Ukrán környezetvédelmi miniszter: Ukrajna és Románia rendezte a Bisztroje-csatorna körüli vitát

•  Fotó: Wikipédia

Fotó: Wikipédia

Ukrajna és Románia rendezte a régóta húzódó vitát a Duna-Fekete-tenger mélytengeri csatorna építéséről az ukrán fél részéről – jelentette be Ruszlan Sztrelec ukrán környezetvédelmi és természetvédelmi miniszter szombaton a közösségi oldalán.

Krónika

2023. december 17., 21:302023. december 17., 21:30

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a vita Ukrajnának az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezmény (Espooi Egyezmény) szerinti kötelezettségeire vonatkozott. A vitát végül az Espooi Egyezmény részes feleinek 9. találkozója alkalmával Genfben rendezték.

„Elvégeztük a házi feladatunkat, és sokat tettünk azért, hogy a projekt megfeleljen az egyezmény követelményeinek. Végül is Ukrajnának fontosak a jószomszédi kapcsolatok és a nemzetközi jog tiszteletben tartása. Hajlandóak és képesek vagyunk közös nevezőre jutni és kijavítani a múltbeli hibákat” – írta a miniszter.

A Duna-deltában, a Chilia és Bisztroje-csatorna torkolatvidékén áthaladó Duna-Fekete-tenger-csatornával kapcsolatos vita Románia és Ukrajna között 2004 óta tart, amikor Ukrajna kísérleti jelleggel megkezdte a csatorna építését. Az Európai Bizottság és Románia ellenezte a projektet, a Duna-delta védett státuszára és a környezeti hatásvizsgálat hiányára hivatkozva.

A vita rendezése érdekében 2005 januárjában az Espooi Egyezmény alapján vizsgálóbizottságot hoztak létre, amelynek feladata, hogy tudományos alapokon nyugvó véleményt alkosson a Duna-Fekete-tenger-csatorna megvalósítása és használata során a határokon átterjedő hatások lehetséges hatásairól.

Az év elején Románia felvilágosítást kért Ukrajnától a Chilia-csatorna kotrási munkálataival kapcsolatban.

„Ukrajna vállalta az Espooi Egyezményben foglalt európai integrációs kötelezettségeit. Az Espooi Egyezmény részes feleinek 9. találkozója alkalmával megoldódott egy 20 éve tartó vita Romániával a Duna-Fekete-tenger-csatorna építésével kapcsolatos követelményeinek végrehajtásával kapcsolatban” – jelentette be Ruslan Sztrelec, aki köszönetet mondott román kollégájának, Mircea Fechetnek „e történelmi döntés támogatásáért” valamint Iordana Iordanovnak, a Moldovai Köztársaság környezetvédelmi miniszterének „a szakszerűségért és diplomáciáért, amellyel az Egyezmény részes feleinek találkozóját vezette”.

Mint arról beszámoltunk,

az ügyben az év elején konlfiktus robbant ki Románia és Ukrajna között, miután Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter még februárban bejelentette, hogy az értesülései szerint Ukrajna a medermélyítés örve alatt 3,9-ről 6,5, helyenként pedig 7 méterre mélyítette a csatornát, ami ellentétes a kétoldalú szerződésekkel.

Románia többek között környezetvédelmi szempontokkal magyarázza, hogy ellenzi a csatorna medrének mélyítését, ugyanakkor a háttérben az is ott van, hogy a Bisztroje-csatorna hajózási útvonallá alakítása csökkentené a forgalmat a Duna romániai szakaszain, amivel az ország jelentős bevételektől esne el. A román külügy a medermélyítés miatt bekérette az ukrán nagykövetet, aki azt állította: csupán mederkotrási munkálatok zajlottak, a kétoldalú tárgyalásokat követően aztán Kijev beleegyezett, hogy megmérjék a Bisztroje-csatorna mélységét. Azt ugyanakkor kikötötte, hogy a munkálatokat ukrán hajó és ukrán személyzet végezze, amelyhez román szakemberek is csatlakozhatnak.

