Az európai nagyhatalmak vezetői kiálltak Ukrajna mellett a londoni értekezleten
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia és Franciaország megállapodott arról, hogy Ukrajnával együttműködve hozzákezd az ukrajnai harci cselekmények befejezését célzó tervek kidolgozásához. Az európai országok készek hozzájárulni az Ukrajna számára nyújtandó biztonsági garanciákhoz, amint megszületik a békemegállapodás.
2025. március 02., 20:292025. március 02., 20:29
2025. március 02., 21:472025. március 02., 21:47
Starmer az ukrajnai rendezés ügyében általa összehívott vasárnapi londoni csúcstalálkozó utáni sajtóértekezletén kijelentette: az elkészült terveket az érintett országok megvitatják majd az Egyesült Államokkal is. A brit kormányfő szerint a tervezés kiindulópontjaként Ukrajnát a lehető legerőteljesebb helyzetbe kell hozni, annak érdekében, hogy az ukrán fél az erő pozíciójából tárgyalhasson.
Ezzel egy időben az Európai Bizottság elnöke sürgős feladatnak nevezte Európa újbóli felfegyverzését. Ursula von der Leyen – aki a brit kormány által az ukrajnai rendezés ügyében összehívott vasárnapi londoni csúcstalálkozón vett részt – a rendezvény után adott sajtónyilatkozatában kijelentette: ezt a javaslatot ő terjesztette be a londoni értekezleten, és az Európai Unió március 6-i csúcstalálkozóján bemutatja az erről összeállított átfogó terveket.
Ilie Bolojan román ügyvivő államfő Ukrajna elnöke mellett kapott helyet a londoni biztonsági értekezleten
Fotó: Presidency.ro
A bizottsági elnök úgy fogalmazott: az európai védelmi kiadások „ugrásszerű, tetemes” növelésére van szükség. Ursula von der Leyen szerint közös, európai szintű álláspontra kell jutni például olyan területeken, mint az élenjáró technológiájú légvédelmi pajzs kialakítása. Hozzátette: az EU-tagállamoknak mindehhez szélesebb költségvetési mozgástérre lesz szükségük.
Az Európai Bizottság vezetője szerint az uniós országok mindegyike megértette, hogy az alulfinanszírozottság hosszú időszaka után most mindennél fontosabb feladat az európai védelmi kiadások emelése, mégpedig hosszú időre, mert az Európai Unió biztonságáról van szó. „Abban a geostratégiai környezetben, amelyben élünk, mindig a legrosszabb eshetőségekre kell felkészülnünk” – fogalmazott Ursula von der Leyen.
A londoni biztonsági találkozóra azt követően került sor, hogy pénteken váratlanul kudarcba fulladtak a tárgyalások az Egyesült Államok és Ukrajna között az ukrajnai ritkaföldfémek kitermeléséről, valamint a háborúban álló országnak biztosítandó amerikai biztonsági garanciákról. Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök azonban hevesen összeszólalkozott a Fehér Ház Ovális Irodájában, ennek következtében nem írták alá a tervezett megállapodást, és befagytak a kétoldalú kapcsolatok.
Keir Starmer brit miniszterelnök részéről teljesen más fogadtatásban részesült az ukrán elnök, mint a washingtoni Fehér Házban
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
A londoni megbeszélésen részt vettek Németország, Olaszország, Dánia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Lengyelország, Spanyolország, Finnország, Svédország, Csehország és Románia vezetői is. Jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is, továbbá – külügyminiszteri szinten – Törökország is képviseltette magát. Romániát Ilie Bolojan ügyvivő államelnök képviselte, Magyarország ugyanakkor nem vett rész. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban „az európai háborúpárti erők összejövetelének nevezte a londoni találkozót, amelyen szerinte Magyarországnak nincs keresnivalója, ugyanis a béketáborhoz tartozik.
Szolidaritásáról biztosította számos európai ország vezetője Ukrajnát azt követően, hogy botrányba fulladt Volodimir Zelenszkij ukrán államfő megbeszélése Washingtonban Donald Trump elnökkel.
A vasárnapi londoni csúcstalálkozó után Mark Rutte, a NATO főtitkára azt emelte ki sajtónyilatkozatában, hogy az európai országok készek hozzájárulni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákhoz, amint megszületik a békemegállapodás. „Még nincs ilyen megállapodás, de fel kell készülnünk arra a pillanatra", amikor az egyezség megszületik” – fogalmazott Rutte.
Hozzátette: erről nem akar részletekbe bocsátkozni, mert majd az érintett országok bejelentik e terveiket. Mark Rutte szerint ugyanakkor az ukrajnai békemegállapodás tartósságához szükség lesz európai békefenntartókra is. Keir Starmer brit miniszterelnök már a vasárnapi londoni csúcstalálkozó előtt közölte, hogy Nagy-Britannia kész békefenntartó alakulatokat vezényelni Ukrajnába, ha erre szükség lesz.
Heves szóváltás alakult ki Volodimir Zelenszkij és Donald Trump között pénteken este, amikor az Egyesült Államok elnöke a Fehér Házban fogadta ukrán hivatali kollégáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!