Von der Leyen: nagyobb nyomást kell gyakorolni Oroszországra a béke érdekében

Oroszország

Szigorítana. Ursula von der Leyen szerint még nagyobb nyomást kell gyakorolni Oroszországra

Fotó: Európai Bizottság/Facebook

Nagyobb nyomást kell gyakorolni Oroszországra az ukrajnai tűzszünet érdekében – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap, és sürgette a G7-országokat, hogy a cél elérése érdekében fokozzák a szankciókat.

Krónika

2025. június 16., 11:042025. június 16., 11:04

A világ legnagyobb ipari országainak vezetői a kanadai Sziklás-hegységben tanácskoznak, miközben az európai országok igyekeznek az Oroszország által indított ukrajnai háborút Donald Trump amerikai elnök figyelmének középpontjában tartani annak ellenére, hogy a Közel-Keleten Izrael és Irán között harcok törtek ki – emlékeztet a Reuters.

A diplomáciai erőfeszítések holtpontra jutása után az Európai Unió új szankciócsomagot készül elfogadni Oroszországgal szemben, de eddig nem sikerült meggyőzniük Trumpot – aki eddig vonakodott Vlagyimir Putyin orosz elnökre nyomást gyakorolni –, hogy új amerikai szankciókat vezessen be.

Trump azt mondta, nem akarja, hogy a szankciók akadályozzák a tűzszünet elérését.

„Nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, hogy valódi tűzszünetet érjünk el, hogy tárgyalóasztalhoz ültessük Oroszországot, és hogy véget vessünk ennek a háborúnak, a szankciók döntő fontosságúak ennek érdekében” – mondta von der Leyen egy sajtótájékoztatón, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok hétfőn kezdődő tárgyalásait megelőzően.

„A múlt héten egy 18. szankciós csomagra vonatkozó javaslatot terjesztettünk elő. Fel fogom kérni valamennyi G7-partnerünket, hogy csatlakozzanak hozzánk ebben a törekvésben” – mondta von der Leyen.

A világ figyelme a Közel-Kelet felé fordult, ahol az Izrael által Irán ellen intézett csapások felvetették egy szélesebb körű regionális konfliktus eszkalálódásának kockázatát. Az ezt követő olajár-emelkedés tovább növelte a világgazdasággal kapcsolatos aggodalmakat.

Von der Leyen elmondta, hogy a Trumppal folytatott szombati megbeszéléseken megállapodtak abban, hogy

a hasonlóan gondolkodó országoknak meg kell védeniük a piaci stabilitást, különösen az energiapiacokon.

„Nagyon éberek maradunk (azzal kapcsolatban) is, hogy milyen következményekkel jár ez a nemzetközi energiapiacokra nézve” – mondta.

A Trump-adminisztrációval folytatott kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a július 9-i határidő előtt a tárgyalásos megoldást részesíti előnyben, de a blokk felkészül a vészhelyzetekre arra az esetre, ha nem születik megállapodás.

Von der Leyen vasárnap korábban beszélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel is.

Megismételte: Izraelnek jogában áll védekezni, de hangsúlyozta, hogy hosszú távon a diplomáciai megoldás a legjobb megoldás Irán nukleáris programjának kezelésére.

„Irán a regionális instabilitás fő forrása, és mindig is nagyon egyértelmű volt, Iránnak soha nem lehet atomfegyvere” – mondta.
„A közelmúlt eseményei rávilágítottak arra, hogy egyre inkább összefonódnak az egyfelől európai, másfelől közel-keleti konfliktusok. Ugyanolyan típusú, iráni tervezésű és gyártású drónok és ballisztikus rakéták válogatás nélkül csapást mérnek ukrajnai és izraeli városokra” – mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben elítélte Oroszország legújabb, Ukrajna elleni tömeges támadását, és az energetikai infrastruktúrát ért csapásokat mindazon lépések „szembe köpésének” nevezte, amelyeket a nemzetközi közösség megpróbál megtenni a háború megállítása érdekében.

Korábban a nap folyamán Oroszország a Poltavai területen található Kremencsuk városát vette célba egy kombinált rakéta- és dróntámadással, amely energetikai és mezőgazdasági létesítményeket rongált meg.

A csapásban közel 200 drón és rakéta vett részt, köztük cirkáló- és ballisztikus rakéták is.

A támadásra nem sokkal Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonbeszélgetése után került sor.

Éjszakai beszédében Zelenszkij azt mondta, hogy

a Kremencsuk elleni támadást „szándékosan és alattomosan úgy tervezték meg, hogy az a mi polgári infrastruktúránkat vegye célba”, és hogy Oroszország energetikai létesítményeket akart megrongálni.

„Ezzel Oroszország szembe köpi mindazt, amit a nemzetközi közösség megpróbál tenni, hogy megállítsa ezt a háborút” – mondta Zelenszkij esti beszédében.

„Ez közvetlenül Putyin és Trump beszélgetése után történt. Miután az amerikaiak megkértek minket, hogy ne csapjunk le az orosz energetikai létesítményekre. Ugyanakkor, amikor Putyin megpróbálja magát a Közel-Kelet kapcsán közvetítőként feltüntetni ... A cinizmus szintje megdöbbentő” – mondta.

A Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után Trump azt állította, hogy „nyitott” lenne arra, hogy az orosz elnök közvetítőként lépjen fel az Izrael és Irán közötti, gyorsan eszkalálódó konfliktusban.

Zelenszkij elutasította azt az elképzelést, hogy Putyin – aki több mint 10 éve háborút folytat Ukrajna ellen, és nem tett lépéseket a tartós tűzszünet érdekében – béketeremtő szerepet játsszon.

Putyin „maga a háború” – mondta Zelenszkij, és sürgette a nemzetközi közösséget, hogy ne dőljön be az „orosz manipulációnak és hazugságoknak”.

Zelenszkij arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország további támadásokat tervezhet az ukrán energiaszektor ellen, beleértve az atomenergetikai infrastruktúrát is.

Az elnök szerint az ukrán hírszerző ügynökségek bizonyítékokat szereztek az orosz fenyegetésről, és megosztották az információkat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) és a Trump-adminisztrációval.

„Oroszország további támadásokat tervez az energiaszektorunk ellen, olyan támadásokat, amelyek a világ számára most talán kevésbé láthatók, mert minden szem a közel-keleti helyzetre szegeződik” – mondta.

A teljes körű háború során Oroszország az energetikai infrastruktúra elleni célzott támadások révén megpróbálta megzavarni Ukrajna áramhálózatát. Miután márciusban elutasította a 30 napos feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot, Moszkva ehelyett egy hónapos tűzszünetbe egyezett bele az energiaszektor elleni támadásokkal kapcsolatban.

Oroszország ezt követően megsértette a részleges tűzszünetet, amely áprilisban ért véget.

A Kreml továbbra is elutasítja a feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó felhívásokat.

Oroszország hétfőre virradó éjszaka dróntámadások sorozatát indította a Kijev területé ellen, amelyek a fővárost és a régió településeit egyaránt célba vették – közölték kormányzati tisztviselők.

A Kijevi terület Obuhivi járásában egy 60 éves férfi sérült meg az orosz dróncsapás következtében – jelentette helyi idő szerint hajnali 1 óra 37 perckor Mikola Kalasnyik regionális kormányzó.

A sérült férfi orvosi segítséget kapot.
A támadásban civil célpontok, köztük egy magánház is megsérült. A mentőszolgálatok jelenleg is dolgoznak a helyszínen.

Korábban az éjszaka folyamán robbanások is hallatszottak Kijevben.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester megerősítette, hogy a város légvédelme működött, és hogy drónok hatoltak be a főváros légterébe vasárnap késő este, helyi idő szerint 23 óra 29 perc körül.

Közben Ukrajna drónokat indított az oroszországi Tatárföld ellen, egy ember meghalt és 13 megsebesült – jelentette Rusztam Minnihanov kormányzó június 15-én.

Az ukrán drónokat állítólag lelőtték, de

a roncsok egy Jelabuga városában lévő üzemre zuhantak, ahol orosz Sahed típusú harci drónokat gyártanak, és tüzet okoztak.

Minnihanov szerint egy autógyárról volt szó, de egyes Telegram-csatornák, köztük az Astra szerint a jól ismert dróngyár volt a célpont.

Az ukrán vezérkar később megerősítette a csapás részleteit, többek között azt is, hogy az a Sahed típusú drónok gyártása ellen irányult.

„A félelem és pánik keltésére tett kísérlet ellenére a köztársaságban minden vállalkozás és létfenntartó létesítmény stabilan működik. A sürgősségi szolgálatok folyamatos készültségben vannak” – mondta Minnihanov.

A támadásról készült videón látható, hogy füst gomolyog a Kijevtől mintegy 1500 kilométerre fekvő város felett.

Az úgynevezett Alabuga különleges gazdasági övezetben található egy Sahed típusú nagy hatótávolságú támadó drónokat, valamint más felderítő drónokat gyártó üzem, amelyet az ukrán erők 2022-es beindítása óta többször is célba vettek.

