Nehéz ügy. Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezeti az Ukrajna helyzetét megvitató tárgyalódelegációkat
Fotó: Youtube
Kulcsfontosságú tárgyalások kezdődtek kedden Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter között Szaúd-Arábiában az ukrajnai háború befejezését célzó első megbeszélések előtt, amelyeket Kijev és európai támogatói nélkül tartanak.
2025. február 18., 11:112025. február 18., 11:11
Az Ukrajnáról szóló rijádi megbeszéléseken részt vesz még Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és Steve Witkoff közel-keleti megbízott is – közölte a CNN.
Az orosz oldalon magas rangú politikai, hírszerzési és gazdasági személyiségek, köztük Jurij Uzsakov elnöki tanácsadó és Kirill Dmitrijev, a szuverén vagyonalap vezetője, aki a színfalak mögött kulcsszerepet játszott a közelmúltban kötött amerikai fogolyszabadítási megállapodásban.
Rubio úgy fogalmazott, hogy
Keith Kellogg, a Trump-kormányzat orosz-ukrán megbízottja a tárgyalások „kétirányú” sorozatáról tárgyalt, és várhatóan csütörtökön Kijevbe látogat.
Lavrov szerint a tárgyalások célja, hogy véget vessenek a két „nagyhatalom” közötti kapcsolatok „abnormális időszakának”.
A Kreml szerint a tárgyalások „elsősorban az orosz-amerikai kapcsolatok teljes komplexumának helyreállítására irányulnak”.
A megbeszélés megalapozhatja Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleges találkozóját is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy kormánya „semmit sem tudott (a tárgyalásokról)”, és nem fog részt venni.
Az európai vezetők, akik aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a potenciálisan kulcsfontosságú tárgyalásokból kiszorulnak, hétfőn rendkívüli ülést tartottak Párizsban Ukrajnáról.
Összejövetelükre azt követően került sor, hogy
Kína kijelentette, hogy elvárja, hogy az ukrajnai háború „minden résztvevője” üljön össze a béketárgyalásokon.
„Kína üdvözli a békének szentelt minden erőfeszítést, beleértve az Egyesült Államok és Oroszország között a tárgyalásokról elért konszenzust” – mondta Kuo Csia-kun külügyminisztériumi szóvivő a szokásos sajtótájékoztatón.
„Ugyanakkor Kína elvárja, hogy minden érintett és érdekelt fél időben részt vegyen a tárgyalási folyamatban”.
Kína már régóta igyekszik magát potenciális békeközvetítőként pozícionálni a konfliktusban – saját, homályosan megfogalmazott javaslatát népszerűsítve a háború rendezésére. Ajánlatát azonban Nyugaton beárnyékolta Peking Moszkvával való elmélyülő kapcsolata.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!