Washington azt szeretné, ha szövetségesei Patriot légvédelmi rendszereket adnának Ukrajnának

„Hazafias” kötelesség? Az Egyesült Államok azt szorgalmazza, hogy más országok adjanak át Patriot légvédelmi rendszereket Ukrajnának •  Fotó: Regimentul 74 P A T R I O T/Facebook

„Hazafias” kötelesség? Az Egyesült Államok azt szorgalmazza, hogy más országok adjanak át Patriot légvédelmi rendszereket Ukrajnának

Fotó: Regimentul 74 P A T R I O T/Facebook

Az Egyesült Államok továbbra is arra ösztönöz más országokat, hogy Patriot légvédelmi rendszereket biztosítsanak Ukrajnának – mondta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a képviselőház fegyveres erők bizottságának keddi meghallgatásán.

Hírösszefoglaló

2024. május 01., 09:322024. május 01., 09:32

Ukrajna arra kérte nemzetközi partnereit, hogy szállítsanak több légvédelmi rendszert, miután március óta megszaporodtak az energetikai infrastruktúrát célzó orosz támadások. Az amerikai gyártmányú Patriot-rendszerek rendkívül hatékonyak az orosz ballisztikus és manőverező rakéták elfogásában.

„Vannak olyan országok, amelyek rendelkeznek Patriotokkal, ezért mi továbbra is egyeztetünk ezen országokkal” – mondta Austin.

Austin elmondta, hogy az elmúlt két hétben „több ország vezetőjével” is beszélt, „arra bátorítva őket, hogy adjanak fel több képességet, vagy biztosítsanak több képességet” Ukrajna számára.

Németország április 13-án jelentette be, hogy további Patriot-rendszert biztosít Kijev számára. Olaf Scholz német kancellár ezt követően felszólította a többi NATO-szövetségest, hogy tegyenek ugyanígy.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök erre azt válaszolta, hogy

Lengyelország nem mondhat le a délkelet-lengyelországi Rzeszow repülőterére telepített Patriot-rendszerről, mivel az kulcsfontosságú logisztikai csomópont az Ukrajnába irányuló védelmi segélyszállítmányok számára.

A görög média április 22-én arról számolt be, hogy Athén legalább egy Patriot-rendszert tervez Ukrajnába küldeni, de Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök április 25-én egy interjúban ezt kizárta.

Margarita Robles spanyol védelmi miniszter ezt követően április 26-án bejelentette, hogy Spanyolország Patriot légvédelmi rakétákat küld Kijevbe.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén kedden egynapos megbeszélést tartott a frontvonalakon kialakult helyzetről, és felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy gyorsítsák fel a kritikusan szükséges katonai segélyek szállítását.

Napi beszédében Zelenszkij azt mondta, hogy a frontot nem Moszkva erőinek kell uralniuk, „hanem a mi ukrán kezdeményezésünknek – légvédelmünknek, tüzérségünknek, drónjainknak”.

„Szükségünk van az utánpótlás jelentős felgyorsítására, hogy jelentősen megnöveljük harcoló egységeink képességeit” – tette hozzá.

Ukrajna az elmúlt hetekben a harctéri helyzet romlásával, valamint a sikeres orosz légitámadások számának növekedésével szembesült, mindkettőt súlyosbította a nyugati segítségnyújtás késedelme, különösen a legutóbbi amerikai segélycsomagra való hónapokig tartó várakozás. Az Európai Unió is elmaradt attól a céljától, hogy márciusig egymillió tüzérségi lövedékkel lássa el Ukrajnát.

„Nagyban számítunk az Egyesült Államok gyors támogatására” – mondta Zelenszkij, hozzátéve: „Egy olyan támogatásra, amelynek a megszállók tönkretett logisztikájának képében kell éreztetnie a hatását, abban a félelemben, hogy bárhol a megszállt területen utolérjük őket”.

Hozzátette, hogy

minden visszavert orosz támadás „közeledés ahhoz a naphoz, amikor még a Kremlben lévő őrültek is rájönnek, hogy nem tudják megtörni Ukrajnát”.

Zelenszkij elmondta, hogy a nap során több megbeszélést tartott katonai ügyekről, és megvitatta Ukrajna terveit mind „az orosz tervek megzavarására, mind céljaink elérésére”, miután jelentést kapott Olekszandr Szirszkij főparancsnoktól.

Azt is elmondta, hogy Rusztem Umerov védelmi miniszterrel a fegyverellátásról és a nemzetközi partnerekkel való kommunikációról tárgyalt.

