Fotó: Twitter / Forsvaret
Akkor is következményei lesznek az Egyesült Államok számára a publikációnak, amely szerint Washington részese volt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának, ha amerikai tisztségviselők tagadják a benne foglaltakat – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak csütörtökön.
2023. február 09., 15:282023. február 09., 15:28
„A publikáció nagyjából megerősítette azt a következtetést, amelyre magunk is jutottunk (…), soha nem volt kétségünk afelől, hogy az Egyesült Államok, esetleg más NATO-országok is részt vettek ebben a felháborító diverzióban” – mondta Rjabkov.
Az orosz külügyi tárca helyettes vezetője, Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró szerdai blogbejegyzésére reagált, amely szerint az Oroszországot Németországgal a Balti-tengeren keresztül összekötő gázvezetékek tavaly szeptemberi felrobbantását Joe Biden amerikai elnök rendelte el. Hersh azt állította, hogy a csöveket az amerikai és a norvég haditengerészet, valamint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) semmisítette meg. Forrását az újságíró nem nevezte meg.
„Az egy külön kérdés, hogy Hersh publikációjára való tekintettel hogyan és milyen formátumban kell eljárni. Úgy gondolom, hogy lesznek következményei. Egyszerűen nem lehet őket elkerülni, a washingtoni tisztviselők részéről azonnal elhangzott számos tagadás ellenére sem” – zárta Rjabkov.
Beigazolódott, hogy szabotázs történt az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeknél szeptember végén, miután robbanóanyag nyomára bukkantak a rongálás helyszínén – közölte a svéd ügyészség pénteken.
A nyomozást szerinte a nyugati országok ezzel szemben megpróbálták csendben leállítani. Peszkov sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az anyag, amely „a Fehér Ház állítólagos részességéről és közvetlen felelősségéről szól a balti-tengeri kritikus energetikai infrastruktúra elleni szabotázs- és terrorcselekmény megszervezésében”, nem kapott figyelmet a fősodorhoz tartozó nyugati médiában. A szóvivő szerint az újságírói vizsgálat, noha egyes pontjai vitathatók, mások pedig bizonyításra szorulnak, nem tekinthető elsődleges forrásnak, mély elemzést tartalmaz és koherens tálalásban jelent meg.
„Mondjuk úgy: figyelmen kívül hagyni minimum nem lenne indokolt, különösen egy olyan ország részéről, mint Németország, amelyet ez a terrortámadás egy nagyon fontos energetikai létesítménytől fosztott meg” – mondta az orosz államfő szóvivője.
Az orosz hírszerző szolgálatok olyan információkat kaptak, amelyek arra utalnak, hogy brit haditengerészeti tanácsadók részesei voltak az Északi Áramlat elleni robbantásoknak – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.
„Mert ez egy nagyon-nagyon veszélyes precedens. Ha ezt valaki egyszer megtette, akkor másodszor is megteheti bárhol a világon” – mondta Peszkov. A szóvivő szerint Oroszországhoz nem érkezett amerikai megkeresés a Hersh-cikk után. Emlékeztetett: Moszkva az elmúlt hónapok során számos kísérletet tett arra, hogy bekapcsolódjon a nyomozásba, vagy legalább információhoz jusson, ám mindig ellenállásba ütközött. Mint mondta, az orosz biztonsági szolgálatok „napirenden tartják a témát”.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlement alsóházának elnöke nemzetközi vizsgálatot és felelősségre vonást követelt az ügyben, valamint amerikai kártérítést „a terrortámadás által érintett országoknak”.
Oroszország által kitervelt terrortámadásnak és az Európai Unió elleni agressziónak nevezte az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken mutatkozó szivárgást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!