Fotó: Videófelvétel
Újabb orosz légicsapások érték Ukrajnát csütörtökre virradóra, robbanásokról számoltak be Kijevből, Odesszából és Harkivból, több terület áram nélkül maradt – közölték az ukrán hatóságok csütörtökön.
2023. március 09., 09:282023. március 09., 09:28
2023. március 09., 12:042023. március 09., 12:04
A széleskörű orosz támadásban többen is megsérültek, számos régióban rendkívüli áramszüneteket vezettek be.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere közölte, hogy
A hatóságok kikapcsolták az áramszolgáltatás nagy részét, hogy minimálisra csökkentsék a kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményekben keletkező károkat, ha találat éri őket.
Lvov régióban, Zolocsivban egy rakéta lakott területen csapódott be, a jelentések szerint legalább négyen meghaltak.
Harkivban egy lakóépületet is találat ért.
Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint 81 rakétával és 8 drónnal érte támadás az országot, köztük Kindzsal hiperszonikus rakétákkal is, melyeket az ukrán légvédelem nem tud elhártani. 34 más típusú rakétát viszont a fegyveres erők tájékoztatása szerint sikerült lelőniük. Megsemmisítettek 4 Sáhed kamikaze drónt is.
Az erőműnek így dízelaggregátorok termelnek áramot, amelyeknek 10 napra elég az üzemanyag.
„A terroristák ismét minden megtesznek, hogy áram nélkül maradjunk. Folytatják ártatlan emberek terrorizálását” – írta a Telegramon Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke.
A megszálló orosz hatóságok szerint „provokáció” az erőmű áramellátásának leállítása.
Az ukrán hatóságok több helyről is robbanásokat jelentettek, köztük Zsitomir, Rivne, Dnyipropetrovszk és Vinnicja régióból.
„A súlyos rakétatámadás megrongálta az áramellátó hálózatot és több lakóházat is, ezért van ahol áramszünetet rendeltünk el, de halálos áldozatok szerencsére nincsenek. Az ukrán légvédelmi egységek lelőttek néhány rakétát, de újabb támadások várhatóak” – számolt be Marcsenko a Telegram közösségi oldalon.
A harkiv megyei kormányzó is azt közölte, hogy ismét az energetikai infrastruktúrára volt a célpont. Oleh Szinyehubov arról is beszámolt, hogy a várost és környékét 15 rakétacsapás érte, a károk felmérése és az esetleges áldozatok felkutatása pedig folyamatban van. Harkiv város polgármestere arról számolt be, hogy a településen nincs se áram, se víz, se fűtés.
Az Obozrevatel ukrán hírportál értesülése szerint két ember sérült meg Harkivban, amikor a rakéták a házuk közelében csapódtak be.
Több olyan térséget is találat ért, köztük Dnyiprót és a nyugat-ukrajnai Luckot, amelyek a frontvonaltól messze találhatóak. Öten Lvivben haltak meg, egy ember pedig Dnyipropetrovszk megyében veszítette életét.
Zelenszkij a Telegramon számolt be róla, hogy tíz ukrajnai régióban ért támadás kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményeket és lakóépületeket.
„A megszállók csak terrorizálják lakosságot. Ez minden amit tehetnek, de nem érik el a céljukat. Nem kerülhetik el a felelősségre vonást mindazért, amit tettek” – közölte Zelenszkij.
Lengyelország hajlandó átadni Ukrajnának a MiG–29-es vadászrepülőgépeit
Lengyelország kész átengedni Ukrajnának MiG–29-es vadászrepülőgépeit, ha a nyugati szövetségesek hasonló gesztust tesznek – közölte Andrzej Duda lengyel elnök szerdán a CNN hírtelevíziónak adott interjúban.
„Készek vagyunk átadni a (MiG–29-es) repülőgépeket, és biztos vagyok benne, hogy Ukrajna azonnal használni is tudná azokat” – mondta Duda a CNN-nek.
A jövőre nézve fontos, hogy több ukrán pilótát képezzenek ki az amerikai F-16-os vadászgépek kezelésére – tette hozzá Duda az Abu-Dzabiban tett látogatása során.
A lengyel MiG-29-esekkel kapcsolatban már tavaly, Ukrajna orosz megszállásának kezdetekor felmerült a vita. Lengyel katonai szakértők szerint az országban még mindig 30 darab egykori szovjet vadászgép van hadrendben, ezek közül sok az egykori NDK állományából származik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
Helyzetelemzést és segítségkérő listát kért a magyar kormány a parajdi katasztrófával kapcsolatban Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnöktől, akit szerdán Budapesten fogadott Orbán Viktor miniszterelnök.
Szerdán egy napra lezárják a gázai segélyosztó központokat, mivel az izraeli hadsereg figyelmeztetett, hogy az oda vezető utak „harci övezetnek” minősülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!