németországi választások eredményei nemcsak az európai nagyhatalmat, hanem az egész kontinens, így Románia számára is jelentős következményekkel járhatnak – véli Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének igazgatója.
A magyarellenes megnyilvánulásokkal szembeni határozott fellépésre kérte a román hatóságokat Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár pénteken.
Meghalt a március közepén történt északmacedón diszkótűz hatvanadik áldozata, a diszkó menedzsere – közölte a Vesti.mk szkopjei hírportál pénteken. Alekszandar Karadakoszkit a baleset óta Litvániában ápolták.
Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
szóljon hozzá!