Ukrajna: teljes egészében helyreállt az amerikai fegyverszállítás és a hírszerzési információk megosztása

Ukrajna

Helyreállt a rend. Ismét zavartalanul érkezhetnek Ukrajnába az amerikai fegyverek

Fotó: Wikipédia

Az amerikai hírszerzési információk megosztása teljes mértékben újraindult, és az amerikai fegyverek ismét Ukrajnába áramlanak az amerikai és ukrán képviselők keddi szaúd-arábiai találkozója után – közölte egy amerikai tisztségviselő.

Krónika

2025. március 13., 08:282025. március 13., 08:28

A tüzérségi lövedékek, páncéltörő fegyverek és a HIMARS rakétarendszerhez szükséges lőszerek ismét eljutnak Ukrajnába a Biden-kormányzat által jóváhagyott csomagok részeként – mondta a tisztségviselő a CNN szerint Ukrajna helyzetéről. Mint ismeretes, a szállítmányokat a Donald Trump elnök, J. D .Vance alelnök és Volodomir Zelenszkij ukrán elnök súlyos vitába torkollt fehér házi találkozója után szüneteltették.

A fegyverek egy részét Lengyelországban tárolták, mielőtt azok Ukrajnába kerültek volna.

Kedd este Pawel Zalewski, a lengyel nemzetvédelmi minisztérium államtitkára a közösségi médiában közölte, hogy

az ukrán határ közelében lévő Rzeszowban lévő fegyverek ismét mozgásba lendültek.

Az amerikai szakértők, akik azért vannak Ukrajnában, hogy segítsenek az ország bonyolultabb fegyverrendszereinek karbantartásában, a kezelőszemélyzet kiképzésében és támogatásában, szintén folytatták munkájukat – mondta a tisztségviselő.

Nem világos, hogy a segélyezés szüneteltetésének részeként elhagyták-e az országot, vagy Ukrajnában maradtak.

A Fehér Ház eközben nem kívánt nyilatkozni arról, hogy a Trump-kormányzatnak van-e valamilyen végrehajtási mechanizmusa arra az esetre, ha Oroszország megszegi az Egyesült Államok által javasolt tűzszünetet Ukrajnával.

„Nos, ez nyilvánvalóan egy nagyon hipotetikus kérdés, amelyet nem fogok kommentálni, mert még nem tartunk ott” – mondta Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtószóvivője a Fehér Házban újságíróknak.

„A jelenlegi helyzet az, hogy az ukránok beleegyeztek a tűzszünetbe, az ukránok beleegyeztek abba a béketervbe, amelyet tegnap (kedden . Szerk. megj.) Szaúd-Arábiában tett le az asztalra a külügyminiszter és a nemzetbiztonsági tanácsadónk, akivel épp most beszéltem, mielőtt kijöttem ide” – mondta.

Leavitt elmondta, hogy Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó a szerdai nap folyamán beszélt orosz kollégájával, és hogy Steve Witkoff közel-keleti megbízott a héten Moszkvába utazik, hogy rábírja Oroszországot a terv aláírására.

A tárgyalások állását az amerikai futballból vett hasonlattal úgy jellemezte, hogy „a béke tízjardos vonalán” vannak (vagyis még csak a legelején tartanak a folyamatnak – szerk. megj.), és azt mondta, hogy most már „az oroszokon múlik, hogy beleegyeznek-e ebbe a tervbe”.

Arról azonban nem kívánt nyilatkozni, hogy Donald Trump elnök tervezi-e felhívni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy közvetlen nyomást gyakoroljon a tűzszünet melletti elköteleződésre.

„Nincs információm az elnök hívásairól, de ahogy az elnök mindig is teszi, ha ez a hívás megtörténik, tájékoztatni fogja önöket” – mondta Leavitt.

Arra a kérdésre, hogy tervezi-e, hogy a héten beszéljen Putyinnal a tűzszüneti javaslat megvitatására, Trump kedden a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: „Azt hiszem, igen”.

Trump egyébként szintén szerdán Washingtonban közölte: amerikai küldöttség tart Oroszországba, hogy megvitassák az Egyesült Államok és Ukrajna között létrejött megállapodást a harmincnapos tűzszünetről és a béketárgyalások menetéről .

A Fehér Házban Micheál Martin ír miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón Trump kijelentette: „remélhetőleg elérjük a tűzszünetet Oroszországnál”.

„Tegnap nagy sikert értünk el” – mondta arra utalva, hogy a kedden Szaúd-Arábiában tartott amerikai-ukrán megbeszélésen Kijev beleegyezett a fegyvernyugvásba. „Amikor életbe lép, teljes körű lesz a tűzszünet” – tette hozzá.

Úgy vélte, hogy a helyzet

„most Oroszországon múlik, de mindkét féllel jó a kapcsolatunk”.