A gyár célja, hogy évente 6000 Sahed típusú drónt állítson elő, amelyek egyenként a becslések szerint mindössze 20 000 dollárba kerülnek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 16., hétfő

Megtalálták a lezuhant indiai repülőgép második fekete dobozát, keresik a tragédia okait

Megtalálták az Air India Ahmedabadban szerencsétlenül járt 171-es járatának második fekete dobozát is, a pilóták és a légiforgalmi irányítók közötti kommunikációt rögzítő készüléket.

Megtalálták a lezuhant indiai repülőgép második fekete dobozát, keresik a tragédia okait
2025. június 16., hétfő

Irán rakétacsapásokat mért Izraelre, többen meghaltak

Hétfőre virradóra is folytatódtak a katonai műveletek Izrael és Irán között: három ember halt meg az Irán által indított legutóbbi csapásokban – közölte az izraeli nemzeti mentőszolgálat, a Magen David Adom (MDA).

Irán rakétacsapásokat mért Izraelre, többen meghaltak
2025. június 15., vasárnap

Tömegesen törölték járataikat a légitársaságok az izraeli légtér lezárása miatt

Tömeges járattörlést jelentettek be mind az izraeli, mind a külföldi légitársaságok vasárnap a Tel-Aviv melletti Ben Gurion nemzetközi repülőtér és az izraeli légtér lezárása miatt.

Tömegesen törölték járataikat a légitársaságok az izraeli légtér lezárása miatt
2025. június 15., vasárnap

Uniós főképviselő: Iránnak soha nem szabad megengedni, hogy nukleáris fegyverhez jusson

Kaja Kallas Európai Uniós főképviselő kijelentette, Iránnak soha nem szabad megengedni, hogy nukleáris fegyverhez jusson.

Uniós főképviselő: Iránnak soha nem szabad megengedni, hogy nukleáris fegyverhez jusson
2025. június 15., vasárnap

Erőszakba torkolltak a kitoloncolások elleni demonstrációk az Egyesült Államok több városában

Portland-ben több rendőr megsérült, amikor a szövetségi bevándorlási hatóság ellen tiltakozók megtámadták a szervezet helyi létesítményét szombaton, míg Salt Lake City-ben lövöldözés volt a kitoloncolások elleni tüntetésen.

Erőszakba torkolltak a kitoloncolások elleni demonstrációk az Egyesült Államok több városában
2025. június 15., vasárnap

Halálos iráni rakétatámadás rázta meg Izraelt, sokan megsebesültek, eltűnteket keresnek a romok alatt

Tízen meghaltak, kétszázan megsebesültek, és mintegy húsz embert keresnek a romok között az éjjeli iráni rakétatámadások után Izraelben – jelentette a helyi mentőszolgálat vasárnap reggel.

Halálos iráni rakétatámadás rázta meg Izraelt, sokan megsebesültek, eltűnteket keresnek a romok alatt
2025. június 14., szombat

Putyin felköszöntötte a születésnapját ünneplő Trumpot

Telefonon beszélt egymással szombaton Vlagyimir Putyin orosz államfő és Donald Trump amerikai elnök – tudatta Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó a RIA Novosztyi orosz hírügynökséggel.

Putyin felköszöntötte a születésnapját ünneplő Trumpot
2025. június 14., szombat

Izrael: „Teherán égni fog”, tartalékosokat mozgósítanak a határok védelmére

Izrael tartalékosokat mozgósít a libanoni és a szíriai határ védelmére – idézte az izraeli hadsereg (IDF) szombati jelentését az MTI.

Izrael: „Teherán égni fog”, tartalékosokat mozgósítanak a határok védelmére
2025. június 14., szombat

Irán péntek este két hullámban ballisztikus rakétákkal támadta Izraelt

Irán péntek este két hullámban ballisztikus rakétákkal támadta Izraelt- jelentette a helyi média.

Irán péntek este két hullámban ballisztikus rakétákkal támadta Izraelt
2025. június 13., péntek

Leó pápa, a szegények barátja: dokumentumfilm készül az egyházfő perui éveiről (VIDEÓ)

XIV. Leó pápa perui misszionáriusi, plébánosi munkásságáról készít a Vatikáni Média dokumentumfilmet, amelynek már elkészült az előzetese, és hamarosan teljes egészében megtekintheti a nagyközönség.

Leó pápa, a szegények barátja: dokumentumfilm készül az egyházfő perui éveiről (VIDEÓ)