Washington azt szeretné, ha szövetségesei Patriot légvédelmi rendszereket adnának Ukrajnának

„Hazafias” kötelesség? Az Egyesült Államok azt szorgalmazza, hogy más országok adjanak át Patriot légvédelmi rendszereket Ukrajnának •  Fotó: Regimentul 74 P A T R I O T/Facebook

„Hazafias” kötelesség? Az Egyesült Államok azt szorgalmazza, hogy más országok adjanak át Patriot légvédelmi rendszereket Ukrajnának

Fotó: Regimentul 74 P A T R I O T/Facebook

Az Egyesült Államok továbbra is arra ösztönöz más országokat, hogy Patriot légvédelmi rendszereket biztosítsanak Ukrajnának – mondta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a képviselőház fegyveres erők bizottságának keddi meghallgatásán.

Hírösszefoglaló

2024. május 01., 09:322024. május 01., 09:32

Ukrajna arra kérte nemzetközi partnereit, hogy szállítsanak több légvédelmi rendszert, miután március óta megszaporodtak az energetikai infrastruktúrát célzó orosz támadások. Az amerikai gyártmányú Patriot-rendszerek rendkívül hatékonyak az orosz ballisztikus és manőverező rakéták elfogásában.

„Vannak olyan országok, amelyek rendelkeznek Patriotokkal, ezért mi továbbra is egyeztetünk ezen országokkal” – mondta Austin.

Austin elmondta, hogy az elmúlt két hétben „több ország vezetőjével” is beszélt, „arra bátorítva őket, hogy adjanak fel több képességet, vagy biztosítsanak több képességet” Ukrajna számára.

Németország április 13-án jelentette be, hogy további Patriot-rendszert biztosít Kijev számára. Olaf Scholz német kancellár ezt követően felszólította a többi NATO-szövetségest, hogy tegyenek ugyanígy.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök erre azt válaszolta, hogy

Lengyelország nem mondhat le a délkelet-lengyelországi Rzeszow repülőterére telepített Patriot-rendszerről, mivel az kulcsfontosságú logisztikai csomópont az Ukrajnába irányuló védelmi segélyszállítmányok számára.

A görög média április 22-én arról számolt be, hogy Athén legalább egy Patriot-rendszert tervez Ukrajnába küldeni, de Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök április 25-én egy interjúban ezt kizárta.

Margarita Robles spanyol védelmi miniszter ezt követően április 26-án bejelentette, hogy Spanyolország Patriot légvédelmi rakétákat küld Kijevbe.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén kedden egynapos megbeszélést tartott a frontvonalakon kialakult helyzetről, és felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy gyorsítsák fel a kritikusan szükséges katonai segélyek szállítását.

Napi beszédében Zelenszkij azt mondta, hogy a frontot nem Moszkva erőinek kell uralniuk, „hanem a mi ukrán kezdeményezésünknek – légvédelmünknek, tüzérségünknek, drónjainknak”.

„Szükségünk van az utánpótlás jelentős felgyorsítására, hogy jelentősen megnöveljük harcoló egységeink képességeit” – tette hozzá.

Ukrajna az elmúlt hetekben a harctéri helyzet romlásával, valamint a sikeres orosz légitámadások számának növekedésével szembesült, mindkettőt súlyosbította a nyugati segítségnyújtás késedelme, különösen a legutóbbi amerikai segélycsomagra való hónapokig tartó várakozás. Az Európai Unió is elmaradt attól a céljától, hogy márciusig egymillió tüzérségi lövedékkel lássa el Ukrajnát.

„Nagyban számítunk az Egyesült Államok gyors támogatására” – mondta Zelenszkij, hozzátéve: „Egy olyan támogatásra, amelynek a megszállók tönkretett logisztikájának képében kell éreztetnie a hatását, abban a félelemben, hogy bárhol a megszállt területen utolérjük őket”.

Hozzátette, hogy

minden visszavert orosz támadás „közeledés ahhoz a naphoz, amikor még a Kremlben lévő őrültek is rájönnek, hogy nem tudják megtörni Ukrajnát”.

Zelenszkij elmondta, hogy a nap során több megbeszélést tartott katonai ügyekről, és megvitatta Ukrajna terveit mind „az orosz tervek megzavarására, mind céljaink elérésére”, miután jelentést kapott Olekszandr Szirszkij főparancsnoktól.

Azt is elmondta, hogy Rusztem Umerov védelmi miniszterrel a fegyverellátásról és a nemzetközi partnerekkel való kommunikációról tárgyalt.