Hozzátette: „Kaptam néhány pozitív üzenetet, de a pozitív üzenet nem jelent semmit. Ez nagyon komoly helyzet, akár a harmadik világháborúhoz is vezethet” – fogalmazott.

Az elnök „vérfürdőnek” nevezte az ukrajnai háborút, kijelentve, hogy hetente átlagosan 2-3 ezer fiatal hal meg a harcokban. „Ez soha nem történt volna meg, ha én lettem volna az elnök” – tette hozzá.

A sajtó kérdésére Trump azt is elmondta,

bevezethetne újabb pénzügyi intézkedéseket Oroszországgal szemben, ha elutasítja a tűzszünetet, de leszögezte, hogy ezt „nem akarja megtenni”.

„Pénzügyi szempontból olyan dolgokat tehetnék, amelyek nagyon károsak lennének Oroszország számára. Nem akarom megtenni, mert békét akarok elérni, békét akarok látni” – szögezte le az amerikai elnök.

Eközben

Marco Rubio amerikai külügyminiszter ugyancsak szerdán arról beszélt: az Oroszország és Ukrajna közötti 30 napos tűzszünet „napokon belül” megszülethet.

Az ideiglenes tűzszüneti megállapodás attól függ, hogy Oroszország beleegyezik-e az ellenségeskedések beszüntetésébe.

„A következőt szeretnénk, ha a világ néhány nap múlva így nézne ki: egyik fél sem lövi egymást – sem rakéták, sem golyók, semmi, sem tüzérség” – mondta Rubio egy írországi repülőtéren, amikor az Ukrajna területátadásával kapcsolatos esetleges tárgyalásokról kérdezték. „A lövöldözés abbamarad, a harcok abbamaradnak, és elkezdődik a beszélgetés”.

A Reuters szerdán orosz forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy

nem valószínű, hogy Oroszország beleegyezik az Egyesült Államok által javasolt ideiglenes ukrajnai tűzszünetbe, mivel úgy érzi, hogy a csatatéren fölényben van, és a tűzszünetet csapdának tekinti.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kitérő választ adott, amikor az amerikai javaslatról kérdezték, azzal érvelve, hogy a témát először az amerikai féllel kell megvitatni.

Bármilyen tűzszüneti megállapodásnak figyelembe kellene vennie Oroszország harctéri előretörését, és „garanciákat” kellene nyújtania Moszkva számára – mondták a hírügynökségnek források.

A múltban Vlagyimir Putyin orosz elnök és más vezető tisztségviselők kizárták az ideiglenes tűzszünetet, amely befagyasztaná a konfliktust a jelenlegi frontvonalak mentén.

Donald Trump amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszországnak „pusztító” pénzügyi következményekkel kell szembenéznie, ha úgy dönt, hogy folytatja az Ukrajna elleni totális háborút.

Oroszország követeléseket fogalmazott meg az Egyesült Államokkal folytatandó ukrajnai tárgyalásokhoz
Két, az ügyet jól ismerő személy szerint Oroszország egy listát adott át az Egyesült Államoknak az Ukrajna elleni háború befejezését és a Washingtonnal való kapcsolatok újrarendezését célzó megállapodáshoz szükséges követelésekről – közölte a Reuters.
Nem világos, hogy Moszkva listája pontosan mit is tartalmazott, illetve hogy hajlandó-e béketárgyalásokat folytatni Kijevvel a követelések elfogadása előtt. Orosz és amerikai tisztségviselők az elmúlt három hétben személyes és virtuális beszélgetések során vitatták meg a feltételeket – mondták a források.
A Kreml feltételeit széleskörűnek és hasonlónak minősítették azokhoz, amelyeket korábban már előterjesztett Ukrajnának, az Egyesült Államoknak és a NATO-nak.
Ezek között szerepelt, hogy Kijev nem lesz NATO-tag, hogy nem telepítenek külföldi csapatokat Ukrajnába, és hogy nemzetközileg elismerik, hogy a Krím és négy, részben megszállt ukrajnai régió Oroszországhoz tartozik.
Oroszország az elmúlt években azt is követelte az Egyesült Államoktól és a NATO-tól, hogy foglalkozzanak a háború „kiváltó okaival”, köztük a NATO keleti terjeszkedésével.
Moszkva az elmúlt két évtizedben számos hasonló követelést fogalmazott meg, amelyek némelyike bekerült az Egyesült Államokkal és Európával folytatott hivatalos tárgyalások napirendjébe.
Legutóbb Moszkva 2021 végén és 2022 elején tárgyalt ezekről a Biden-kormányzattal egy sor találkozón, miközben orosz katonák tízezrei tartózkodtak Ukrajna határán, és várták a parancsot a megszállásra.
Ezek között olyan követelések szerepeltek, amelyek korlátoznák az Egyesült Államok és a NATO katonai műveleteit Kelet-Európától Közép-Ázsiáig.
A Reuters és több volt amerikai tisztviselő által áttekintett amerikai kormányzati dokumentumok szerint a Biden-kormányzat, miközben elutasította a feltételek egy részét, igyekezett megelőzni az inváziót azzal, hogy több feltételről is egyeztetett Oroszországgal.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 07., szerda

Beszólt Washingtonnak az új kancellár: maradjon távol Németország belpolitikájától

Friedrich Merz, Németország új kancellárja egy kedd esti interjúban arra intette az amerikai kormányzatot, hogy „maradjon távol” országa belpolitikájától.

Beszólt Washingtonnak az új kancellár: maradjon távol Németország belpolitikájától
2025. május 07., szerda

Gáza: elutasítja a tárgyalásokat a Hamász, iskolát talált el az izraeli hadsereg

A Hamász egyik magas rangú tisztségviselője kijelentette, hogy a terrorszervezet nem érdekelt a további tárgyalásokban egy új gázai tűzszüneti és túszszabadítási megállapodásról, miközben Izrael folytatja „kiéheztető háborúját”.

Gáza: elutasítja a tárgyalásokat a Hamász, iskolát talált el az izraeli hadsereg
2025. május 07., szerda

Trump: ha nem rúgják ki Oroszországot a G8-csoportból, ma nem lenne háború Ukrajnában

Donald Trump amerikai elnök Oroszország ukrajnai invázióját annak tulajdonította, hogy Oroszországot kizárták a Nyolcak csoportjából (G8), amely ma már a Hetek csoportjaként (G7) ismert.

Trump: ha nem rúgják ki Oroszországot a G8-csoportból, ma nem lenne háború Ukrajnában
2025. május 07., szerda

India rakétatámadást indított pakisztáni célpontok ellen

India közölte, hogy szerdán kora reggel katonai műveletet indított, amely során több pakisztáni és Kasmír pakisztáni fennhatóság alatt levő részén található helyszínre is csapást mért.

India rakétatámadást indított pakisztáni célpontok ellen
2025. május 06., kedd

Megadták magukat a jemeni húszik Trump szerint, aki „nagyon nagy bejelentésre” készül

Donald Trump szerint a jemeni húszik megadták magukat, elállnak a harctól, amit az Egyesült Államok a légicsapások leállításával viszonoz.

Megadták magukat a jemeni húszik Trump szerint, aki „nagyon nagy bejelentésre” készül
2025. május 06., kedd

EPP: megkérdőjelezhetővé vált a PSD európai értékek iránti elkötelezettsége

Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciója kedden elítélte a romániai Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azt a döntését, hogy nem támogatja Nicușor Dan Európa-barát jelöltet az elnökválasztás második fordulójában.

EPP: megkérdőjelezhetővé vált a PSD európai értékek iránti elkötelezettsége
2025. május 06., kedd

Második nekifutásra német kancellár lett Friedrich Merz

Friedrich Merz, az SPD-CDU/CSU jelöltje 325 igen szavazattal 289 nem ellenében, egy tartózkodás mellett kedd délután megnyerte a német kancellárválasztás második fordulóját, miután nagy meglepetésre elvesztette az első körös szavazást.

Második nekifutásra német kancellár lett Friedrich Merz
2025. május 06., kedd

Nyitott hasfallal született sepsiszentgyörgyi kislányon végeztek sikeres műtéteket Szegeden

Egy ritka fejlődési rendellenességgel, nyitott hasfallal született erdélyi kislány életét mentették meg a Szegedi Tudományegyetem gyermekklinikáján. A páciensnek semmilyen maradandó károsodásra nem kell számítania, teljes életet élhet.

Nyitott hasfallal született sepsiszentgyörgyi kislányon végeztek sikeres műtéteket Szegeden
2025. május 06., kedd

Simion szerint gratulált első fordulós győzelméhez a Romániát a vízummentességi programból kizáró minisztérium

A választások első fordulója után George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a szélsőjobboldal elnökjelöltje gratuláló üzenetet kapott az amerikai belbiztonsági minisztériumtól – ezt maga Simion állította a Corriere

Simion szerint gratulált első fordulós győzelméhez a Romániát a vízummentességi programból kizáró minisztérium
2025. május 06., kedd

Nagy pofon Merznek, nem szavazta meg a német parlament a kancellári kinevezését

Friedrich Merz német konzervatív vezetőnek nem sikerült megszereznie a kancellárrá váláshoz szükséges parlamenti többséget a keddi szavazás első fordulójában, ami váratlan kudarcot jelentett a szociáldemokratákkal kötött új koalíciója számára.

Nagy pofon Merznek, nem szavazta meg a német parlament a kancellári kinevezését