Az orosz erők az utóbbi időben fokozták a támadó hadműveleteket Ukrajna keleti részén, és Avgyijivka februári elfoglalása után több falut is elfoglaltak.

Szirszkij szerint

az orosz katonai vezetés célul tűzte ki, hogy május 9-ig elfoglalja az oroszok által megszállt Bhmut városától nyugatra fekvő Csasziv Jar városát.

Eközben Ukrajna további 15,5 milliárd hrivnyát (391 millió dollár) különített el drónok beszerzésére az ország fegyveres erői számára, ami 300 ezer darabra elegendő – közölte Denisz Smihal miniszterelnök.

Német, norvég és lett katonai támogatás Ukrajnának
Több ország is újabb katonai támogatást jelentett be Ukrajna számára. Németország 10 Marder gyalogsági harcjárművet, egy Skynex légvédelmi rendszert, lőszert Leopard 2 harckocsikhoz, IRIS-T SLM légvédelmi rakétákat és egyéb támogatást adott át Ukrajnának a legutóbbi segélyszállítmánya keretében – közölte a német kormány még hétfőn.
A legutóbbi részlet tartalmazott továbbá több mint 29 000 lőszert Gepard légvédelmi rendszerekhez, 7500 darab 155 mm-es tüzérségi lövedéket, 18 000 darab 40 mm-es lőszert és meg nem határozott mennyiségű 120 mm-es aknavető lőszert.
Berlin szállított továbbá egy TRML-4D radarrendszert, hat Oshkosh M1070 harckocsiszállítót, 3000 RGW 90 hordozható gránátvetőt és 100 000 elsősegélycsomagot.
Ukrajna kapott továbbá egy Beaver hídfektető harckocsit, egy Dachs páncélozott műszaki járművet, kilenc aknamentesítő rendszert, egy AMPS védelmi rendszert helikopterekhez, 60 csónakmotort, 600 LED-lámpát, közel 2000 álcahálót és 2000 ponchót.
Norvégia 7 milliárd koronával növeli az Ukrajnának nyújtott katonai és humanitárius segélyt idén, amely így 22 milliárd koronát tesz ki – jelentette be kedden a norvég kormányfő.
Az emelést a 2023-2027 közötti időszakban az ukrán polgári személyek és katonák megsegítésére szánt alapból finanszírozzák, amely változatlan marad. „Ez élet-halál kérdése Ukrajna lakossága számára” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök, aki nagyon bizonytalannak nevezte az ukrajnai helyzetet.
„Ez Európa – tehát Norvégia – biztonságát és stabilitását is érintő kérdés egyben” – hangsúlyozta a kormányfő, aki előzőleg a szélesebb konszenzus érdekében ellenzéki vezetőkkel tárgyalt. A 7 milliárd koronás pótlólagos támogatásból 6 milliárdot katonai támogatásra fordítanak, elsősorban légvédelmi eszközökre és lőszerre.
A 75 milliárd koronásra tervezett eredeti több éves programból a skandináv ország 2024 végéig várhatóan mintegy 39,5 milliárd koronát használ fel. A jelentős szénhidrogén-kitermelő Norvégiának jelentős haszna van a háború miatti áremelkedésből, és a Kieli Világgazdasági Intézet rangsora szerint arányosan Kijev egyik legnagyobb támogatója.
A lett kormány Ukrajnának újabb katonai segélycsomagot hagyott jóvá, amely egyebek mellett rövid hatótávolságú légvédelmi fegyvereket és megfigyelő drónokat fog tartalmazni – jelentette be Evika Silina lett miniszterelnök kedden az X közösségi portálon.
„A kormány most hagyta jóvá NBS MANTIS légelhárító lövegek, pilóta nélküli taktikai megfigyelőrendszerek, valamint egyéb fontos felszerelések és technikai eszközök átadását az ukrán fegyveres erők számára” – írta a kormányfő. Reményét fejezte ki, hogy a támogatás segít javítani Ukrajna légvédelmi és felderítési képességein.
Hozzátette: országa GDP-jének mintegy 0,25 százalékát fordítja évente Ukrajna támogatására.
„Minden katonai szállítmánnyal megerősítjük barátságunkat az ukrán néppel az agresszor Oroszország elleni harcban, amely a legnagyobb veszélyt jelenti a békére és a biztonságra. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát kétoldalúan és szövetségeseinkkel együtt” – fogalmazott a miniszterelnök.
A múlt hét végén tett látogatást Kijevben Baiba Braze lett külügyminiszter, aki bejelentette, hogy Riga egy 215 megawattos generátort ad át Ukrajnának a főváros energiaszükségleteinek fedezésére.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig közölte, hogy Lettország Ukrajnával együtt növelni fogja a drónok gyártását az Ukrajna szükségleteinek kielégítésére létrejött nemzetközi kezdeményezés, az úgynevezett drónkoalíció keretében – emlékeztetett a belejelentés kapcsán az Ukrajinszka Pravda hírportál.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 17., vasárnap

