A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében 850 bölcsőde és óvoda fejlesztéséhez, illetve építéséhez járulnak hozzá
Fotó: Páva Adorján
Minden magyar számíthat a magyar kormányra – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa a Magyar Népfőiskolai Collegium Virtuális nemzetegyesítés című online konferenciáján szombaton.
2021. március 06., 15:182021. március 06., 15:18
2021. március 06., 21:042021. március 06., 21:04
A tárca MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Szilágyi Péter az eseményen az elmúlt tíz év nemzetpolitikájáról és a nemzeti újrakezdés éve tervezett programjairól tartott előadást. A miniszteri biztos abban kiemelte, hogy a Fidesz-KDNP kormány nehéz örökséget kapott 2010-ben: „leépített nemzetpolitikai intézményrendszer, magukra hagyott külhoni magyar közösségek, bizalmatlanság a külhoni és az anyaországi magyarok között – köszönhetően, többek között, a 2004. december 5-i szégyenletes népszavazásnak.”
Hozzátette: 2010-ben mind a politikai szándék, mind a politikai felhatalmazás megvolt arra, hogy a nemzetpolitikát az őt megillető helyre helyezzék, így a nemzetpolitikai államtitkárság létrejöttével azóta külön kormányzati egység foglalkozik a területtel. Úgy fogalmazott,
Ezt jelzi a kiválóan működő nemzetpolitikai intézményrendszer, a nagyságrendileg megnövelt támogatások és rendszerszintű programok. „Támogatásaink minden magyarlakta településre, minden közösségbe eljutottak a Kárpát-medencében” – jelezte. A kormánypárti politikus hangsúlyozta:
Az első célhoz kapcsolódóan említette a Szülőföldön magyarul programot, amellyel 225 ezer külhoni magyar óvodás és iskolás anyanyelvi oktatását támogatják, valamint a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, amelynek keretében 850 bölcsőde és óvoda fejlesztéséhez, illetve építéséhez járulnak hozzá. Elmondta: mindezek mellett 50 magyar középiskola, kollégium és szórványkollégium és 8 külhoni magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény, magyar kar működtetéséhez nyújt állandó támogatást a nemzetpolitikai államtitkárság.
A miniszteri biztos fontosnak nevezte a nemzeti jelentőségű intézményeket és programokat, kiemelve, hogy 82 nemzeti jelentőségű intézmény és 12 nemzeti jelentőségű programon belül több mint 190 tevékenység megvalósítását segítik. Ismertetése szerint
A magyar nemzetpolitika kiemelten fontos területének nevezte a gazdaságfejlesztési programokat. Tájékoztatása szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyeletével működő Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program keretében 159 milliárd forint értékű támogatás jutott el a külhoni magyarokhoz, mely 300 milliárd forint értékű fejlesztés megvalósulását eredményezi. Emellett
Szólt a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Programról (KCSP) és a Kárpát-medencei szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor Programról (PSP). Kifejtette: a KCSP-vel 2013 óta 625 ösztöndíjason keresztül 45 ezer diaszpórában élő magyart értek el, míg a PSP-vel 2015 óta 250 ösztöndíjason keresztül 32 ezer szórványban élő magyarnak nyújtottak segítséget.
Szilágyi Péter hangsúlyozta: a járványhelyzet idején is minden magyar számíthat a magyar kormányra. A nemzetpolitikai programok nem álltak le, hanem az online térben valósulnak meg, és segítségükkel több százezer gyermeket és fiatalt értek el, olyanokat is, akiket korábban nem tudtak megszólítani – fűzte hozzá.
Felidézte: a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács döntése értelmében 2021 a nemzeti újrakezdés éve, amely során számos nemzetpolitikai program új köntösben, új elemekkel felfrissítve fog folytatódni. Az év keretében tematikus hónapokat hirdettek, amelyek célja, hogy a nemzetpolitika egy-egy fontos területére irányítsák a figyelmet: január a sport, február a gyermekegészség, március pedig a közösségek hónapja lesz – ismertette a politikus a tárca közleménye szerint.
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő.
Románia továbbra is energiát és szakértelmet fektet be a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatásába és az orosz beavatkozással szembeni ellenálló képességének erősítésébe – foglalt állást hétfő este a bukaresti külügyminisztérium.
Egy október 23-ára szerveződő fegyveres akcióra figyelmeztette a magyar hatóságokat az amerikai hírszerzés nagyjából két hete – közölte diplomáciai forrásokból származó értesülését hétfőn a Telex.
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába – jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Izrael további légicsapásokat hajtott végre Bejrútban és Dél-Libanonban vasárnap, többek között egy olyan bank fiókjaira, amely szerinte támogatja a Hezbollahot.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter pontosabban meg nem határozott jogi és politikai lépésekre utasította minisztériumát Emmanuel Macron francia elnökkel szemben – jelentette be X-en a miniszter vasárnap.
Tízezrek tüntettek előrehozott választásokat és Pedro Sánchez miniszterelnök lemondását követelve a spanyol fővárosban vasárnap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!