Az orosz erők az utóbbi időben fokozták a támadó hadműveleteket Ukrajna keleti részén, és Avgyijivka februári elfoglalása után több falut is elfoglaltak.

Szirszkij szerint

az orosz katonai vezetés célul tűzte ki, hogy május 9-ig elfoglalja az oroszok által megszállt Bhmut városától nyugatra fekvő Csasziv Jar városát.

Eközben Ukrajna további 15,5 milliárd hrivnyát (391 millió dollár) különített el drónok beszerzésére az ország fegyveres erői számára, ami 300 ezer darabra elegendő – közölte Denisz Smihal miniszterelnök.

Német, norvég és lett katonai támogatás Ukrajnának
Több ország is újabb katonai támogatást jelentett be Ukrajna számára. Németország 10 Marder gyalogsági harcjárművet, egy Skynex légvédelmi rendszert, lőszert Leopard 2 harckocsikhoz, IRIS-T SLM légvédelmi rakétákat és egyéb támogatást adott át Ukrajnának a legutóbbi segélyszállítmánya keretében – közölte a német kormány még hétfőn.
A legutóbbi részlet tartalmazott továbbá több mint 29 000 lőszert Gepard légvédelmi rendszerekhez, 7500 darab 155 mm-es tüzérségi lövedéket, 18 000 darab 40 mm-es lőszert és meg nem határozott mennyiségű 120 mm-es aknavető lőszert.
Berlin szállított továbbá egy TRML-4D radarrendszert, hat Oshkosh M1070 harckocsiszállítót, 3000 RGW 90 hordozható gránátvetőt és 100 000 elsősegélycsomagot.
Ukrajna kapott továbbá egy Beaver hídfektető harckocsit, egy Dachs páncélozott műszaki járművet, kilenc aknamentesítő rendszert, egy AMPS védelmi rendszert helikopterekhez, 60 csónakmotort, 600 LED-lámpát, közel 2000 álcahálót és 2000 ponchót.
Norvégia 7 milliárd koronával növeli az Ukrajnának nyújtott katonai és humanitárius segélyt idén, amely így 22 milliárd koronát tesz ki – jelentette be kedden a norvég kormányfő.
Az emelést a 2023-2027 közötti időszakban az ukrán polgári személyek és katonák megsegítésére szánt alapból finanszírozzák, amely változatlan marad. „Ez élet-halál kérdése Ukrajna lakossága számára” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök, aki nagyon bizonytalannak nevezte az ukrajnai helyzetet.
„Ez Európa – tehát Norvégia – biztonságát és stabilitását is érintő kérdés egyben” – hangsúlyozta a kormányfő, aki előzőleg a szélesebb konszenzus érdekében ellenzéki vezetőkkel tárgyalt. A 7 milliárd koronás pótlólagos támogatásból 6 milliárdot katonai támogatásra fordítanak, elsősorban légvédelmi eszközökre és lőszerre.
A 75 milliárd koronásra tervezett eredeti több éves programból a skandináv ország 2024 végéig várhatóan mintegy 39,5 milliárd koronát használ fel. A jelentős szénhidrogén-kitermelő Norvégiának jelentős haszna van a háború miatti áremelkedésből, és a Kieli Világgazdasági Intézet rangsora szerint arányosan Kijev egyik legnagyobb támogatója.
A lett kormány Ukrajnának újabb katonai segélycsomagot hagyott jóvá, amely egyebek mellett rövid hatótávolságú légvédelmi fegyvereket és megfigyelő drónokat fog tartalmazni – jelentette be Evika Silina lett miniszterelnök kedden az X közösségi portálon.
„A kormány most hagyta jóvá NBS MANTIS légelhárító lövegek, pilóta nélküli taktikai megfigyelőrendszerek, valamint egyéb fontos felszerelések és technikai eszközök átadását az ukrán fegyveres erők számára” – írta a kormányfő. Reményét fejezte ki, hogy a támogatás segít javítani Ukrajna légvédelmi és felderítési képességein.
Hozzátette: országa GDP-jének mintegy 0,25 százalékát fordítja évente Ukrajna támogatására.
„Minden katonai szállítmánnyal megerősítjük barátságunkat az ukrán néppel az agresszor Oroszország elleni harcban, amely a legnagyobb veszélyt jelenti a békére és a biztonságra. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát kétoldalúan és szövetségeseinkkel együtt” – fogalmazott a miniszterelnök.
A múlt hét végén tett látogatást Kijevben Baiba Braze lett külügyminiszter, aki bejelentette, hogy Riga egy 215 megawattos generátort ad át Ukrajnának a főváros energiaszükségleteinek fedezésére.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig közölte, hogy Lettország Ukrajnával együtt növelni fogja a drónok gyártását az Ukrajna szükségleteinek kielégítésére létrejött nemzetközi kezdeményezés, az úgynevezett drónkoalíció keretében – emlékeztetett a belejelentés kapcsán az Ukrajinszka Pravda hírportál.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 20., kedd

