Ursula von der Leyen
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Az új magyar törvény egyértelműen szembemegy azokkal az értékekkel, amelyeket az európai uniós szerződések is világosan magukba foglalnak: a méltósággal, a megkülönböztetésmentességgel, az emberi jogokkal, a kisebbségek védelmével – jelentette ki Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben, a szexuális nevelésről szóló magyar jogszabályra utalva.
2021. június 25., 16:302021. június 25., 16:30
2021. június 25., 17:062021. június 25., 17:06
Az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos találkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján a sok vitát kiváltó törvénnyel kapcsolatos csütörtök esti vitáról Ursula von der Leyen elmondta: a tagállami vezetők „szükséges és tárgyilagos megbeszélést folytattak, amely ugyanakkor nagyon érzelemdús és személyes is volt”.
– hangsúlyozta.
Mint mondta, az EU végrehajtó szervének vezetőjeként már a múlt héten kifejezte aggodalmát a magyar törvény miatt, és ezekkel az aggályokkal „a legtöbb tagállami vezető egyetértett”. Hozzátette:
„Az EU az értékek uniója is, a másokkal szembeni tolerancia az egyik alapvetése. Megvédjük polgárainkat abban, hogy azt szeressék, akit akarnak” – fogalmazott a brüsszeli bizottság német elnöke.
Charles Michel szerint nehéz, bizonyos fokig nyers vita folyt az új, sok vitát kiváltó magyar szabályozás okán az LMBTI-közösségekről az uniós tagállamok vezetőinek találkozóján, a vita ugyanakkor szerinte szükséges volt, lehetővé tette, hogy megismerhető legyen a magyar álláspont is. Az Európai Tanács elnöke pénteken, a kétnapos csúcsértekezletet követően közölte, a magyar szabályozás megkövetelte, hogy a tanácskozás napirendjére kerüljön az LMBTI-közösségek és jogaik kérdése. „Intimitása miatt a vita érzelmekben gazdag megbeszéléssé vált arról, mit gondolunk egymásról, az alapvető szabadságjogok fogalmáról és arról, hogy miként viszonyulunk egymáshoz” – fogalmazott. Elmondta továbbá: lehetősége nyílt felhívni a vezetők figyelmét az európaiság alapját jelentő jogállamiság elvének fontosságára. Reményét fejezte ki, hogy az Európa jövőjéről kezdődött konferenciasorozat hozzájárul majd az európai projektet összetartó európai jog, az alapvető szabadságok és értékek erősödéséhez.
„A homofób magyar törvénnyel szembeni kiállás az egyéni szabadság és az emberi méltóság megvédését jelenti” – közölte Macron. Szerinte az értékek érvényesítése és megőrzése egzisztenciális kérdés az európaiak számára, a kialakult vita a civilizációval és a kultúrával kapcsolatos összecsapást jelentett. Azt is mondta: nem támogatja az uniós szerződés vonatkozó cikkének alkalmazását Magyarország kizárására az Európai Unióból, ehelyett hatékony eljárásokra van szükség az uniós értékek betartatására. Közölte továbbá, támogatja az Európai Bizottság vizsgálatát, hogy a magyar szabályozás megfelel-e az uniós jognak. Kijelentette: ellenzi az uniós gazdasági források kifizetésének összekapcsolását az értékek tiszteletben tartásával, véleménye szerint ugyanis Magyarország néhány év múlva nettó befizető országgá válhat, és aztán azt mondhatja, hogy „ne zavarják az értékek körüli kérdésekkel”. „Nem elsősorban Orbán Viktorral kell foglalkozni, hanem azzal a problémával, hogy egyes országokban elmozdulás történt a liberális értékektől” – tette hozzá a francia elnök.
Angela Merkel német kancellár az uniós csúcsot követően azt mondta, nem emlékszik olyanra, hogy az uniós vezetők valaha is olyan keményen tárgyaltak volna Magyarországról, mint ahogyan azt a csütörtök esti ülésen tették. „Nyílt és őszinte, de ellentétekkel terhes megbeszélés zajlott, a vita azonban nem ért még véget” – fogalmazott. Hozzátette, az uniós vezetők csúcstalálkozója során ismét világossá vált, hogy az EU nemcsak belső piac, hanem közös értékek alapján létrejött értékunió. „Komoly probléma, hogy rendkívül eltérő elképzelések vannak Európáról és jövőjéről, ami indokolja, hogy a vitát folytatni kell” – tette hozzá Angela Merkel.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök védelmébe vette a magyar szabályozást. Lengyel újságíróknak azt mondta, a családokat, a gyermekeket védeni kell. A nemzetközi jogra is hivatkozva hangsúlyozta: a szülőknek joguk van ahhoz, hogy meghatározzák, miként neveljék gyermekeiket. „Legmélyebb meggyőződésem szerint helyes, hogy a szülők dönthessenek arról, ki és milyen alapon folytathat művelődési, illetve indoktrinációs tevékenységet az iskolák épületeiben” – jelentette ki.
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.
A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.
A magyar kormány eddig is az együttműködésre törekedett Romániával, ezután is így lesz – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a román elnökválasztás apropóján.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Új szintre lépett az Ukrajna és Magyarország között a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogfosztása nyomán kialakult konfliktus: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy magyar „kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. De mit is lehet tudni az új egyházfőről?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.
szóljon hozzá!