Fotó: Wikipédia
Ukrajna és Románia rendezte a régóta húzódó vitát a Duna-Fekete-tenger mélytengeri csatorna építéséről az ukrán fél részéről – jelentette be Ruszlan Sztrelec ukrán környezetvédelmi és természetvédelmi miniszter szombaton a közösségi oldalán.
2023. december 17., 21:302023. december 17., 21:30
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a vita Ukrajnának az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezmény (Espooi Egyezmény) szerinti kötelezettségeire vonatkozott. A vitát végül az Espooi Egyezmény részes feleinek 9. találkozója alkalmával Genfben rendezték.
„Elvégeztük a házi feladatunkat, és sokat tettünk azért, hogy a projekt megfeleljen az egyezmény követelményeinek. Végül is Ukrajnának fontosak a jószomszédi kapcsolatok és a nemzetközi jog tiszteletben tartása. Hajlandóak és képesek vagyunk közös nevezőre jutni és kijavítani a múltbeli hibákat” – írta a miniszter.
A Duna-deltában, a Chilia és Bisztroje-csatorna torkolatvidékén áthaladó Duna-Fekete-tenger-csatornával kapcsolatos vita Románia és Ukrajna között 2004 óta tart, amikor Ukrajna kísérleti jelleggel megkezdte a csatorna építését. Az Európai Bizottság és Románia ellenezte a projektet, a Duna-delta védett státuszára és a környezeti hatásvizsgálat hiányára hivatkozva.
Az év elején Románia felvilágosítást kért Ukrajnától a Chilia-csatorna kotrási munkálataival kapcsolatban.
„Ukrajna vállalta az Espooi Egyezményben foglalt európai integrációs kötelezettségeit. Az Espooi Egyezmény részes feleinek 9. találkozója alkalmával megoldódott egy 20 éve tartó vita Romániával a Duna-Fekete-tenger-csatorna építésével kapcsolatos követelményeinek végrehajtásával kapcsolatban” – jelentette be Ruslan Sztrelec, aki köszönetet mondott román kollégájának, Mircea Fechetnek „e történelmi döntés támogatásáért” valamint Iordana Iordanovnak, a Moldovai Köztársaság környezetvédelmi miniszterének „a szakszerűségért és diplomáciáért, amellyel az Egyezmény részes feleinek találkozóját vezette”.
Mint arról beszámoltunk,
Románia többek között környezetvédelmi szempontokkal magyarázza, hogy ellenzi a csatorna medrének mélyítését, ugyanakkor a háttérben az is ott van, hogy a Bisztroje-csatorna hajózási útvonallá alakítása csökkentené a forgalmat a Duna romániai szakaszain, amivel az ország jelentős bevételektől esne el. A román külügy a medermélyítés miatt bekérette az ukrán nagykövetet, aki azt állította: csupán mederkotrási munkálatok zajlottak, a kétoldalú tárgyalásokat követően aztán Kijev beleegyezett, hogy megmérjék a Bisztroje-csatorna mélységét. Azt ugyanakkor kikötötte, hogy a munkálatokat ukrán hajó és ukrán személyzet végezze, amelyhez román szakemberek is csatlakozhatnak.
A mérési munkálatok márciusban kezdődtek. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter korábban leszögezte: Románia nem kívánja jóváhagyni Ukrajna kérését, hogy a Duna Chilia ágát is az európai közlekedési folyosó részévé nyilvánítsák, és többek között azért nem kíván a Budapesti székhelyű Duna Bizottsághoz fordulni az ügyben, mert annak Oroszország is tagja.
A román illetékesekhez eljutott információk azt mutatják, hogy a Bisztroje-csatornán történő hajózási munkálatokat Ukrajna kormánya már 2022 februárjában (a háború kezdete előtt) jóváhagyta.
bár a kétoldalú megállapodás csak a part menti országok lobogója alatt közlekedő hajók számára engedélyezi a hazsnálatát. (A part menti államok hajói csak a Bisztroje-csatorna kezdeti mélységének betartásával tudnak áthaladni. De az újabb országok hajóinak belépése szükségessé teszi a csatorna elmélyítését).
Egyébként Jurij Vaszkov ukrán felújítási és infrastrukturális miniszterhelyettes május végén bejelentette: az ukrán kormány még az idén meg akarja kezdeni a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő Bisztroje-csatorna medrének mélyítését annak érdekében, hogy bővítse az alternatív útvonalakat gabonaexportja számára.
Ugyanakkor
„Már régóta létezik az ukrán szándék, hogy ésszerű módon kihasználják a Bisztroje-csatornát, hogy kijussanak a Fekete-tengerre. Hogy a munkálatokra sor kerül-e vagy sem, az a jövő kérdése. Eddig minden csak mendemonda volt. Semmilyen mélyítési munka nem történt. A legutóbbi mérések azt mutatják, hogy karbantartási munkálatokat végeztek. Ha a teljesen helyénvaló karbantartási munkálatokon kívül más munkálatokra is sor kerül, azt nem lehet a Duna-delta védelmében érintett nemzetközi szervezetek bevonása nélkül és Románia nélkül elvégezni. Tehát nem hiszem, hogy itt vita van, és legalábbis az a vita, ami volt, kontraproduktívnak bizonyult. De igaz: az ukránok nagyobb forgalmat akarnak a Dunán, és itt még mindig tudunk javítani, mind intézményi, mind a Sulina hajózási módján, hogy segítsük őket" – mondta Klaus Iohannis államfő.
A közlekedési tárca román mérések alapján szerzett adatai alapján már májusban kiderült, hogy a mederkotrás csak karbantartási munkálatok keretében zajlott.
Ezeket a Chilia-ágon, a Chilia-ág és a Bisztroje-csatorna találkozásánál bejáratánál végezték, ahol a vízszint 6,80-7 méter, a merülési szint pedig 6 méter,
A munkálatok célja az elmúlt években felhalmozódott iszap eltávolítása volt, amely elérte azt a mélységet, amelyet közel húsz évvel ezelőtt, a Románia és Ukrajna közötti vita idején rögzítettek referenciaként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!