Fotó: X/Ursula von der Leyen
Az EU „Magyarország jóváhagyásával vagy anélkül” 50 milliárd eurós segélycsomagot hagy jóvá Ukrajnának – jelentette ki Ursula von der Leyen, az EU elnöke Davosban.
2024. január 17., 08:332024. január 17., 08:33
„Személyes prioritásom, hogy mind a 27 tagállamot felölelő megállapodás szülessen. Ha pedig ez nem lehetséges, akkor készen állunk a 26 tagállammal történő megállapodásra” – jelentette ki kedden a svájci városban zajló világgazdasági fórumon.
„Ebben a fázisban vagyunk most. Ez a február 1-jei rendkívüli Európai Tanács előkészítése. Ez kemény munka. Sok különböző kérdést megvitattunk” – mondta a Bizottság elnöke.
A találkozót megelőzően Budapest két kulcsfontosságú követeléssel állt elő a vétó feloldásáért cserébe:
a másik a COVID-19 helyreállítási alapok elköltési határidejének meghosszabbítása, ami több időt adna Budapestnek a befagyasztott pénz felszabadítására.
Von der Leyen nem kommentálta ezeket a kéréseket, de úgy vélte, hogy a
Mint ismeretes, 2023 decemberében Orbán Viktor magyar miniszterelnök blokkolta a megállapodást néhány órával azután, hogy az EU-tagállamok vezetői a magyar kormányfő távollétében megállapodtak abban, hogy hivatalosan is megkezdi a teljes jogú tagsági tárgyalásokat Ukrajnával.
Ukrajna egy több mint 60 milliárd dollár értékű biztonsági segélycsomagra is vár Washingtontól. Joe Biden amerikai elnök várhatóan január 17-én találkozik a legmagasabb rangú kongresszusi vezetőkkel, hogy egy Ukrajnána és Izrael támogatásáról szóló megállapodást kössenek.
A Kieli Világgazdasági Intézet tanulmánya szerint 2023 augusztusa és októbere között az Ukrajnának nyújtott segélyek összege 87 százalékkal csökkent a 2022-es év azonos időszakához képest.
Újabb orosz légicsapások Ukrajnában
Ukrajna déli régióit támadta Oroszország szerdára virradóra. Odessza városából több robbanást jelentettek, miközben az Odesszai, a Herszoni és a Mikolajivi régióban is megszólaltak a légvédelmi szirénák.
A Kyiv Independent szerda reggeli beszámolója szerint egy orosz dróncsapás három embert sebesített meg Odesszában.
Kedden két orosz rakéta csapódott be egy lakónegyedbe Ukrajna második legnagyobb városának, Harkivnak a központjában, 17 embert megsebesítve, közülük kettőt súlyosan, és több házat súlyosan megrongálva.
A mentőcsapatok átkutatták a romhalmokat, hogy megállapítsák, megsérült-e még valaki. A város polgármestere két erős robbanásról beszélt, és azt mondta, hogy legalább tíz ház megrongálódott.
A sürgősségi szolgálat a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy az egyik rakéta egy háromemeletes épületet talált el, amely korábban egy egészségügyi központnak adott otthont. Két épületben tüzet oltottak, lakó- és más épületekben keletkezett kár.
Volodimir Timosenko regionális rendőrfőnök az állami Szuszpilne televíziónak elmondta, hogy az egyik rakéta egy úttestet talált el.
Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója a Telegramon azt írta, hogy 17 ember megsérült. Tizennégyen kerültek kórházba, köztük két nő súlyosan megsérült.
Harkiv polgármestere, Ihor Tyerehov szintén a Telegramon azt közölte, hogy a rakéták „pontosan ilyan helyen csapódtak be, ahol nincs katonai infrastruktúra, ahol valójában házak vannak”, és azt mondta, hogy „legalább tíz épület megsérült”.
Az északkelet-ukrajnai Harkov város gyakori célpontja az orosz támadásoknak, de a közel két éve tartó háború után a város nem esett Oroszország kezére. A múlt héten orosz rakéták csapódtak be egy szállodába a városban, 11 embert megsebesítve.
Hiába oroszok, Fehéroroszország is beveti a területén tárolt atomfegyvereket, ha indokoltnak látja
Fehéroroszország katonai doktrínája első ízben tartalmaz rendelkezéseket atomfegyverek bevetéséről – közölte kedden Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter újságíróknak nyilatkozva.
Mint mondta, az új fenyegetettségi helyzetben szükség volt átdolgozni a 2016-tól hatályban levő doktrínát.
A tárcavezető szerint világosan meg vannak határozva a Fehéroroszország elleni katonai fenyegetések forrásai. Mindazonáltal további információkat nem említett az atomfegyverek esetleges bevetésével kapcsolatban.
Hrenyin hangsúlyozta, hogy a dokumentum pontosan meghatározza a szövetségesek felé vállalt kötelezettségeket is. Minszk Moszkva szoros szövetségesének számít
Oroszország tavaly óta taktikai atomfegyvereket állomásoztat Fehéroroszország területén.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyan hangsúlyozta, hogy ezek a harceszközök Moszkva ellenőrzése alatt állnak, fehérorosz hivatali partnere, Aljakszandr Lukasenka később azonban úgy fogalmazott, hogy amennyiben agresszió érné országát, nem fog habozni ezen fegyverek bevetését elrendelni.
A fehérorosz vezető, aki lehetővé tette, hogy az Ukrajnát 2022. február 24-én megtámadó orosz csapatok átvonuljanak az országa területén, tavaly kijelentette, hogy az atomfegyverek telepítését elrettentésnek szánja a lehetséges agresszorokkal szemben.
Sorra érkeznek a gratulációk, miután a függetlenként induló Bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan megnyerte a vasárnapi elnökválasztást.
Már csak a forradalom segíthet Európa népein George Simion romániai elnökválasztási veresége nyomán – vélekedik a Vlagyimir Putyin orosz államfő ideológusaként emlegetett Alekszandr Dugin.
Meghalt vasárnap a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa, a nepáli Lhoce megmászása közben Vágó Barna Zsolt alpinista – írja a mászást szervező cég bejelentése alapján a Reuters.
A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.
Izrael vasárnap kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában az intenzív légi hadjárat mellett, amely a terület egészségügyi tisztségviselői szerint több mint 100 ember halálát okozta az éjszaka folyamán.
Az amerikai külügyminiszter szerint talán az egyetlen mód az orosz-ukrán megrekedt békefolyamat kimozdítására a közvetlen egyeztetés Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ami hétfőn történhet meg.
Az első fordulóhoz hasonlóan a Nyugat-Európában élő románok ezúttal is inkább George Simiont támogatták, míg Közép-Európában és a világ többi részén Nicușor Dant támogatta a szavazópolgárok többsége – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!