Újabb holttestek kerültek elő az ukrán főváros melletti Bucsában, további tetemek után folyik a kutatás

•  Fotó: Twitter/Dmytro Kuleba

Fotó: Twitter/Dmytro Kuleba

Újabb holttestek kerültek elő az ukrán főváros, Kijev melletti Bucsában, hétfői ukrán médiajelentések szerint már 340 holttestet találtak.

MTI

2022. április 04., 13:072022. április 04., 13:07

2022. április 04., 13:462022. április 04., 13:46

Az Ukrajinszka Pravda című helyi hírportál egy temetkezési szolgáltatóra hivatkozva azt írta, hogy vasárnap késő estig 330–340 holttestet gyűjtöttek össze.

A beszámoló szerint további tetemek után folyik a kutatás, egyes holttesteket hátsó udvarokban temettek el.

Az orosz csapatok kivonulása után megtalált holttestekről készült fényképfelvételek nemzetközi felháborodást váltottak ki. Ukrajna az orosz csapatokat okolja a történtekért. Moszkva tagadja a vádat. A berlini orosz nagykövetség a kijevi rezsim által a nyugati média számára rendezett színjátékról beszélt.

Az ukrán ügyészség bejelentette: a holttesteket igazságügyi orvosszakértők fogják megvizsgálni, hogy fény derüljön a bűncselekmény hátterére.

korábban írtuk

Zelenszkij szerint a Bucsában történteknél is szörnyűbb dolgok derülhetnek még ki, Kuleba szigorúbb szankciókat kér
Zelenszkij szerint a Bucsában történteknél is szörnyűbb dolgok derülhetnek még ki, Kuleba szigorúbb szankciókat kér

A Bucsában történt bűncselekményeknél is szörnyűbb dolgok derülhetnek még ki tekintettel arra, hogy Ukrajna más régiói még mindig orosz ellenőrzés alatt állnak – jelentette ki vasárnap esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Nyolc ember meghalt és 34 megsebesült az orosz erők vasárnapi tűzérségi támadásában a dél-ukrajnai Ocsakivban és Mikolajivban – közölte hétfőn az ukrán ügyészség.

„Az ellenséges ágyúzás következtében Ocsakiv hét lakosa meghalt, 20 másik pedig megsebesült. Mikolajivban egy ember meghalt, 14 másik megsebesült, köztük egy gyerek” – derült ki a tájékoztatásból. Az ügyészség szerint az orosz erők lövedékei lakóházakat és polgári közösségi létesítményeket, valamint járműveket rongáltak meg.

Az Odessza, Ukrajna legnagyobb kikötője felé vezető úton fekvő Mikolajiv lakossága a háború előtt 475 000 fő volt. A Fekete-tenger partján lévő Ocsakivnek 15 ezer lakosa van, a település egyike a február 24-i orosz támadás első célpontjainak.

Vizsgálatot rendelt el az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a Bucsában meggyilkolt civilek ügyében, az incidenssel kapcsolatban Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte hétfőre.

Hétfőn kiadott tájékoztatás szerint Alekszandr Basztrikin, a hatóság elnöke utasította az SZK nyomozati főcsoportfőnökségét, hogy elemezze „az ukrán védelmi minisztérium által terjesztett, civileknek a Kijev megyében lévő Bucsa városban történt megöléséről szóló információkat”. A vizsgálat az orosz büntető törvénykönyv 207.3. cikke alapján indult, az orosz fegyveres erők bevetésétre vonatkozó, „szándékosan hamis információk nyilvános terjesztése tényállása alapján”.

Az SZK szerint az ukrán védelmi minisztérium „az orosz hadsereg lejáratásának szándékával” Bucsában készített videofelvételeket terjesztett a nyugati médiában, civilek lemészárlásának bizonyítékaként. Az orosz védelmi minisztérium ezek anyagok nem felelnek meg a valóságnak és provokatív jellegűek.

Dmitrij Poljanszkij az orosz ENSZ-képviselet helyettes vezetője közölte, hogy Moszkva április 4-re kérte a Biztonsági Tanács összehívását a bucsai incidens ügyében , amelyet „ukrán radikálisok kirívó provokációjának” minősített.

Moszkva korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy Anatolij Fedoruk bucsai polgármester március 31-én videóüzenetben megerősítette, hogy a városban nem tartózkodik orosz katonaság, és nem tett említést "az utcán összekötött kézzel lelőtt helyiekről". Az orosz védelmi tárca szerint az orosz fegyveres erők március 30-án vonultak ki a településeről.

