Washington azt szeretné, ha szövetségesei Patriot légvédelmi rendszereket adnának Ukrajnának

„Hazafias” kötelesség? Az Egyesült Államok azt szorgalmazza, hogy más országok adjanak át Patriot légvédelmi rendszereket Ukrajnának •  Fotó: Regimentul 74 P A T R I O T/Facebook

„Hazafias” kötelesség? Az Egyesült Államok azt szorgalmazza, hogy más országok adjanak át Patriot légvédelmi rendszereket Ukrajnának

Fotó: Regimentul 74 P A T R I O T/Facebook

Az Egyesült Államok továbbra is arra ösztönöz más országokat, hogy Patriot légvédelmi rendszereket biztosítsanak Ukrajnának – mondta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a képviselőház fegyveres erők bizottságának keddi meghallgatásán.

Hírösszefoglaló

2024. május 01., 09:322024. május 01., 09:32

Ukrajna arra kérte nemzetközi partnereit, hogy szállítsanak több légvédelmi rendszert, miután március óta megszaporodtak az energetikai infrastruktúrát célzó orosz támadások. Az amerikai gyártmányú Patriot-rendszerek rendkívül hatékonyak az orosz ballisztikus és manőverező rakéták elfogásában.

„Vannak olyan országok, amelyek rendelkeznek Patriotokkal, ezért mi továbbra is egyeztetünk ezen országokkal” – mondta Austin.

Austin elmondta, hogy az elmúlt két hétben „több ország vezetőjével” is beszélt, „arra bátorítva őket, hogy adjanak fel több képességet, vagy biztosítsanak több képességet” Ukrajna számára.

Németország április 13-án jelentette be, hogy további Patriot-rendszert biztosít Kijev számára. Olaf Scholz német kancellár ezt követően felszólította a többi NATO-szövetségest, hogy tegyenek ugyanígy.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök erre azt válaszolta, hogy

Lengyelország nem mondhat le a délkelet-lengyelországi Rzeszow repülőterére telepített Patriot-rendszerről, mivel az kulcsfontosságú logisztikai csomópont az Ukrajnába irányuló védelmi segélyszállítmányok számára.

A görög média április 22-én arról számolt be, hogy Athén legalább egy Patriot-rendszert tervez Ukrajnába küldeni, de Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök április 25-én egy interjúban ezt kizárta.

Margarita Robles spanyol védelmi miniszter ezt követően április 26-án bejelentette, hogy Spanyolország Patriot légvédelmi rakétákat küld Kijevbe.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén kedden egynapos megbeszélést tartott a frontvonalakon kialakult helyzetről, és felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy gyorsítsák fel a kritikusan szükséges katonai segélyek szállítását.

Napi beszédében Zelenszkij azt mondta, hogy a frontot nem Moszkva erőinek kell uralniuk, „hanem a mi ukrán kezdeményezésünknek – légvédelmünknek, tüzérségünknek, drónjainknak”.

„Szükségünk van az utánpótlás jelentős felgyorsítására, hogy jelentősen megnöveljük harcoló egységeink képességeit” – tette hozzá.

Ukrajna az elmúlt hetekben a harctéri helyzet romlásával, valamint a sikeres orosz légitámadások számának növekedésével szembesült, mindkettőt súlyosbította a nyugati segítségnyújtás késedelme, különösen a legutóbbi amerikai segélycsomagra való hónapokig tartó várakozás. Az Európai Unió is elmaradt attól a céljától, hogy márciusig egymillió tüzérségi lövedékkel lássa el Ukrajnát.

„Nagyban számítunk az Egyesült Államok gyors támogatására” – mondta Zelenszkij, hozzátéve: „Egy olyan támogatásra, amelynek a megszállók tönkretett logisztikájának képében kell éreztetnie a hatását, abban a félelemben, hogy bárhol a megszállt területen utolérjük őket”.

Hozzátette, hogy

minden visszavert orosz támadás „közeledés ahhoz a naphoz, amikor még a Kremlben lévő őrültek is rájönnek, hogy nem tudják megtörni Ukrajnát”.

Zelenszkij elmondta, hogy a nap során több megbeszélést tartott katonai ügyekről, és megvitatta Ukrajna terveit mind „az orosz tervek megzavarására, mind céljaink elérésére”, miután jelentést kapott Olekszandr Szirszkij főparancsnoktól.

Azt is elmondta, hogy Rusztem Umerov védelmi miniszterrel a fegyverellátásról és a nemzetközi partnerekkel való kommunikációról tárgyalt.

Az orosz erők az utóbbi időben fokozták a támadó hadműveleteket Ukrajna keleti részén, és Avgyijivka februári elfoglalása után több falut is elfoglaltak.

Szirszkij szerint

az orosz katonai vezetés célul tűzte ki, hogy május 9-ig elfoglalja az oroszok által megszállt Bhmut városától nyugatra fekvő Csasziv Jar városát.

Eközben Ukrajna további 15,5 milliárd hrivnyát (391 millió dollár) különített el drónok beszerzésére az ország fegyveres erői számára, ami 300 ezer darabra elegendő – közölte Denisz Smihal miniszterelnök.

