Fotó: Videófelvétel
Újabb orosz légicsapások érték Ukrajnát csütörtökre virradóra, robbanásokról számoltak be Kijevből, Odesszából és Harkivból, több terület áram nélkül maradt – közölték az ukrán hatóságok csütörtökön.
2023. március 09., 09:282023. március 09., 09:28
2023. március 09., 12:042023. március 09., 12:04
A széleskörű orosz támadásban többen is megsérültek, számos régióban rendkívüli áramszüneteket vezettek be.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere közölte, hogy
A hatóságok kikapcsolták az áramszolgáltatás nagy részét, hogy minimálisra csökkentsék a kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményekben keletkező károkat, ha találat éri őket.
Lvov régióban, Zolocsivban egy rakéta lakott területen csapódott be, a jelentések szerint legalább négyen meghaltak.
Harkivban egy lakóépületet is találat ért.
Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint 81 rakétával és 8 drónnal érte támadás az országot, köztük Kindzsal hiperszonikus rakétákkal is, melyeket az ukrán légvédelem nem tud elhártani. 34 más típusú rakétát viszont a fegyveres erők tájékoztatása szerint sikerült lelőniük. Megsemmisítettek 4 Sáhed kamikaze drónt is.
Az erőműnek így dízelaggregátorok termelnek áramot, amelyeknek 10 napra elég az üzemanyag.
„A terroristák ismét minden megtesznek, hogy áram nélkül maradjunk. Folytatják ártatlan emberek terrorizálását” – írta a Telegramon Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke.
A megszálló orosz hatóságok szerint „provokáció” az erőmű áramellátásának leállítása.
Az ukrán hatóságok több helyről is robbanásokat jelentettek, köztük Zsitomir, Rivne, Dnyipropetrovszk és Vinnicja régióból.
„A súlyos rakétatámadás megrongálta az áramellátó hálózatot és több lakóházat is, ezért van ahol áramszünetet rendeltünk el, de halálos áldozatok szerencsére nincsenek. Az ukrán légvédelmi egységek lelőttek néhány rakétát, de újabb támadások várhatóak” – számolt be Marcsenko a Telegram közösségi oldalon.
A harkiv megyei kormányzó is azt közölte, hogy ismét az energetikai infrastruktúrára volt a célpont. Oleh Szinyehubov arról is beszámolt, hogy a várost és környékét 15 rakétacsapás érte, a károk felmérése és az esetleges áldozatok felkutatása pedig folyamatban van. Harkiv város polgármestere arról számolt be, hogy a településen nincs se áram, se víz, se fűtés.
Az Obozrevatel ukrán hírportál értesülése szerint két ember sérült meg Harkivban, amikor a rakéták a házuk közelében csapódtak be.
Több olyan térséget is találat ért, köztük Dnyiprót és a nyugat-ukrajnai Luckot, amelyek a frontvonaltól messze találhatóak. Öten Lvivben haltak meg, egy ember pedig Dnyipropetrovszk megyében veszítette életét.
Zelenszkij a Telegramon számolt be róla, hogy tíz ukrajnai régióban ért támadás kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményeket és lakóépületeket.
„A megszállók csak terrorizálják lakosságot. Ez minden amit tehetnek, de nem érik el a céljukat. Nem kerülhetik el a felelősségre vonást mindazért, amit tettek” – közölte Zelenszkij.
Lengyelország hajlandó átadni Ukrajnának a MiG–29-es vadászrepülőgépeit
Lengyelország kész átengedni Ukrajnának MiG–29-es vadászrepülőgépeit, ha a nyugati szövetségesek hasonló gesztust tesznek – közölte Andrzej Duda lengyel elnök szerdán a CNN hírtelevíziónak adott interjúban.
„Készek vagyunk átadni a (MiG–29-es) repülőgépeket, és biztos vagyok benne, hogy Ukrajna azonnal használni is tudná azokat” – mondta Duda a CNN-nek.
A jövőre nézve fontos, hogy több ukrán pilótát képezzenek ki az amerikai F-16-os vadászgépek kezelésére – tette hozzá Duda az Abu-Dzabiban tett látogatása során.
A lengyel MiG-29-esekkel kapcsolatban már tavaly, Ukrajna orosz megszállásának kezdetekor felmerült a vita. Lengyel katonai szakértők szerint az országban még mindig 30 darab egykori szovjet vadászgép van hadrendben, ezek közül sok az egykori NDK állományából származik.
Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.
Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
Észak-Korea tagadta hétfőn, hogy csapatokat küld Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sőt, Phenjan egyik képviselője az ENSZ-ben „alaptalan pletykának” nevezte Szöul állítását.
Az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó uniós hiteltámogatás célja, hogy Oroszország mint agresszor fizesse ki az általa okozott károk költségeit Ukrajnának.
Moszkva nem tudta aláásni a választásokat és a népszavazást a Moldovai Köztársaságban, noha „erőteljesen dolgozott” ezen – reagált hétfőn a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
A Fehér Ház elismerte, hogy a tűzszünetre irányuló tárgyalások „nem fognak újraindulni” sem a gázai, sem a libanoni feszültség csökkentése érdekében .
Oroszország „minden téren” a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő.
Románia továbbra is energiát és szakértelmet fektet be a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatásába és az orosz beavatkozással szembeni ellenálló képességének erősítésébe – foglalt állást hétfő este a bukaresti külügyminisztérium.
szóljon hozzá!