Az EU elfogadta az orosz energiaipart is célzó 17. szankciós csomagot, az „árnyékflottát” is büntetik

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta tizenhetedik szankciós csomagját, mely egyebek mellett az orosz energiaipart, ezen belül az eddigi szankciókat megkerülő úgynevezett orosz „árnyékflotta” tartályhajóit célozza.

Az EU elfogadta az orosz energiaipart is célzó 17. szankciós csomagot, az „árnyékflottát” is büntetik
2025. május 20., kedd

Több, külföldön élő Simion-szimpatizáns szétvágta az útlevelét a vereség miatti elkeseredésében

Sajátos trend terjed a TikTokon George Simion külföldön élő szimpatizánsai körében azt követően, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke elvesztette a vasárnapi elnökválasztást: arról tesznek közzé videót, hogy szétvágják az útlevelüket.

Több, külföldön élő Simion-szimpatizáns szétvágta az útlevelét a vereség miatti elkeseredésében
2025. május 20., kedd

Egy román állampolgár ellen is eljárás indult a brit miniszterelnök házának felgyújtása miatt

Egy román állampolgárságú férfi ellen is büntetőeljárás indult Keir Starmer miniszterelnök ingatlanainál történt gyújtogatások ügyében – közölte kedden a brit rendőrség.

Egy román állampolgár ellen is eljárás indult a brit miniszterelnök házának felgyújtása miatt
2025. május 20., kedd

Moszkva szerint nincs és nem is lehet határidő a fegyverszünetről szóló megállapodásra

Moszkva és Kijev előtt nehéz tárgyalások állnak a tűzszünetről és a békeszerződésről szóló közös memorandum szövegének kidolgozásakor – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak Szocsiban.

Moszkva szerint nincs és nem is lehet határidő a fegyverszünetről szóló megállapodásra
2025. május 20., kedd

Szankciókkal fenyegetik a Hamász felszámolására indított hadművelet miatt Izraelt nyugati országok

Közleményben ítélte el hétfőn a brit, a francia és a kanadai kormány Izrael újabb gázai hadműveleteit, és nyíltan szankciókkal fenyegette meg Izraelt a katonai akció folytatása esetére.

Szankciókkal fenyegetik a Hamász felszámolására indított hadművelet miatt Izraelt nyugati országok
2025. május 20., kedd

Trump szerint Oroszország és Ukrajna azonnali tárgyalásokat kezd a tűzszünetről

Oroszország és Ukrajna azonnali tárgyalásokat kezd a háború lezárása felé vezető tűzszünetről – közölte Donald Trump amerikai elnök, miután hétfőn telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Trump szerint Oroszország és Ukrajna azonnali tárgyalásokat kezd a tűzszünetről
2025. május 19., hétfő

Rutte, Meloni, Merz és Zelenszkij is gratulált Dannak

Sorra érkeznek a gratulációk, miután a függetlenként induló Bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan megnyerte a vasárnapi elnökválasztást.

Rutte, Meloni, Merz és Zelenszkij is gratulált Dannak
2025. május 19., hétfő

Putyin ideológusa forradalomra szólít az EU liberális diktatúrája ellen Simion választási veresége után

Már csak a forradalom segíthet Európa népein George Simion romániai elnökválasztási veresége nyomán – vélekedik a Vlagyimir Putyin orosz államfő ideológusaként emlegetett Alekszandr Dugin.

Putyin ideológusa forradalomra szólít az EU liberális diktatúrája ellen Simion választási veresége után
2025. május 19., hétfő

Meghalt Vágó Barna Zsolt erdélyi alpinista a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa megmászása közben

Meghalt vasárnap a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa, a nepáli Lhoce megmászása közben Vágó Barna Zsolt alpinista – írja a mászást szervező cég bejelentése alapján a Reuters.

Meghalt Vágó Barna Zsolt erdélyi alpinista a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa megmászása közben
2025. május 19., hétfő

A Hamász tényleg azért támadta meg Izraelt, hogy megakadályozza a közeledést Szaúd-Arábiához

A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.

A Hamász tényleg azért támadta meg Izraelt, hogy megakadályozza a közeledést Szaúd-Arábiához