Rakétameghajtás. Zelenszkij Boris Piszorius német védelmi miniszter társaságában, aki bejelentette, hogy Németország több tucatnyi Patriot rakétát küld Ukrajnának
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Robbanások hallatszottak a megszállt Krím több városában, valamint az oroszországi Krasznodari terület egyik településén szerdára virradó éjjel – jelentette a Crimean Wind (Krími Szél) Telegram-csatorna.
2024. június 12., 08:582024. június 12., 08:58
Helyi idő szerint hajnali 2 óra 47 perc körül robbanásokat hallottak Szevasztopolban. Közvetlenül ezután a nyugati Jevpatoria és Szakij városokban, valamint az északi Krasznoperekopszk községben is robbanások hangzottak el.
Az oroszországi Krasznodari területen fekvő Armjanszkij településen is kisebb robbanások hallatszottak helyi idő szerint hajnali 4 óra körül – írja a Crimean Wind.
A csatorna szerint meg nem erősített jelentések szerint
Az infrastruktúrát ért károkról jelenleg nem állnak rendelkezésre hivatalos információk.
Az ukrán fegyveres erők egyelőre nem vállalták a felelősséget a támadásért, és nem is nyilatkoztak.
Az ukrán vezérkar hétfőn megerősítette, hogy a fegyveres erők az éjszaka folyamán az orosz Sz-400-as és Sz-300-as légvédelmi rakétarendszereket támadták a megszállt Krím több területén.
Eközben az oroszok sem álltak le a támadásokkal: az orosz erők szintén szerdára virradóra rakétatámadást indítottak több ukrán régió ellen.
A Kyiv Independent több újságírója arról számolt be, hogy helyi idő szerint hajnali 4 óra körül robbanásokat hallottak a fővárosban, Kijevben. Hajnali 5 órakor Odessza városában is robbanások hallatszottak – jelentette Oleh Kiper regionális kormányzó.
A fővárosból a kijevi városi közigazgatás szerint nem jelentettek károkat.
Lengyel és más szövetségesek repülőgépei az orosz rakétatámadásokról szóló jelentésekre válaszul az ország saját légterének védelmére indítottak bevetéseket – közölte a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoksága az X-en.
Az infrastruktúrában keletkezett károkról egyelőre nincs információ, és helyi idő szerint reggel 5 óráig nem jelentettek áldozatokat.
A légiriadót az ország nagy részén 4 óra 45 perckor, a többi régióban pedig 5 óra 15 perc körül fújták le. Egy órával később, 6 óra 15 perc körül ismét légiriadó lépett életbe az egész országban, mivel az ukrán légierő az orosz MiG-31-es vadászgépek által indított rakétatámadások veszélyére figyelmeztetett.
Az elmúlt hónapokban Oroszország fokozta az Ukrajna kritikus infrastruktúrája elleni támadásait, és újból támadást intézett az ország energiahálózata ellen.
Eközben Volodimir Zelenszkij elnök kedden a Bundestagban először szólalt fel személyesen a német törvényhozók előtt, és kifejezte Ukrajna háláját Németország támogatásáért, amelyet az orosz invázióval szembeni ellenállásban nyújtott.
Beszédére akkor került sor, amikor 60 ország több mint 2000 képviselője tartózkodik Berlinben az Ukrajna helyreállításáról szóló konferencián. Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb támogatója Ukrajnának, és a legnagyobb támogató Európában.
Csak 2024-ben Németország mintegy 7,1 milliárd eurót biztosított katonai támogatásra Ukrajnának. Több mint 10 000 ukrán katona kapott katonai kiképzést Németországban.
„Azokat, akik a háborút kirobbantották, felelősségre kell vonni” – mondta.
„Bíróság elé kell állítani őket minden elkövetett háborús bűncselekményért” – szögezte le, hozzátéve, hogy a kompromisszumok ideje lejárt.
„Amint [Vlagyimir] Putyin orosz elnök elkezdte lángba borítani a városainkat... amint megállapodások és szerződések helyett gyilkosságra törekedett, a kompromisszumok ideje lejárt” – jegyezte meg Zelenszkij a Deutsche Welle szerint.