A mérési munkálatok márciusban kezdődtek. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter korábban leszögezte: Románia nem kívánja jóváhagyni Ukrajna kérését, hogy a Duna Chilia ágát is az európai közlekedési folyosó részévé nyilvánítsák, és többek között azért nem kíván a Budapesti székhelyű Duna Bizottsághoz fordulni az ügyben, mert annak Oroszország is tagja.

A román illetékesekhez eljutott információk azt mutatják, hogy a Bisztroje-csatornán történő hajózási munkálatokat Ukrajna kormánya már 2022 februárjában (a háború kezdete előtt) jóváhagyta.

Később a háborút állítólag ürügyként használták fel arra, hogy megszerezzék a jóváhagyást arra, hogy más országok hajói is használhassák a csatornát,

bár a kétoldalú megállapodás csak a part menti országok lobogója alatt közlekedő hajók számára engedélyezi a hazsnálatát. (A part menti államok hajói csak a Bisztroje-csatorna kezdeti mélységének betartásával tudnak áthaladni. De az újabb országok hajóinak belépése szükségessé teszi a csatorna elmélyítését).

Egyébként Jurij Vaszkov ukrán felújítási és infrastrukturális miniszterhelyettes május végén bejelentette: az ukrán kormány még az idén meg akarja kezdeni a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő Bisztroje-csatorna medrének mélyítését annak érdekében, hogy bővítse az alternatív útvonalakat gabonaexportja számára.

Ugyanakkor

Klaus Iohannis román államfő júniusban azt állította: a Bisztroje-botrányban elhangzott összes vádról kiderült, hogy nem igazak, mivel az elvégzett munkálatok karbantartási munkálatok voltak, nem pedig medermélyítések.

„Már régóta létezik az ukrán szándék, hogy ésszerű módon kihasználják a Bisztroje-csatornát, hogy kijussanak a Fekete-tengerre. Hogy a munkálatokra sor kerül-e vagy sem, az a jövő kérdése. Eddig minden csak mendemonda volt. Semmilyen mélyítési munka nem történt. A legutóbbi mérések azt mutatják, hogy karbantartási munkálatokat végeztek. Ha a teljesen helyénvaló karbantartási munkálatokon kívül más munkálatokra is sor kerül, azt nem lehet a Duna-delta védelmében érintett nemzetközi szervezetek bevonása nélkül és Románia nélkül elvégezni. Tehát nem hiszem, hogy itt vita van, és legalábbis az a vita, ami volt, kontraproduktívnak bizonyult. De igaz: az ukránok nagyobb forgalmat akarnak a Dunán, és itt még mindig tudunk javítani, mind intézményi, mind a Sulina hajózási módján, hogy segítsük őket" – mondta Klaus Iohannis államfő.

A közlekedési tárca román mérések alapján szerzett adatai alapján már májusban kiderült, hogy a mederkotrás csak karbantartási munkálatok keretében zajlott.

Ezeket a Chilia-ágon, a Chilia-ág és a Bisztroje-csatorna találkozásánál bejáratánál végezték, ahol a vízszint 6,80-7 méter, a merülési szint pedig 6 méter,

ami azt jelenti, hogy csak kis hajók hajózhatnak rajta.

A munkálatok célja az elmúlt években felhalmozódott iszap eltávolítása volt, amely elérte azt a mélységet, amelyet közel húsz évvel ezelőtt, a Románia és Ukrajna közötti vita idején rögzítettek referenciaként.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 20., vasárnap

Izrael jogi és politikai lépéseket kezdeményez Emmanuel Macron francia elnökkel szemben

Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter pontosabban meg nem határozott jogi és politikai lépésekre utasította minisztériumát Emmanuel Macron francia elnökkel szemben – jelentette be X-en a miniszter vasárnap.

