Árnyékdiplomácia. Michael Waltz szerint Washington amerikai-ukrán és amerikai-orosz egyeztetésekről tárgyalt az ukránokkal
Fotó: Facebook/Michael Waltz
Az amerikai-ukrán és amerikai-orosz „árnyékdiplomáciai” lépések részleteiről egyeztetett telefonon az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és az ukrán nemzetbiztonsági tanácsadó.
2025. március 06., 08:302025. március 06., 08:30
Erről Washington részéről Michael Waltz, Donald Trump tanácsadója számolt be szerdán egy interjúban.
Michael Waltz a CBS televíziónak elmondta, hogy ukrán kollégájával a delegációk összetételéről, valamint időpontról és helyszínről is beszéltek. Az amerikai illetékes utalt arra, hogy az árnyékdiplomácia keretében külön zajlanának amerikai-ukrán és amerikai-orosz megbeszélések, amelyek elvezetnének egy közös találkozóhoz, és végső soron ahhoz, amire Donald Trump ígéretet tett, vagyis a háború lezárásához.
Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az Ukrajna számára nyújtott amerikai katonai támogatás befagyasztásáról szólva elmondta, hogy
Michael Waltz megjegyezte, hogy kemény és nehéz tárgyalásokat folytattak az ukrán féllel, és utalva Volodimir Zelenszkij múlt pénteki, félbeszakadt fehér házi látogatására, úgy fogalmazott, hogy az ukrán elnök Washingtonban „ahhoz volt hozzászokva, hogy azt hallja, olyan mennyiségben és olyan hosszan kapja a támogatást, ameddig csak akarja egy meg nem határozott végpontig, és egy rosszul meghatározott sikerig”.
– fogalmazott az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hozzátéve, hogy a britek segítőkészek voltak abban, hogy segítsenek megértetni Volodimir Zelenszkijjel azt, hogy a háborúnak véget kell vetni.
Az ukrajnai béke fontosságát hangsúlyozta, és Európát bírálta Donald Trump amerikai elnök a kongresszus két háza előtt, hat héttel januári beiktatását követően elmondott első beszédében.
Volodimir Zelenszkij a Fehér Házban Donald Trumppal történt megszakított tárgyalást követően utazott Londonba, ahol szombaton Keir Starmer brit miniszterelnökkel is egyeztetett.
A CIA vezetője szerint a katonai és hírszerzési támogatást illető felfüggesztés vezetett el Volodimir Zelenszkij keddi, Donald Trumpnak küldött leveléhez, amiben a béke érdekében tett lépések felújítása mellett kötelezte el magát. John Ratcliffe egyben reményét fejezte ki, hogy a támogatások szüneteltetéséről hozott amerikai döntést is feloldhatják hamarosan.
Emmanuel Macron szerda este a francia országos televíziós csatornákon a nemzethez intézett beszédében elmondta, Franciaország a jövő héten Párizsban összehívja azon országok vezérkari főnökeit, amelyek készek garantálni a jövőbeni békét Ukrajnában.
A francia elnök közölte, az ukrajnai béke szavatolása „talán európai erők bevetését is magában foglalja majd”.
„Nem harcolni mennének, nem mennének a frontvonalba harcolni, hanem éppen ellenkezőleg, azután mennének oda, miután a béke aláírásra került, hogy garantálják annak teljes körű betartását”
– mondta.
„Már a jövő héten összehívjuk Párizsban azoknak az országoknak a vezérkari főnökeit, amelyek vállalni kívánják az ezzel kapcsolatos felelősségüket” – jelentette ki a francia elnök, aki szerint „az orosz fenyegetés itt van, és határok nélkül érinti Európa országait”.
„Ebben a veszélyekkel teli világban őrültség lenne szemlélődőnek maradni” – fogalmazott az államfő.
Véleménye szerint „ez az agresszió úgy tűnik, nem ismer határokat”.
Volodimir Zelenszkij szerint itt az ideje, hogy „helyrehozzuk a dolgokat” Donald Trumppal, erről írt a közösségi médiában. Az ukrán elnök ezzel egyidejűleg egy lehetséges fegyverszüneti megállapodás tartalmát is felvázolta, tájékoztat a hirado.hu portál.
Emmanuel Macron jelezte, hogy Franciaország „továbbra is elkötelezett a NATO és az Amerikai Egyesült Államokkal való partnerség mellett”.
„De többet kell tennünk, meg kell erősítenünk a függetlenségünket a védelem és a biztonság terén. Európa jövőjéről nem dönthetnek Washingtonban vagy Moszkvában” – hangsúlyozta.
„A leendő német kancellár (Friedrich Merz) történelmi felhívására válaszolva úgy döntöttem, hogy stratégiai vitát kezdeményezek arról, hogy elrettentő fegyverünkkel megvédjük szövetségeseinket az európai kontinensen”
– mondta Macron.
Ugyanakkor „bármi történjék is, a döntés mindig is a köztársasági elnök, a fegyveres erők vezetőjének kezében volt és marad” – tette hozzá.
A francia nukleáris elrettentő erő európai kiterjesztésének lehetőségével Emmanuel Macron Friedrich Merz kérésére utalt, aki szerint
Az amerikai-európai kapcsolatok aktuális kérdéseit illetően a francia elnök úgy vélte, hogy fel kell készíteni Európát „arra a lehetőségre, hogy az Egyesült Államok esetleg úgy dönt, hogy vámokat vet ki az európai árukra”, ahogyan azt Kanadával és Mexikóval szemben is megteszi.
„Ez a döntés, amely érthetetlen mind az amerikai gazdaság, mind a miénk számára, következményekkel jár majd egyes iparágainkra” – vélte a francia elnök.
– mondta a francia elnök.
Egyébként a beszédet megelőzően a nap során Emmanuel Macron Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tárgyalt az ukrajnai helyzetről.
A magyar kormányfő a francia elnök meghívására érkezett Párizsba.
Eközben az Európai Tanács csütörtöki ülésén az állam- és kormányfők találkozóján is megvitatják az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák és az esetleges csapattelepítések kérdését.
Az amerikai és az ukrán delegáció megállapodott, hogy „a közeljövőben” találkozik egymással
Ukrán és amerikai tisztségviselők megállapodtak abban, hogy „a közeljövőben” találkoznak – közölte szerdán Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legfőbb tanácsadója, miután telefonbeszélgetést folytatott Michael Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval.
Jermak, aki Zelenszkij kabinetfőnöke, elmondta, hogy ő és Waltz „az igazságos és tartós béke felé vezető további lépésekről tárgyaltak” a hívás során.
„Emellett véleményt cseréltünk biztonsági kérdésekről és az álláspontok összehangolásáról az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolatok keretében” – tette hozzá Jermak, aki szerint a két ország csapatai megállapodtak abban, hogy „a közeljövőben találkoznak, hogy folytassák ezt a fontos munkát”.
Zelenszkij napi beszédében megerősítette, hogy Kijev és Washington „dolgozik a találkozón” a Jermak-Waltz telefonbeszélgetést követően, és reméli, hogy „a jövő héten láthatjuk az első eredményeket”.
„Mindenki láthatja, milyen gyorsan fejlődnek a diplomáciai események” – mondta. „Pozitív előrelépés tapasztalható”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!