Ukrajna több tucatnyi drónnal támadta a Krímet, Moszkva több ukrán régiót vett célba – Norvégia is ad F-16-osokat Ukrajnának

•  Fotó: Twitter

Fotó: Twitter

Az orosz légvédelem 42 ukrán drónt semmisített meg a Krím félsziget felett pénteken kora reggel – közölte az orosz védelmi minisztérium a Telegramon.

Hírösszefoglaló

2023. augusztus 25., 09:202023. augusztus 25., 09:20

A drónok közül kilencet lelőttek, 33 másik drónt pedig elektronikus hadviselési eszközökkel megzavartak, és lezuhantak anélkül, hogy célba értek volna – közölte a minisztérium.

„Az éjszaka folyamán meghiúsult a kijevi rezsim kísérlete, hogy pilóta nélküli légi járművek segítségével terrortámadásokat hajtson végre az Oroszországi Föderáció területén” – áll a minisztérium Telegram-bejegyzésében.

Közben a védelmi minisztérium azt is állította, hogy

Ukrajna egy korszerűsített Sz-200-as légvédelmi rakétát indított, amelyet az orosz erők észleltek és lelőttek a Moszkvától délnyugatra fekvő Kaluga régió felett.

Ukrajna egyelőre nem kommentálta a hírt.

Mint arról beszámoltunk, Ukrajna csütörtökön, az ország függetlenné válásának 32. évfordulóján hajtotta végre Kijev eddigi egyik legösszetettebbnek és legambiciózusabbnak tűnő hadműveletét a Krímben lévő orosz katonai létesítmények ellen, amelynek keretében ukrán különleges erők szálltak partra a félsziget nyugati partján, hogy megtámadják az orosz egységeket.

Ukrán tisztviselők többször megfogadták, hogy visszaállítják Kijev uralmát a Krímben, amelyet Oroszország 2014-ben a nemzetközi jog megsértésével annektált. Az elmúlt hetekben Ukrajna fokozta a dróntámadásokat a térségben, beleértve a félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő hidakat.

Közben a jelentések szerint

Oroszország átfogó bombázást indított Ukrajna ellen, Odessza, Mikolajiv, Herszon, Kirovográd, Dnyipro, Zaporozsje és Donyeck régiókban légiriadót rendeltek el.

Az ukrán légierő közölte, hogy a Donyeck és Zaporozsje térségében elrendelt riasztás az orosz taktikai repülők tevékenységgel függ össze.

A hadsereg arra kérte az érintett területek lakóit, hogy maradjanak az óvóhelyeken, amíg a támadások meg nem szűnnek. Oleg Kiper, az odesszai régió kormányzója figyelmeztette a lakosságot, hogy „fennáll a rakétatámadások veszélye” – jelentette az Unian hírügynökség.

Közben

Jonas Gahr Stoere norvég miniszterelnök csütörtökön bejelentette: a norvég kormány úgy döntött, hogy IRIS-T légvédelmi rendszerekhez használt rakétákat szállít Ukrajnába.

„Norvégia továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszországgal szembeni védekezésben, ameddig csak kell. Ukrajnának most égető szüksége van még több katonai és anyagi támogatásra” – fogalmazott a miniszterelnök a kormánya által kiadott közleményben, amelyből a Jevropejszka Pravda hírportál idézett. A norvég kormány szerint a légvédelem létfontosságú Ukrajna azon képessége szempontjából, hogy megvédje mind a polgári lakosságot, mind a frontvonalak menti infrastruktúráját és katonai egységeit az Oroszországból érkező mindenféle típusú légitámadástól.

„Ukrajna légvédelmi támogatása a háború kezdete óta a legmagasabb szintű prioritást élvezi. A nyugati és norvég légvédelmi támogatás döntő fontosságú volt abban, hogy Oroszország ne vegye át az ellenőrzést a légtér felett, és ezáltal hozzájárult sok polgári szenvedés és katonai veszteség elkerüléséhez. A múltban Ukrajna jelentős segítséget kapott a nyugati országoktól a légvédelem terén, de az igény továbbra is óriási.

Norvégia továbbra is támogatja Ukrajnát az orosz csapatok elleni védekező harcában. Ezért most légvédelmi rakétákat adunk át, ami az egyik legnagyobb norvég adomány Ukrajnának katonai segély formájában”

– hangoztatta a miniszterelnök.

A norvég kormány nem hozott nyilvánosságra részleteket, azt sem árulta el, hány darab rakéta átadásáról van szó. A norvég közlemény szerint Ukrajna olyan kilövőállásokból indítható rakétákat kap, amelyeknek átadásáról Svédország már korábban döntött. A norvég fegyveres erők részére pedig az adományozott rakétáknak megfelelő légvédelmi eszközöket vásárolnak majd.

Később a Kijevben tartózkodó Jonas Gahr Stoere megerősítette az NTB norvég hírügynökségnek azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint – Hollandia és Dánia mellett –

Norvégia is át fog adni F-16-os repülőgépeket Ukrajnának.

Hozzátette ugyanakkor, hogy országa valószínűleg kevesebb, mint tíz darabot adományoz az amerikai vadászgépekből, és a leszállítás időpontjáról is később döntenek.

Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma közben bejelentette: Washington októbertől kezdi el az ukrán pilóták kiképzését az F-16-osokra.

Eközben

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak kijelentette: Oroszország csak abban az esetben tér vissza a gabona fekete-tengeri exportját lehetővé tevő egyezményhez, ha a Nyugat eleget tesz a Moszkvával szemben vállalt kötelezettségeinek.

Guterresnek „a fekete-tengeri kezdeményezés folytatásának kilátásairól szóló kérdésére válaszolva Szergej Lavrov megismételte Moszkva álláspontját, hogy Moszkva csak akkor hajlandó visszatérni a megállapodáshoz, ha ténylegesen teljesítik az orosz féllel szemben fennálló valamennyi kötelezettséget” – közölte az orosz külügyminisztérium.

Guterres és Lavrov találkozóját megelőzően – csütörtökön – az orosz tárcavezető a fejlődő országokat tömörítő BRICS-csoport háromnapos johannesburgi csúcstalálkozójának végén tartott sajtótájékoztatóján kijelentette:

semmi jele annak, hogy a Nyugat tiszteletben tartaná a fekete-tengeri gabonamegállapodás Oroszországot érintő részét.

„Egyelőre nem látjuk ezeket a jeleket” – mondta. Oroszország nem hosszabbította meg a júliusban lejárt gabonamegállapodás hatályát arra hivatkozva, hogy nem teljesítették a megállapodásnak az orosz mezőgazdasági termékek és a műtrágya exportjára vonatkozó részét, Ukrajna így lényegében elesett a biztonságos tengeri exportútvonalaktól. Oroszország és Ukrajna egyaránt jelentős gabonaexportőr.

Az ENSZ és Törökország által 2022 júliusában közvetített megállapodás célja az volt, hogy kordában tartsa a globális élelmiszerárak drasztikus emelkedését, amelyet részben a háború okozott.

Az Egyesült Államok közben szankciók újabb körét jelentette be csütörtökön orosz kormányzati tisztségviselők, orosz állami szervezetek ellen, ezúttal ukrán gyerekek erőszakos elhurcolására hivatkozva.

A szankciók részeként vízumkorlátozásokkal sújtott Washington több orosz hivatalos személyt, akinek köze volt ukrán gyerekek erőszakkal történt átszállításához a megszállt herszoni régióból a Krímbe.

Emellett gazdasági büntetőintézkedéseket is hozott az amerikai kormány ukrán gyerekek kikényszerített áttelepítései miatt. Ilyen intézkedés hatálya alá tartozik többi között számos orosz régió, így Belgorod, Kaluga, Rosztov és a Csecsen Köztársaság emberi jogi biztosa, a csecsen kormány vezetője és más csecsenföldi illetékesek. Az amerikai kormányzat indoklása szerint ezek a személyek hozzájárultak a gyerekek elszállításához Ukrajnából, valamint ahhoz, hogy orosz állampolgárok adoptálják, vagy csecsenföldi táborokban helyezzék el őket.

Szintén büntetőintézkedés alá került a Krím félszigeten gyerektábort üzemeltető orosz költségvetési szervezet, az Artek nemzetközi gyerekközpont, valamint a csecsenföldi gyerektáborokat fenntartó Ahmad Kadirov Alapítvány.

A szankciók alapján az érintettek minden amerikai fennhatóságú területen tartott vagyonát befagyasztják.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy az intézkedést az ukrán függetlenség napjához időzítve hozták meg.

A háborúban érintett ukrán állampolgárságú gyerekek sorsa téma volt csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén is. Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebeznia hazugságnak nevezte a nyugati országok állítását ukrán gyerekek elhurcolásáról, szavai szerint az érintetteket az orosz hatóságok „megmentették”. Thomas Linda-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet a vitában úgy fogalmazott, az Egyesült Államok nem fogja tétlenül szemlélni, hogy Oroszország háborús, valamint emberiesség elleni bűnöket követ el.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

A Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Európát

Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).

A Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Európát
2025. június 03., kedd

Az ukrán erők felrobbantották a Krími híd tartóoszlopait

Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).

Az ukrán erők felrobbantották a Krími híd tartóoszlopait
2025. június 03., kedd

Oroszország ismertette békefeltételeit: további átadott területek, kis méretű ukrán hadsereg

Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.

Oroszország ismertette békefeltételeit: további átadott területek, kis méretű ukrán hadsereg
2025. június 03., kedd

ENSZ: ki kell vizsgálni a civilek állítólagos gázai lemészárlását

Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.

ENSZ: ki kell vizsgálni a civilek állítólagos gázai lemészárlását
2025. június 03., kedd

Nicușor Dan: Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett

Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Nicușor Dan: Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett
2025. június 03., kedd

Trump: a Biden-kormányzat bevándorláspolitikája felelős a coloradói zsidóellenes támadásért

Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.

Trump: a Biden-kormányzat bevándorláspolitikája felelős a coloradói zsidóellenes támadásért
2025. június 03., kedd

Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen

Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.

Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen
2025. június 03., kedd

Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.

Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta
2025. június 02., hétfő

Sokk a lengyel kormányoldalon Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme után

A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.

Sokk a lengyel kormányoldalon Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme után
2025. június 02., hétfő

A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán

Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.

A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán