Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
Az izraeli kormánynak a kétállami megoldás felé kell haladnia, ha tartós biztonsággal akarja a térségbeli arab partnerek segítségét – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden Tel-Avivban tartott sajtótájékoztatóján.
2024. január 10., 07:592024. január 10., 07:59
Az üggyel kapcsolatos legfontosabb megjegyzései közé tartozott, hogy megjegyezte: Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek vissza kell fognia kormánya szélsőjobboldali tendenciáit ahhoz, hogy a jövőben bármilyen előrelépést elérjen.
„Izraelnek fel kell hagynia az olyan lépésekkel, amelyek aláássák a palesztinok azon képességét, hogy hatékonyan kormányozzák magukat. A szélsőséges telepesek büntetlenül végrehajtott erőszakos cselekményei, a telepek bővítése, a rombolások, a kilakoltatások mind megnehezítik – nem pedig megkönnyítik – Izrael számára a tartós béke és biztonság elérését” – mondta.
– tette hozzá Blinken.
Az amerikai csúcsdiplomata a Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Jordánia vezetőivel tartott tárgyalásokat követően találkozott Netanjahuval.
„Ahogy a miniszterelnöknek is mondtam, minden partner, akivel ezen az úton találkoztam, azt mondta, hogy készek támogatni egy olyan tartós megoldást, amely véget vet az erőszak hosszú ideje tartó körforgásának és garantálja Izrael biztonságát. De aláhúzták, hogy ez csak olyan regionális megközelítésen keresztül valósulhat meg, amely magában foglalja a palesztin államhoz vezető utat” – mondta Blinken.
„Ha Izrael azt akarja, hogy arab szomszédai meghozzák a tartós biztonság biztosításához szükséges kemény döntéseket, akkor az izraeli vezetőknek maguknak is kemény döntéseket kell hozniuk” – mondta.
és azt mondta, hogy ez elvonja a figyelmet a humanitárius válság kezelésére és a háború továbbterjedésének megakadályozására irányuló erőfeszítésekről.
„A népirtás vádja indokolatlan” – mondta Blinken kedden Tel-Avivban tartott sajtótájékoztatóján. „Különösen felháborító, tekintve, hogy azok, akik Izraelt támadják, a Hamász, a Hezbollah, a húszik, valamint támogatójuk, Irán, továbbra is nyíltan Izrael megsemmisítésére és a zsidók tömeges meggyilkolására szólítanak fel”.
Blinken azt is elmondta, hogy Izrael most beleegyezett abba, hogy az ENSZ „értékelő missziót” végezzen, hogy megkezdődhessen a folyamat, amely lehetővé teszi a kitelepített palesztinok hazaköltözését.
„Ahogy azt a miniszterelnöknek is elmondtam,
és a miniszterelnök ma megerősítette nekem, hogy ez nem az izraeli kormány politikája” – mondta Blinken.
Dél-Afrika a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság elé vitte az Izrael elleni pert, és az első tárgyalást csütörtökre tűzték ki.
Közben Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője bejelentette:
Hangoztatta: Ali Huszein Bardzsi volt a felelős többtucatnyi olyan dróntámadásért, amelyet az Irán-barát szervezet hajtott végre Izrael északi része ellen azóta, hogy a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet terrortámadást követett el dél-izraeli települések ellen, majd Izrael hadserege megtorló hadműveletet indított az övezetben, és északi határán tűzpárbajokat vív a Hezbollah-val is.
Egy szemtanú azt mondta a dpa német hírügynökségnek, hogy Bardzsi autóval utazott az előző nap megölt Hezbollah-parancsnok, Visszám al-Tavil temetésére, amikor rakétatalálat érte a járművét.
Visszám al-Tavil, a Hezbollahon belüli elitegység, a Radván ezred egyik magas rangú parancsnoka hétfőn halt meg egy másik Hezbollah-fegyveressel együtt, miután találat érte járművüket a libanoni Madzsdal Szelmnél.
Bardzsi halála előtt néhány órával legkevesebb három Hezbollah-fegyveres halt meg, mert járművüket rakétával eltalálta egy izraeli drón – közölte a Hezbollah és libanoni biztonsági illetékesek. A Hezbollah azt is bejelentette, hogy emberei drónokkal támadták az észak-izraeli Szafedben lévő katonai támaszpontot, válaszul harcosaik megölésére.
Az izraeli hadsereg elismerte, hogy több rakéta becsapódott Libanon felől az északi határsávban, emiatt délutánig tizenegy légiriadó volt az ország északi részében. Libanoni biztonsági illetékesek közlése szerint e rakétatámadások megtorlásául az izraeli tüzérség dél-libanoni falvakat lőtt.
Az ENSZ nemzetközi jogi szakértői elítélték kedden a Hamász második emberének, Száleh Arúrinak és más fegyvereseknek drónokkal végrehajtott „likvidálását”, és úgy vélték, hogy ez felér a bírósági ítélet nélküli, szándékos emberölés bűntettével.
Izrael nem erősítette meg, de nem is tagadta, hogy meggyilkolta a Hamász politikai bizottságának elnökhelyettesét, de nem sokkal Arúri halála előtt az izraeli belbiztonsági szolgálat,
a Sin Bét közölte: „le fogja vadászni” a Hamász Libanonban, Törökországban és Katarban tartózkodó vezetőit, még ha ez évekig tart is.
„A külföldi területen végrehajtott gyilkosságok önkényesek, kivéve azokat az eseteket, amelyeket a nemzetközi jog engedélyez” – szögezték le Genfben kiadott közleményükben az ENSZ különleges jelentéstevői, Ben Saul és Morris Tidball-Bin.
– fejtették ki.
Arúrival a múlt héten végzett egy drón Bejrút egyik déli, a Hezbollah erősségének számító elővárosában, a támadást számosan Izrael számlájára írták. Az ENSZ jelentéstevői szerint „nincs törvényes alapja földrajzi korlátok nélküli támadásnak még egy fegyveres csoport tagjai ellen sem, bárhol tartózkodjanak is”.
Az elmúlt hónapok egyik legnagyobb húszi rakéta- és dróntámadását verte vissza az amerikai haditengerészet
Az amerikai haditengerészet 21 Jemenből indított húszi rakétát és drónt lőtt le az amerikai központi parancsnokság közleménye szerint, az elmúlt hónapok egyik legnagyobb húszi támadása során a Vörös-tengeren.
A hadsereg „összetett támadásnak” nevezte az Irán által támogatott fegyveresek által végrehajtott akciót.
A kedd este 21 óra 15 perc körül Jemenből indított támadásban 18 egyirányú támadó drónt, két hajó elleni robotrepülőgépet és egy hajó elleni ballisztikus rakétát vetettek be – közölte a Központi Parancsnokság.
A támadást a Vörös-tenger déli részén lévő nemzetközi hajózási útvonalak ellen indították, ahol „több tucatnyi” kereskedelmi hajó közlekedett a közlemény szerint.
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
szóljon hozzá!