Helyreállt a rend. Ismét zavartalanul érkezhetnek Ukrajnába az amerikai fegyverek
Fotó: Wikipédia
Az amerikai hírszerzési információk megosztása teljes mértékben újraindult, és az amerikai fegyverek ismét Ukrajnába áramlanak az amerikai és ukrán képviselők keddi szaúd-arábiai találkozója után – közölte egy amerikai tisztségviselő.
2025. március 13., 08:282025. március 13., 08:28
A tüzérségi lövedékek, páncéltörő fegyverek és a HIMARS rakétarendszerhez szükséges lőszerek ismét eljutnak Ukrajnába a Biden-kormányzat által jóváhagyott csomagok részeként – mondta a tisztségviselő a CNN szerint Ukrajna helyzetéről. Mint ismeretes, a szállítmányokat a Donald Trump elnök, J. D .Vance alelnök és Volodomir Zelenszkij ukrán elnök súlyos vitába torkollt fehér házi találkozója után szüneteltették.
A fegyverek egy részét Lengyelországban tárolták, mielőtt azok Ukrajnába kerültek volna.
Kedd este Pawel Zalewski, a lengyel nemzetvédelmi minisztérium államtitkára a közösségi médiában közölte, hogy
Az amerikai szakértők, akik azért vannak Ukrajnában, hogy segítsenek az ország bonyolultabb fegyverrendszereinek karbantartásában, a kezelőszemélyzet kiképzésében és támogatásában, szintén folytatták munkájukat – mondta a tisztségviselő.
Nem világos, hogy a segélyezés szüneteltetésének részeként elhagyták-e az országot, vagy Ukrajnában maradtak.
„Nos, ez nyilvánvalóan egy nagyon hipotetikus kérdés, amelyet nem fogok kommentálni, mert még nem tartunk ott” – mondta Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtószóvivője a Fehér Házban újságíróknak.
„A jelenlegi helyzet az, hogy az ukránok beleegyeztek a tűzszünetbe, az ukránok beleegyeztek abba a béketervbe, amelyet tegnap (kedden . Szerk. megj.) Szaúd-Arábiában tett le az asztalra a külügyminiszter és a nemzetbiztonsági tanácsadónk, akivel épp most beszéltem, mielőtt kijöttem ide” – mondta.
Leavitt elmondta, hogy Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó a szerdai nap folyamán beszélt orosz kollégájával, és hogy Steve Witkoff közel-keleti megbízott a héten Moszkvába utazik, hogy rábírja Oroszországot a terv aláírására.
Arról azonban nem kívánt nyilatkozni, hogy Donald Trump elnök tervezi-e felhívni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy közvetlen nyomást gyakoroljon a tűzszünet melletti elköteleződésre.
„Nincs információm az elnök hívásairól, de ahogy az elnök mindig is teszi, ha ez a hívás megtörténik, tájékoztatni fogja önöket” – mondta Leavitt.
Arra a kérdésre, hogy tervezi-e, hogy a héten beszéljen Putyinnal a tűzszüneti javaslat megvitatására, Trump kedden a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: „Azt hiszem, igen”.
A Fehér Házban Micheál Martin ír miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón Trump kijelentette: „remélhetőleg elérjük a tűzszünetet Oroszországnál”.
„Tegnap nagy sikert értünk el” – mondta arra utalva, hogy a kedden Szaúd-Arábiában tartott amerikai-ukrán megbeszélésen Kijev beleegyezett a fegyvernyugvásba. „Amikor életbe lép, teljes körű lesz a tűzszünet” – tette hozzá.
Úgy vélte, hogy a helyzet
Hozzátette: „Kaptam néhány pozitív üzenetet, de a pozitív üzenet nem jelent semmit. Ez nagyon komoly helyzet, akár a harmadik világháborúhoz is vezethet” – fogalmazott.
Az elnök „vérfürdőnek” nevezte az ukrajnai háborút, kijelentve, hogy hetente átlagosan 2-3 ezer fiatal hal meg a harcokban. „Ez soha nem történt volna meg, ha én lettem volna az elnök” – tette hozzá.
A sajtó kérdésére Trump azt is elmondta,
„Pénzügyi szempontból olyan dolgokat tehetnék, amelyek nagyon károsak lennének Oroszország számára. Nem akarom megtenni, mert békét akarok elérni, békét akarok látni” – szögezte le az amerikai elnök.
Eközben
Az ideiglenes tűzszüneti megállapodás attól függ, hogy Oroszország beleegyezik-e az ellenségeskedések beszüntetésébe.
„A következőt szeretnénk, ha a világ néhány nap múlva így nézne ki: egyik fél sem lövi egymást – sem rakéták, sem golyók, semmi, sem tüzérség” – mondta Rubio egy írországi repülőtéren, amikor az Ukrajna területátadásával kapcsolatos esetleges tárgyalásokról kérdezték. „A lövöldözés abbamarad, a harcok abbamaradnak, és elkezdődik a beszélgetés”.
A Reuters szerdán orosz forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kitérő választ adott, amikor az amerikai javaslatról kérdezték, azzal érvelve, hogy a témát először az amerikai féllel kell megvitatni.