Német, norvég és lett katonai támogatás Ukrajnának
Több ország is újabb katonai támogatást jelentett be Ukrajna számára. Németország 10 Marder gyalogsági harcjárművet, egy Skynex légvédelmi rendszert, lőszert Leopard 2 harckocsikhoz, IRIS-T SLM légvédelmi rakétákat és egyéb támogatást adott át Ukrajnának a legutóbbi segélyszállítmánya keretében – közölte a német kormány még hétfőn.
A legutóbbi részlet tartalmazott továbbá több mint 29 000 lőszert Gepard légvédelmi rendszerekhez, 7500 darab 155 mm-es tüzérségi lövedéket, 18 000 darab 40 mm-es lőszert és meg nem határozott mennyiségű 120 mm-es aknavető lőszert.
Berlin szállított továbbá egy TRML-4D radarrendszert, hat Oshkosh M1070 harckocsiszállítót, 3000 RGW 90 hordozható gránátvetőt és 100 000 elsősegélycsomagot.
Ukrajna kapott továbbá egy Beaver hídfektető harckocsit, egy Dachs páncélozott műszaki járművet, kilenc aknamentesítő rendszert, egy AMPS védelmi rendszert helikopterekhez, 60 csónakmotort, 600 LED-lámpát, közel 2000 álcahálót és 2000 ponchót.
Norvégia 7 milliárd koronával növeli az Ukrajnának nyújtott katonai és humanitárius segélyt idén, amely így 22 milliárd koronát tesz ki – jelentette be kedden a norvég kormányfő.
Az emelést a 2023-2027 közötti időszakban az ukrán polgári személyek és katonák megsegítésére szánt alapból finanszírozzák, amely változatlan marad. „Ez élet-halál kérdése Ukrajna lakossága számára” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök, aki nagyon bizonytalannak nevezte az ukrajnai helyzetet.
„Ez Európa – tehát Norvégia – biztonságát és stabilitását is érintő kérdés egyben” – hangsúlyozta a kormányfő, aki előzőleg a szélesebb konszenzus érdekében ellenzéki vezetőkkel tárgyalt. A 7 milliárd koronás pótlólagos támogatásból 6 milliárdot katonai támogatásra fordítanak, elsősorban légvédelmi eszközökre és lőszerre.
A 75 milliárd koronásra tervezett eredeti több éves programból a skandináv ország 2024 végéig várhatóan mintegy 39,5 milliárd koronát használ fel. A jelentős szénhidrogén-kitermelő Norvégiának jelentős haszna van a háború miatti áremelkedésből, és a Kieli Világgazdasági Intézet rangsora szerint arányosan Kijev egyik legnagyobb támogatója.
A lett kormány Ukrajnának újabb katonai segélycsomagot hagyott jóvá, amely egyebek mellett rövid hatótávolságú légvédelmi fegyvereket és megfigyelő drónokat fog tartalmazni – jelentette be Evika Silina lett miniszterelnök kedden az X közösségi portálon.
„A kormány most hagyta jóvá NBS MANTIS légelhárító lövegek, pilóta nélküli taktikai megfigyelőrendszerek, valamint egyéb fontos felszerelések és technikai eszközök átadását az ukrán fegyveres erők számára” – írta a kormányfő. Reményét fejezte ki, hogy a támogatás segít javítani Ukrajna légvédelmi és felderítési képességein.
Hozzátette: országa GDP-jének mintegy 0,25 százalékát fordítja évente Ukrajna támogatására.
„Minden katonai szállítmánnyal megerősítjük barátságunkat az ukrán néppel az agresszor Oroszország elleni harcban, amely a legnagyobb veszélyt jelenti a békére és a biztonságra. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát kétoldalúan és szövetségeseinkkel együtt” – fogalmazott a miniszterelnök.
A múlt hét végén tett látogatást Kijevben Baiba Braze lett külügyminiszter, aki bejelentette, hogy Riga egy 215 megawattos generátort ad át Ukrajnának a főváros energiaszükségleteinek fedezésére.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig közölte, hogy Lettország Ukrajnával együtt növelni fogja a drónok gyártását az Ukrajna szükségleteinek kielégítésére létrejött nemzetközi kezdeményezés, az úgynevezett drónkoalíció keretében – emlékeztetett a belejelentés kapcsán az Ukrajinszka Pravda hírportál.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni

Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni
2025. április 03., csütörtök

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre
2025. április 03., csütörtök

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból

Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból
2025. április 03., csütörtök

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában

Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában
2025. április 02., szerda

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog

Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog
2025. április 02., szerda

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát

A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát
2025. április 02., szerda

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt
2025. április 02., szerda

Izrael elfoglalja és a saját biztonsági zónájához csatolja a Gázai övezet egy részét

Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.

Izrael elfoglalja és a saját biztonsági zónájához csatolja a Gázai övezet egy részét
2025. április 02., szerda

Újabb orosz drónzápor zúdult Ukrajnára, halott is van

Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

Újabb orosz drónzápor zúdult Ukrajnára, halott is van
2025. április 02., szerda

Tajvan: egyre nő a feszültség, a kínaiak éles lőszerekkel tartanak hadgyakorlatot

A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.

Tajvan: egyre nő a feszültség, a kínaiak éles lőszerekkel tartanak hadgyakorlatot