Eszkaláció jöhet: Biden engedélyezi az ukránoknak, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel támadják Oroszországot

Joe Biden elnök kormánya lehetővé fogja tenni Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyvereket használhasson mélyen orosz területre irányuló csapásokhoz. 

Eszkaláció jöhet: Biden engedélyezi az ukránoknak, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel támadják Oroszországot
2024. november 17., vasárnap

Moszkva szerint hadiipart ellátó energetikai létesítményeket támadtak Ukrajnában

Moszkva fegyveres erői tömeges csapást mértek reggel nagy hatótávolságú légi és tengeri precíziós fegyverekkel, valamint csapásmérő drónokkal az ukrán hadiipart ellátó kritikus energetikai infrastrukturális létesítményekre és hadiipari vállalatokra.

Moszkva szerint hadiipart ellátó energetikai létesítményeket támadtak Ukrajnában
2024. november 17., vasárnap

Olaf Scholz: változatlan Putyin ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja

Változatlan Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja – ismertette vasárnap Olaf Scholz német kancellár, egyúttal védelmébe vette az orosz vezetővel november 15-én folytatott telefonbeszélgetését.

Olaf Scholz: változatlan Putyin ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja
2024. november 17., vasárnap

Kárpátaljára is jutott a brutális orosz légitámadás során kilőtt rakétákból

Kárpátalja felett két orosz rakétát lelőtt az ukrán légvédelem. A reggeli légitámadás során ellenséges rakéták és drónok roncsai hullottak lakatlan területre a Munkács és Rahó közelében fekvő erdőkben – közölte Facebook-oldalán Miroszlav Bileckij kárpátaljai kormányzó.

Kárpátaljára is jutott a brutális orosz légitámadás során kilőtt rakétákból
2024. november 17., vasárnap

Hszi Csin-ping: Kína készen áll az együttműködésre az új amerikai adminisztrációval

Kína készen áll az együttműködésre az új amerikai adminisztrációval – jelentette ki Hszi Csin-ping államfő szombaton Limában, amikor találkozott Joe Bidennel, az Egyesült Államok januárban távozó elnökével.

Hszi Csin-ping: Kína készen áll az együttműködésre az új amerikai adminisztrációval
2024. november 17., vasárnap

Oroszország rakétákkal és drónokkal indított nagyszabású támadást Ukrajna ellen

Oroszország vasárnapra virradóra nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított Ukrajna ellen.

Oroszország rakétákkal és drónokkal indított nagyszabású támadást Ukrajna ellen
2024. november 16., szombat

Késes támadás Kínában: több ember életét veszítette egy felsőoktatási intézményben

Nyolc ember meghalt és 17 megsebesült a kelet-kínai Csiangszu tartományban található Jihszing város egyik műszaki felsőoktatási intézményében, ahol szombat este késes támadást hajtott végre az iskola egy volt diákja – közölte a helyi rendőrség.

Késes támadás Kínában: több ember életét veszítette egy felsőoktatási intézményben
2024. november 16., szombat

Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel zárná le a háborút

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy diplomáciai eszközökkel 2025-ben le lehessen zárni az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút.

Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel zárná le a háborút
2024. november 16., szombat

Oroszország leállította a földgázszállítást Ausztriába

Szombat reggeltől megszűnt az orosz földgázszállítás Ausztriába – erősítette meg a német dpa hírügynökségnek az osztrák OMV energetikai és vegyipari csoport szóvivője, Sylvia Shin.

Oroszország leállította a földgázszállítást Ausztriába
2024. november 16., szombat

Joe Biden: fontos változások időszaka következik

Fontos változások időszaka következik – figyelmeztetett Joe Biden leköszönő amerikai elnök, amikor találkozott Japán és Dél-Korea vezetőivel pénteken Limában, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján.

Joe Biden: fontos változások időszaka következik