„Putyin el fogja veszíteni ezt a háborút” – hangsúlyozta az ukrán elnök.
– jelentette ki.
Zelenszkij beszédében utalt Németország történelmére is, felidézve azokat az évtizedeket, amikor az országot a berlini fal osztotta meg.
„Meg lehet érteni minket Ukrajnában, meg lehet érteni, miért harcolunk olyan keményen Oroszország azon kísérletei ellen, hogy megossza Ukrajnát, miért teszünk meg mindent annak érdekében, hogy ne legyen egy új fal az országunkban” – fogalmazott.
„Oroszország egyedül áll mindannyiunkkal szemben, ezért mindannyiunknak rá kell kényszerítenünk Oroszországot a változásra, és ez lehetséges, mert nincs olyan fal, amelyet ne lehetne lebontani” – tette hozzá.
Közben magas rangú kormányzati és katonai tisztviselők a New York Timesnak kedden azt mondták:
A Joe Biden amerikai elnök által jóváhagyott döntés válasz Ukrajna sürgős kérésére, hogy légvédeleme megerősítésére van szükség az északkeleti Harkiv területet ért heves orosz támadás közepette.
Biden döntése a tisztségviselők szerint a múlt héten született, egy sor magas szintű megbeszélés és belső vita után arról, hogy miként lehetne kielégíteni Ukrajna sürgős igényeit a megerősített légvédelemre anélkül, hogy az amerikai harckészültséget veszélyeztetnék.
Más szövetségesek, köztük Németország, szintén hozzájárultak légvédelmi rendszerekkel és lőszerekkel Ukrajna támogatásához.
A tisztségviselők kijelentették, hogy
A rendszert a következő napokban telepíthetik az ukrán frontvonalakra, a szükséges karbantartástól vagy módosításoktól függően.
Áprilisban Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy „Ukrajna teljes lefedéséhez a jövőben 25 Patriot-rendszer lenne kívánatos, egyenként 6-8 elemmel”. Minden nemzetközi partner tisztában van azzal, hogy Ukrajnának légvédelmi rendszerekre van szüksége – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy a szövetségesek közül néhányan még azt is tudják, hol kell a rendszereket felállítani.
Szintén kedden Boris Pistorius német védelmi miniszter Mecklenburg-Elő-Pomerániában, Volodimir Zelenszkij elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette: Berlin további 68 Patriot rakétát küld Ukrajnának.
A döntésre azért került sor, mert Ukrajna egyre több orosz támadással néz szembe lakossági központjai és infrastruktúrája ellen.
Pistorius hangsúlyozta az ukrán légvédelem megerősítésének sürgősségét, utalva a közelmúltban Odesazában tett látogatására, ahol láthatta az orosz rakétacsapások pusztító hatásait. Egy 500 millió euró (542 millió dollár) értékű segélycsomagot is bemutatott.
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába – jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Izrael további légicsapásokat hajtott végre Bejrútban és Dél-Libanonban vasárnap, többek között egy olyan bank fiókjaira, amely szerinte támogatja a Hezbollahot.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter pontosabban meg nem határozott jogi és politikai lépésekre utasította minisztériumát Emmanuel Macron francia elnökkel szemben – jelentette be X-en a miniszter vasárnap.
Tízezrek tüntettek előrehozott választásokat és Pedro Sánchez miniszterelnök lemondását követelve a spanyol fővárosban vasárnap.
Több mint száz rakétát indítottak Libanonból Izrael felé, s az izraeli harci gépek az északi és a déli fronton, Libanon mélyén, valamint a Gázai övezetben is célpontokat támadtak vasárnap, a háború 380. napján, vasárnap.
Őrizetbe vettek Berlinben egy líbiai férfit, aki gyaníthatóan terrormerényletet tervezett az izraeli nagykövetség ellen.
Válaszcsapással fenyegette meg Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a libanoni Hezbollah terrorszervezetet, miután az szombaton az egyik háza ellen intézegt dróntámadást Izraelben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!