Kilőve. A mintegy 3 millió dollárt érő Manguszt-osztályú hajókat Oroszország többcélú nagysebességű hajóként használja járőrözésre, felforgató műveletek elleni küzdelemre, valamint kutatásra és mentésre
Fotó: Rosoboronexport
Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egy orosz katonai gyors támadóhajót – jelentette az ukrán katonai hírszerzés (HUR).
2024. május 07., 08:392024. május 07., 08:39
A támadást állítólag egy Magura V5 többcélú tengeri drónnal hajtották végre a megszállt Krímben az éjszaka folyamán.
Az ügynökség később a célba vett orosz hajót egy Manguszt-osztályú járőrhajóként azonosította, amely a 12150-es projekt elnevezés alatt is ismert.
Felgyújtották hétfőn az orosz Szerpuhov rakétahordozót, amely a Balti-tengeren lévő Kalinyingrádi exklávénál volt kikötve – állítja az ukrán katonai hírszerzés.
Az elmúlt hónapokban Ukrajna fokozta a megszállt Krím elleni támadásait, amelyek a Fekete-tengeren és környékén lévő orosz katonai eszközöket veszik célba.
Dmitro Pletencsuk haditengerészeti szóvivő korábban azt mondta, hogy
A darabonként mintegy 3 millió dollárt érő Manguszt-osztályú hajókat Oroszország többcélú nagysebességű hajóként használja járőrözésre, felforgató műveletek elleni küzdelemre, valamint kutatásra és mentésre – közölte a katonai hírszerzés.
A hajókat általában egy távirányítású fegyverállomással szerelik fel, amely egy 14,5 mm-es géppuskával, valamint két AGS-17-es gránátvetővel, egy DP-64-es gránátvetővel és két Igla és Verba hordozható légvédelmi rendszerrel (MANPADS).
Ukrajna azt állítja, hogy a krími Szevasztopol kikötője elleni vasárnap éjszakai nagyszabású támadásban csapást mért két orosz hadihajóra, valamint egy kommunikációs központra és a Fekete-tengeri Flotta több más létesítményére.
Ukrajna korábban több orosz hajót semmisített meg Magura V5 többcélú tengeri drónokkal, köztük a Cezar Kunyikov partraszálló hajót, a Szergej Kotov őrhajót, a nagy sebességű Szerna és Akula partraszálló hajókat, valamint a Tarantul-osztályú Ivanovec rakétakorvettet.
Eközben Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter egy vilniusi sajtótájékoztatón bejelentette:
Hollandia korábban ígéretet tett arra, hogy 24 darab negyedik generációs, amerikai gyártmányú repülőgépet szállít Ukrajnának, mivel Kijev igyekszik megerősíteni légierőjét.
Ollongren litván kollégájával, Laurynas Kasciunasszal együtt beszélve elmondta, hogy a szállítások egy részletes terv részét képezik, amely az ukrán pilóták és karbantartó személyzet képzését is magában foglalja.
Ha a szövetségeseknek sikerül tartaniuk az irányt, az első dán F-16-osok idén nyáron érkeznek meg Ukrajnába – tette hozzá.
Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok vezette a tavaly létrehozott nemzetközi koalíciót, amelynek célja, hogy Kijevet F-16-os vadászgépekkel lássa el és ukrán pilótákat képezzen ki.
Mint ismeretes, a pilótákat részben a Romániában létrehozott kiképzőközpontban képezik ki.
Ukrajna felszólította partnereit: Ne ismerjék el Vlagyimir Putyint legitim elnökként
Ukrajna hétfőn felszólította partnereit, hogy ne ismerjék el Vlagyimir Putyin orosz elnök legitimitását.
„Ukrajna nem látja jogi alapját annak, hogy elismerjék őt (Vlagyimir Putyint) az Oroszországi Föderáció demokratikusan megválasztott, illetve legitim elnökeként” – áll a kijevi külügyminisztérium állásfoglalásában, amelyet Putyin keddi beiktatására tekintettel adtak ki.
A kijevi diplomáciai tárca ezt azzal indokolta, hogy az orosz elnökválasztáskor a voksolást Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék orosz ellenőrzés alá került térségeiben is megtartották, valamint az elcsatolt Krím félszigeten is. A minisztérium állítása szerint „ukrán állampolgárok millióit vették rá kényszerrel és fenyegetéssel” a voksolásra.
Az orosz belügyminisztérium szombaton körözést adott ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen. Indokként az orosz büntetőtörvénykönyv megsértését tüntették fel, de azt nem, hogy milyen bűncselekményekkel gyanúsítják. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint az utóbbi napokban több más ukrán politikus ellen is körözést adtak ki Oroszországban.
A március közepén megtartott orosz elnökválasztást a hivatalos végeredmények szerint a leadott szavazatok 87,28 százalékával nyerte meg Vlagyimir Putyin, aki újabb hatéves ciklusát kedden kezdi meg. Zelenszkij már akkor is úgy fogalmazott, hogy „semmilyen legitimitása sincs” Putyin elnök újabb választási győzelmének.
Mindemellett az ukrán elnök tavaly novemberben kijelentette, hogy felelőtlenség lenne választások megtartásáról beszélni most Ukrajnában. Noha Zelenszkij mandátuma május 20-án lejár, az ukrán alkotmány szerint hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Az UIPM végrehajtó bizottsága a következő évek kiemelkedő versenyeiről határozott vilniusi ülésén. Budapest 2027-ben a vb mellett a világkupa-döntőt is megrendezi, 2028-ban pedig a vk-sorozat második állomására kerül sor a magyar fővárosban.
Az izraeli hadsereg közleményben tudatta, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és a Sin Bét hírszerzés egy gázai hadművelet során megtalálta a magyar állampolgárságú túsz, Ilan Weisz holttestét, amelyet visszaszállítottak Izraelbe, a családjához.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!