Izrael jogi és politikai lépéseket kezdeményez Emmanuel Macron francia elnökkel szemben
2024. október 20., vasárnap

Tízezrek követelték a korrupcióval gyanúsított baloldali miniszterelnök lemondását Spanyolországban

Tízezrek tüntettek előrehozott választásokat és Pedro Sánchez miniszterelnök lemondását követelve a spanyol fővárosban vasárnap.

Tízezrek követelték a korrupcióval gyanúsított baloldali miniszterelnök lemondását Spanyolországban
2024. október 20., vasárnap

Rakétazáport zúdított Izraelre a Hezbollah terrorszervezet

Több mint száz rakétát indítottak Libanonból Izrael felé, s az izraeli harci gépek az északi és a déli fronton, Libanon mélyén, valamint a Gázai övezetben is célpontokat támadtak vasárnap, a háború 380. napján, vasárnap.

Rakétazáport zúdított Izraelre a Hezbollah terrorszervezet
2024. október 20., vasárnap

Őrizetbe vettek Berlinben egy líbiai férfit, aki gyaníthatóan terrormerényletet tervezett

Őrizetbe vettek Berlinben egy líbiai férfit, aki gyaníthatóan terrormerényletet tervezett az izraeli nagykövetség ellen.

Őrizetbe vettek Berlinben egy líbiai férfit, aki gyaníthatóan terrormerényletet tervezett
2024. október 20., vasárnap

Netanjahu: nagy árat fizet a Hezbollah, amiért megpróbált megölni

Válaszcsapással fenyegette meg Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a libanoni Hezbollah terrorszervezetet, miután az szombaton az egyik háza ellen intézegt dróntámadást Izraelben.

Netanjahu: nagy árat fizet a Hezbollah, amiért megpróbált megölni
2024. október 20., vasárnap

Moszkvát támadták drónokkal az ukránok

Drónokkal támadta Ukrajna Moszkvát és Nyugat-Oroszországi célpontokat - közölték regionális tisztségviselők vasárnap reggel.

Moszkvát támadták drónokkal az ukránok
Moszkvát támadták drónokkal az ukránok
2024. október 20., vasárnap

Moszkvát támadták drónokkal az ukránok

2024. október 20., vasárnap

Feszült hangulatú elnökválasztás Moldovában, a Nyugathoz vagy Moszkvához való közeledés a tét

Feszült hangulatban, orosz és nyugati befolyásolási kísérletek közepette kezdődött meg vasárnap reggel a Moldovai Köztársaságban az elnökválasztás.

Feszült hangulatú elnökválasztás Moldovában, a Nyugathoz vagy Moszkvához való közeledés a tét
2024. október 19., szombat

Egy halálos ítéletet végrehajtottak, egy halálraítélt átmeneti kegyelmet kapott az Egyesült Államokban

Halálos ítéletet hajtottak végre Alabama államban egy többszörös gyilkoson, miközben Texasban alig néhány órával az ítélet végrehajtása előtt kapott átmeneti kegyelmet egy elítélt csütörtökön.

Egy halálos ítéletet végrehajtottak, egy halálraítélt átmeneti kegyelmet kapott az Egyesült Államokban
2024. október 19., szombat

Tömegbaleset történt Lengyelországban, többen meghaltak

Négy ember életét vesztette, tizenketten megsérültek az észak-lengyelországi Gdansk városánál, az S7-es gyorsforgalmi úton szombatra virradóra történt balesetben – közölte a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízió.

Tömegbaleset történt Lengyelországban, többen meghaltak
2024. október 19., szombat

Nem engedi egy olasz bíróság a migránsok Albániába küldését, Meloni szerint politikailag elfogultak

Egy olasz bíróság nem hagyta jóvá pénteken, hogy az Albániában létesített migránstáborokban helyezzék el az elsőként odaszállított 12 embert, bangladesi és egyiptomi férfiakat.

Nem engedi egy olasz bíróság a migránsok Albániába küldését, Meloni szerint politikailag elfogultak