Fotó: Twitter
Az orosz légvédelem 42 ukrán drónt semmisített meg a Krím félsziget felett pénteken kora reggel – közölte az orosz védelmi minisztérium a Telegramon.
2023. augusztus 25., 09:202023. augusztus 25., 09:20
A drónok közül kilencet lelőttek, 33 másik drónt pedig elektronikus hadviselési eszközökkel megzavartak, és lezuhantak anélkül, hogy célba értek volna – közölte a minisztérium.
„Az éjszaka folyamán meghiúsult a kijevi rezsim kísérlete, hogy pilóta nélküli légi járművek segítségével terrortámadásokat hajtson végre az Oroszországi Föderáció területén” – áll a minisztérium Telegram-bejegyzésében.
Közben a védelmi minisztérium azt is állította, hogy
Ukrajna egyelőre nem kommentálta a hírt.
Mint arról beszámoltunk, Ukrajna csütörtökön, az ország függetlenné válásának 32. évfordulóján hajtotta végre Kijev eddigi egyik legösszetettebbnek és legambiciózusabbnak tűnő hadműveletét a Krímben lévő orosz katonai létesítmények ellen, amelynek keretében ukrán különleges erők szálltak partra a félsziget nyugati partján, hogy megtámadják az orosz egységeket.
Ukrán tisztviselők többször megfogadták, hogy visszaállítják Kijev uralmát a Krímben, amelyet Oroszország 2014-ben a nemzetközi jog megsértésével annektált. Az elmúlt hetekben Ukrajna fokozta a dróntámadásokat a térségben, beleértve a félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő hidakat.
Közben a jelentések szerint
Az ukrán légierő közölte, hogy a Donyeck és Zaporozsje térségében elrendelt riasztás az orosz taktikai repülők tevékenységgel függ össze.
A hadsereg arra kérte az érintett területek lakóit, hogy maradjanak az óvóhelyeken, amíg a támadások meg nem szűnnek. Oleg Kiper, az odesszai régió kormányzója figyelmeztette a lakosságot, hogy „fennáll a rakétatámadások veszélye” – jelentette az Unian hírügynökség.
Közben
„Norvégia továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszországgal szembeni védekezésben, ameddig csak kell. Ukrajnának most égető szüksége van még több katonai és anyagi támogatásra” – fogalmazott a miniszterelnök a kormánya által kiadott közleményben, amelyből a Jevropejszka Pravda hírportál idézett. A norvég kormány szerint a légvédelem létfontosságú Ukrajna azon képessége szempontjából, hogy megvédje mind a polgári lakosságot, mind a frontvonalak menti infrastruktúráját és katonai egységeit az Oroszországból érkező mindenféle típusú légitámadástól.
„Ukrajna légvédelmi támogatása a háború kezdete óta a legmagasabb szintű prioritást élvezi. A nyugati és norvég légvédelmi támogatás döntő fontosságú volt abban, hogy Oroszország ne vegye át az ellenőrzést a légtér felett, és ezáltal hozzájárult sok polgári szenvedés és katonai veszteség elkerüléséhez. A múltban Ukrajna jelentős segítséget kapott a nyugati országoktól a légvédelem terén, de az igény továbbra is óriási.
– hangoztatta a miniszterelnök.
A norvég kormány nem hozott nyilvánosságra részleteket, azt sem árulta el, hány darab rakéta átadásáról van szó. A norvég közlemény szerint Ukrajna olyan kilövőállásokból indítható rakétákat kap, amelyeknek átadásáról Svédország már korábban döntött. A norvég fegyveres erők részére pedig az adományozott rakétáknak megfelelő légvédelmi eszközöket vásárolnak majd.
Később a Kijevben tartózkodó Jonas Gahr Stoere megerősítette az NTB norvég hírügynökségnek azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint – Hollandia és Dánia mellett –
Hozzátette ugyanakkor, hogy országa valószínűleg kevesebb, mint tíz darabot adományoz az amerikai vadászgépekből, és a leszállítás időpontjáról is később döntenek.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma közben bejelentette: Washington októbertől kezdi el az ukrán pilóták kiképzését az F-16-osokra.
Eközben
Guterresnek „a fekete-tengeri kezdeményezés folytatásának kilátásairól szóló kérdésére válaszolva Szergej Lavrov megismételte Moszkva álláspontját, hogy Moszkva csak akkor hajlandó visszatérni a megállapodáshoz, ha ténylegesen teljesítik az orosz féllel szemben fennálló valamennyi kötelezettséget” – közölte az orosz külügyminisztérium.
Guterres és Lavrov találkozóját megelőzően – csütörtökön – az orosz tárcavezető a fejlődő országokat tömörítő BRICS-csoport háromnapos johannesburgi csúcstalálkozójának végén tartott sajtótájékoztatóján kijelentette:
„Egyelőre nem látjuk ezeket a jeleket” – mondta. Oroszország nem hosszabbította meg a júliusban lejárt gabonamegállapodás hatályát arra hivatkozva, hogy nem teljesítették a megállapodásnak az orosz mezőgazdasági termékek és a műtrágya exportjára vonatkozó részét, Ukrajna így lényegében elesett a biztonságos tengeri exportútvonalaktól. Oroszország és Ukrajna egyaránt jelentős gabonaexportőr.
Az ENSZ és Törökország által 2022 júliusában közvetített megállapodás célja az volt, hogy kordában tartsa a globális élelmiszerárak drasztikus emelkedését, amelyet részben a háború okozott.
A szankciók részeként vízumkorlátozásokkal sújtott Washington több orosz hivatalos személyt, akinek köze volt ukrán gyerekek erőszakkal történt átszállításához a megszállt herszoni régióból a Krímbe.
Emellett gazdasági büntetőintézkedéseket is hozott az amerikai kormány ukrán gyerekek kikényszerített áttelepítései miatt. Ilyen intézkedés hatálya alá tartozik többi között számos orosz régió, így Belgorod, Kaluga, Rosztov és a Csecsen Köztársaság emberi jogi biztosa, a csecsen kormány vezetője és más csecsenföldi illetékesek. Az amerikai kormányzat indoklása szerint ezek a személyek hozzájárultak a gyerekek elszállításához Ukrajnából, valamint ahhoz, hogy orosz állampolgárok adoptálják, vagy csecsenföldi táborokban helyezzék el őket.
Szintén büntetőintézkedés alá került a Krím félszigeten gyerektábort üzemeltető orosz költségvetési szervezet, az Artek nemzetközi gyerekközpont, valamint a csecsenföldi gyerektáborokat fenntartó Ahmad Kadirov Alapítvány.
Az amerikai külügyminisztérium közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy az intézkedést az ukrán függetlenség napjához időzítve hozták meg.
A háborúban érintett ukrán állampolgárságú gyerekek sorsa téma volt csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén is. Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebeznia hazugságnak nevezte a nyugati országok állítását ukrán gyerekek elhurcolásáról, szavai szerint az érintetteket az orosz hatóságok „megmentették”. Thomas Linda-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet a vitában úgy fogalmazott, az Egyesült Államok nem fogja tétlenül szemlélni, hogy Oroszország háborús, valamint emberiesség elleni bűnöket követ el.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
szóljon hozzá!