A moszkvai hivatalos tájékoztatás szerint az orosz légierő hétfőre virradó éjjel 14 katonai létesítményt semmisített meg Ukrajnában, ezek között üzemanyag-, fegyver- és lőszerraktár is volt. A légvédelem megsemmisített hat drónt, három ukrán helikopter pedig a Mikolajiv melletti Balovne repülőterére mért csapásban semmisült meg.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 125 repülőgépet, 91 helikoptert, 392 drónt, 226 föld-levegő rakétarendszert, 1936 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 211 rakéta-sorozatvetőt, 833 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 1810 különleges katonai járművet veszítettek. Hozzátette, hogy a donyecki "népi milícia" csapatai hétfőre „felszabadították” Novobahmutivka falut.

A donyecki területvédelem azt közölte, hogy az elmúlt 24 óra alatt 526 embert menekítettek ki Mariupolból a bezimennojei evakuációs segélyközpontba. A létesítménybe március 5. óta 11 958 civilt szállítottak az orosz erők által ostromlott kikötővárosból.

Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője vasárnap este azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy továbbra is akadályozta a civilek és külföldiek mariupoli evakuálására előkészített humanitárius műveleteket. A tábornok Kijevet, valamint az ukrán haderő alakulatait hibáztatta amiatt, hogy nem jött létre fegyvernyugvás, és így a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) képviselői által kísért humanitárius konvoj két napig hiába várta, hogy nyugat felől eljuthasson az ostromlott városba.
Mizincev emlékeztetett rá, hogy továbbra is 67 külföldi hajó várja, hogy távozhasson az ukrán kikötőkből. Szerinte ezek távozását is az ukrán fél akadályozza. Bejelentette, hogy az orosz fegyveres erők hétfőn ismét megnyitják a tengeri és szárazföldi humanitárius folyosókat a távozni kívánók számára.

Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezérigazgatója hétfői Telegram-bejegyezésében emlékeztetett rá, hogy az orosz hadsereg a hadműveleti területekről valós idejű műholdas képeket kap.

A NATO megalapításának április 4-i évfordulóján közzétett egy űrfelvételt a szövetség brüsszeli központjáról, amelyhez hozzáfűzte: „Srácok, figyelünk benneteket. Ezt ne feledjétek!”.
Rogozin vasárnap este azt írta a Telegramon, hogy az általa vezetett állami vállalat nem fog együttműködni azokkal az országokkal, amelyek fegyvereket szállítanak Kijevnek és politikai támogatást nyújtanak az ukrán „fasiszta juntának”. A vezérigazgató szerint a Roszkozmosz „erkölcsi és etikai okokból” állította le a nyugati országokkal közös projekteket.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 22., péntek

Irán új urándúsító centrifugákat helyezett üzembe

Irán pénteken bejelentette, hogy új, fejlett urándúsító centrifugákat helyezett üzembe.

Irán új urándúsító centrifugákat helyezett üzembe
2024. november 22., péntek

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
2024. november 22., péntek

Orbán Viktor: Magyarországnak az az érdeke, hogy a lehető legjobb együttműködést tartsa fenn Romániával

Orbán Viktor magyar miniszterelnök román kollégáját, Marcel Ciolacut fogadta pénteken Budapesten.

Orbán Viktor: Magyarországnak az az érdeke, hogy a lehető legjobb együttműködést tartsa fenn Romániával
2024. november 22., péntek

Eszkaláció az EU szerint, hogy Moszkva interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be

Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be egy vagy több ukrajnai célpont ellen, ami újabb egyértelmű eszkalációt jelent Vlagyimir Putyin orosz elnök részéről – jelentette ki csütörtökön Peter Stano.

Eszkaláció az EU szerint, hogy Moszkva interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be
2024. november 22., péntek

A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze Netanjahu elfogására szólította a részes államokat

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze a törvényszék rendelkezéseinek betartására szólított fel azt követően, hogy az ICC csütörtökön elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen.

A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze Netanjahu elfogására szólította a részes államokat
2024. november 21., csütörtök

Putyin: az Ukrajnában vívott háború globális jelleget öltött

Csapást mért az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre.

Putyin: az Ukrajnában vívott háború globális jelleget öltött
2024. november 21., csütörtök

Kreml: Moszkva felelős magatartást vár el a Nyugattól a nukleáris konfliktus megelőzésében

Oroszország felelősségteljes magatartást tanúsít, és igyekszik megelőzni a nukleáris konfliktust, egyúttal ugyanezt a provokációktól mentes megközelítést várja el a Nyugattól is.

Kreml: Moszkva felelős magatartást vár el a Nyugattól a nukleáris konfliktus megelőzésében
2024. november 21., csütörtök

A Hamász főparancsnoka ellen is elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen.

A Hamász főparancsnoka ellen is elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság
2024. november 21., csütörtök

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
2024. november 21., csütörtök

Elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen – tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.

Elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság