Fotó: Wikipédia/Samuel Bailey
Amerikai hírszerzési illetékesek által átvizsgált új hírszerzési adatok arra utalnak, hogy egy ukránbarát csoport hajtotta végre tavaly az Északi Áramlat gázvezetékek elleni támadást – közölte a New York Times.
2023. március 08., 09:372023. március 08., 09:37
2023. március 08., 09:412023. március 08., 09:41
Az amerikai tisztviselők azt mondták, nincs bizonyítékuk arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vagy katonai vezetői részt vettek volna az akcióban,
A hírszerzési adatokat áttekintő tisztviselők szerint nem voltak érintettek amerikai vagy brit állampolgárok, és úgy vélték, hogy a szabotőrök valószínűleg ukrán vagy orosz állampolgárok, vagy a kettő kombinációja voltak.
A két vezetékpáron tavaly szeptemberben észleltek gázömlést, majd az ügyben illetékes svéd és dán hatóságok megállapították, hogy szándékos szabotázsakció történt, de nem neveztek meg felelőst.
Moszkva a Nyugatot és az „angolszászokat” tette felelőssé a támadásért. Egy amerikai oknyomozó újságíró szintén név nélkül nyilatkozó forrásra hivatkozva pedig arról számolt be, hogy a műveletet az amerikai kormány utasítására hajtották végre.
„Jóllehet szeretek szórakoztató összeesküvés-elméleteket gyűjteni az ukrán kormányról, ki kell jelentenem, hogy Ukrajnának semmi köze a balti-tengeri balesethez, és semmit nem tudok állítólagos ukránbarát szabotázscsoportokról” – írta a tanácsadó a Twitteren.
A német ARD köztelevízió, valamint az SWR regionális műsorszolgáltató és a Die Zeit című lap szerdán azt írta, hogy
A hajóval 6 ember, öt férfi és egy nő, köztük több búvár, szeptember 6-án hagyta el a németországi Rostock kikötőjét, majd a jármű a Dániához tartozó Christinso szigeténél került elő ismét. A hajót „takarítatlanul” adták vissza a bérbeadónak, és a kabin asztalán robbanószer nyomaira bukkantak. A 6 ember állampolgársága nem tisztázott, mert a hajó bérlésekor hamis útleveleket használtak.
Ha a nyomok Ukrajnába vezetnek is, a nyomozók egyelőre nem tudták megállapítani, ki adott megbízást az akcióra – írja a Die Zeit.
„Nyilvánvalóan a támadás elkövetői el akarják terelni a figyelmet. Ez nyilvánvaló irányított szivárogtatás” – fogalmazott Peszkov a RIA orosz hírügynökségnek.
„Hogyan állapíthatnak meg bármit is amerikai illetékesek vizsgálat nélkül?” – tette fel a kérdést a szóvivő. Moszkva a kezdetektől fogva azt követeli, hogy részt vehessen a vizsgálatban, de Peszkov azt mondja, hogy erre azóta sem kaptak lehetőséget. „Ez nem pusztán furcsa, ez bűzlik, mint valami szörnyű bűncselekmény” – szögezte le a Kreml szóvivője.
Moszkva múlt héten úgy döntött, nem tervezik felújítani a felrobbantott vezetéket, inkább kiürítik és lezárják.
Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeken az ukrajnai invázió előtt évente mintegy 110 milliárd köbméter gáz érkezett Németországba.
A négy csőből három rongálódott meg a szeptemberi víz alatti robbanásban.
Akkor is következményei lesznek az USA számára a publikációnak, amely szerint Washington részese volt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának, ha amerikai tisztségviselők tagadják a benne foglaltakat – jelentette ki a külügyminiszter-helyettes.
Beigazolódott, hogy szabotázs történt az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeknél szeptember végén, miután robbanóanyag nyomára bukkantak a rongálás helyszínén – közölte a svéd ügyészség pénteken.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
szóljon hozzá!