2009. október 29., 09:312009. október 29., 09:31
Merkelt először 2005 őszén választották meg kancellárrá. Angela Merkel 55 éves, és ő Németország háború utáni nyolcadik, egyben pedig első női kancellárja.
Az elmúlt négy évben konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció élén irányította Németországot, ezentúl viszont – a szeptember végi választások eredményeként – a konzervatív CDU/CSU-ból és a liberális FDP-ből álló kormány élén áll. Noha a két keresztény párt, a Német Kereszténydemokrata Unió és a bajor Keresztényszociális Unió, valamint a liberális Szabad Demokrata Párt a Bundestagban jelentős többséggel rendelkezik, megfigyelők szerint a kormányzás nehezebbnek ígérkezik, mint az elmúlt négy évben.
Az ország ugyanis a gazdasági-pénzügyi válságból fakadóan hatalmas kihívások előtt áll, a koalíció dolgát tovább nehezíti az elmúlt években felhalmozott, rekordméretű államadósság is. A koalíciót már heves bírálatok érték amiatt, hogy programjában túl nagy súlyt helyez a kampány során ígért adócsökkentésekre, amelyekhez nincs meg a szükséges pénzügyi fedezet. A kancellár ennek ellenére eltökélt, és azt vallja, hogy a gazdasági növekedés ösztönzésének nincs alternatívája.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Látogatottsági adatok