Bármilyen tűzszüneti megállapodásnak figyelembe kellene vennie Oroszország harctéri előretörését, és „garanciákat” kellene nyújtania Moszkva számára – mondták a hírügynökségnek források.
Donald Trump amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszországnak „pusztító” pénzügyi következményekkel kell szembenéznie, ha úgy dönt, hogy folytatja az Ukrajna elleni totális háborút.
Oroszország követeléseket fogalmazott meg az Egyesült Államokkal folytatandó ukrajnai tárgyalásokhoz
Két, az ügyet jól ismerő személy szerint Oroszország egy listát adott át az Egyesült Államoknak az Ukrajna elleni háború befejezését és a Washingtonnal való kapcsolatok újrarendezését célzó megállapodáshoz szükséges követelésekről – közölte a Reuters.
Nem világos, hogy Moszkva listája pontosan mit is tartalmazott, illetve hogy hajlandó-e béketárgyalásokat folytatni Kijevvel a követelések elfogadása előtt. Orosz és amerikai tisztségviselők az elmúlt három hétben személyes és virtuális beszélgetések során vitatták meg a feltételeket – mondták a források.
A Kreml feltételeit széleskörűnek és hasonlónak minősítették azokhoz, amelyeket korábban már előterjesztett Ukrajnának, az Egyesült Államoknak és a NATO-nak.
Ezek között szerepelt, hogy Kijev nem lesz NATO-tag, hogy nem telepítenek külföldi csapatokat Ukrajnába, és hogy nemzetközileg elismerik, hogy a Krím és négy, részben megszállt ukrajnai régió Oroszországhoz tartozik.
Oroszország az elmúlt években azt is követelte az Egyesült Államoktól és a NATO-tól, hogy foglalkozzanak a háború „kiváltó okaival”, köztük a NATO keleti terjeszkedésével.
Moszkva az elmúlt két évtizedben számos hasonló követelést fogalmazott meg, amelyek némelyike bekerült az Egyesült Államokkal és Európával folytatott hivatalos tárgyalások napirendjébe.
Legutóbb Moszkva 2021 végén és 2022 elején tárgyalt ezekről a Biden-kormányzattal egy sor találkozón, miközben orosz katonák tízezrei tartózkodtak Ukrajna határán, és várták a parancsot a megszállásra.
Ezek között olyan követelések szerepeltek, amelyek korlátoznák az Egyesült Államok és a NATO katonai műveleteit Kelet-Európától Közép-Ázsiáig.
A Reuters és több volt amerikai tisztviselő által áttekintett amerikai kormányzati dokumentumok szerint a Biden-kormányzat, miközben elutasította a feltételek egy részét, igyekezett megelőzni az inváziót azzal, hogy több feltételről is egyeztetett Oroszországgal.
„Nagyon csalódást keltő pillanat lenne az egész világnak, ha Oroszország nem fogadná el az ukrajnai tűzszünetre vonatkozó ajánlatot” – jelentette ki Donald Trump csütörtökön, mielőtt tárgyalóasztalhoz ült Mark Rutte NATO-főtitkárral Washingtonban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök legfőbb külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov csütörtökön közölte: tudatta Washingtonnal, hogy az Egyesült Államok által javasolt 30 napos tűzszünet az ukrajnai háború szüneteltetése érdekében csak Ukrajnának lenne jó.
Több házkutatást hajtottak végre Belgiumban és Portugáliában egy, az Európai Parlamentet érintő újabb korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint a Huawei kínai távközlési vállalat próbált befolyást szerezni az uniós döntéshozatalban.
Az európaiak körében „nagyon széles körű konszenzus van kialakulóban” az ukrán hadsereg támogatását illetően az Oroszországgal folytatott konfliktust követően – jelentette ki Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter.
A romániai elnökválasztás törlése „nem felel meg az európai demokratikus normáknak” – jelentette ki Andrzej Duda leköszönő lengyel konzervatív elnök, akinek országában májusban szintén elnökválasztást tartanak.
A romániai helyzet a „demokrácia karikatúrájának” példájává vált, és ezt még az amerikai kommentátorok is elismerik – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az izraeli hadsereg vizsgálja, hogy a katonák használtak-e emberi pajzsként palesztin civileket a gázai hadműveletek során – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) kedd este a CNN hírtelevízióval.
A közeljövő feladata az ellenség teljes szétzúzása a kurszki régióban és a térség teljes felszabadítása – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán, amikor felkeresett egy meg nem nevezett vezetési pontot Kurszk megyében.
Ukrajna kihozta a lehetséges maximumot a kedden a szaúd-arábiai Dzsiddában az Egyesült Államokkal a tűzszünetről folytatott tárgyalások során – vélekedett Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző, a posztszovjet térség szakértője.
Donald Trump amerikai elnök visszavonta a kanadai acélra és alumíniumra kivetett vámok megduplázásával kapcsolatos fenyegetését, miután rendeződött a kanadai Ontario tartomány és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi vita.
szóljon hozzá!