Ukrán tábornok: bár ma még van elegendő légvédelmi lőszer, a készleteket csak nyugati segítséggel lehet feltölteni

Az eddigi legnagyobb fogolycserét hajtotta végre Ukrajna és Oroszország

Oroszország és Ukrajna szerdán bejelentette, hogy mindketten több mint 230 hadifoglyot engedtek szabadon a közel két éve tartó fegyveres konfliktus legnagyobb fogolycseréje során – jelentette az AFP. Ez az első hadifogolycsere nyár óta, miután Kijev azzal vádolta Moszkvát, hogy blokkolja az erről szóló tárgyalásokat.
„Összetett tárgyalási folyamatot követően 248 orosz katonát hazaszállítottak a kijevi rezsim által ellenőrzött területről” – tudatta az orosz védelmi minisztérium a Telegramon közzétett közleményében.
„Több mint 200 katonánk és civilünk tért vissza az orosz fogságból” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos szerint 230 ukrán katonát engedtek szabadon a Kijev és Moszkva közötti 49. fogolycsere során az orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta.

F-16-os vadászgépekkel segíti Norvégia az ukrán pilóták kiképzését az oroszok elleni harcra

Norvégia két F–16-os vadászgépet küld Dániába az ukrán pilóták kiképzésére – jelentette be szerdán a norvég kormány.
„A korszerű hadsereg felállításához Ukrajnának nyújtott segítség nagyratörő és hosszú távú feladat, amelyben egy sor szövetséges részt vesz” – hangsúlyozta közleményében Brjon Arild Gram norvég védelmi miniszter.
Norvégia tavaly bejelentette, hogy több más országhoz, így Dániához és Hollandiához hasonlóan Ukrajnának ad át felújított állapotban szolgálatból kivont F–16-os vadászgépeket, amelyeket modernebb F–35-ös géppel vált fel.
Oslo egyelőre nem közölte az átadandó F–16-os gépek számát és a szállítás ütemtervét, de az illetékes szolgálatok szerint csak néhány repülőgépről van szó. A skandináv ország tucatnyi oktatóval részt vesz a legénység kiképzésében. A két norvég F–16-ost egyelőre meghatározatlan időre a dániai Skrydstrup támaszpontra vezénylik, ahol az ukrán pilóták kiképzése folyik nemzetközi együttműködés keretében.
Újévi beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy az ukrán pilóták már képesek ezeket a gépeket vezetni, és arra számít, hogy a vadászgépek idén felszállnak.
Norvégia vállalta, hogy 2023 és 2027 között 6,8 milliárd eurós polgári és katonai célú segítséget nyújt Ukrajnának. Hétfő óta azt is engedélyezi, hogy a norvég fegyvergyártók közvetlenül adjanak el hadianyagot Ukrajnának, holott korábban az ilyen export tilos volt hadban álló országok részére. Az eladásokat mindazonáltal a norvég külügyminisztérium hozzájárulásához kötik, amelyet minden esetben külön kell kérelmezni.
Közben szerdán Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője közölte: akár öt évig is eltarthat a Fekete-tenger, illetve az Azovi-tenger aknamentesítése.
„A tengeri összeköttetések és kereskedelmi útvonalak aknamentesítése becslések szerint 3-5 hónapot vehet igénybe, míg az átfogó aknamentesítési művelet 3-5 évet” – mondta Pletencsuk, akit az Ukrajinszka Pravda idézett.
A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az aknamentesítési művelet még tervezési fázisban van. Hozzátette ugyanakkor, hogy a művelet főhadiszállását már létrehozták.
A Fekete-tengeren az ukrajnai háború kitörése nyomán helyeztek ki aknákat a konfliktus szereplői. December végén egy Panamában regisztrált gabonaszállító hajó legénységének két tagja sérült meg egy aknarobbanásban közel Ukrajna partjaihoz.