Nehéz ügy. Az ukrajnai háború lezárásáról egyeztetett Washingtonban az amerikai és az orosz megbízott
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
2025. április 03., 08:292025. április 03., 08:29
Az Ukrajna helyzetéről szóló egyeztetésre érkezett Dmitrijev, aki az állami irányítású orosz közvetlen befektetési alapot vezeti, 2016-ban szerepet játszott a Moszkva és a Trump-kormányzat közötti háttérdiplomáciában. Vlagyimir Putyin orosz elnök nevezte ki külgazdasági kapcsolatokért felelős képviselőjének, és részt vett a februári rijádi amerikai-orosz tárgyalások korai szakaszában.
– írta a CNN és a CBS News.
Dmitrijev csapata és az amerikai kormány is elutasította a látogatás kommentálását Ugyanakkor Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette az utazás lehetőségét.
Az nem világos, hogy Dmitrijev és Witkoff miről tárgyalt.
Trump szerdán jelentette be, hogy 10 százalékos alapvámot vet ki az országba irányuló összes importra, Oroszország és Fehéroroszország nem szerepel a listán a Fehér Ház által rendelkezésre bocsátott grafikonok szerint.
Ez valószínűleg azért van így, mert 2022 óta az Egyesült Államok és a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat szankciók és különleges korlátozások szabályozzák. Ennek következtében a vámpolitika már nem kölcsönös, hanem szankciók által vezérelt.
Dmitrijev aktív az Oroszországban betiltott X platformon, ahol kifejezte támogatását Trump és a technológiai milliárdos Elon Musk, Trump ismert szövetségese iránt.
A Trump-kormányzat magas rangú tisztségviselői az elmúlt napokban megvitatták annak valószínűségét, hogy az Egyesült Államok nem lesz képes biztosítani az ukrajnai békemegállapodást a következő néhány hónapban.
Eközben Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg szintén szerdán a Fox Newsnak nyilatkozva elmondta, hogy az Egyesült Államok célja, hogy teljes tűzszünetet érjen el a folyamatban lévő háborúban.
Kellogg szerint
Kellogg hozzátette, hogy „egyik fél sem fog mindent megkapni, amit akar”. Addig is Trump továbbra is kapcsolatban áll mind Volodimir Zelenszkij elnökkel, mind Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és képes lesz közvetíteni a két ország közötti megállapodást.
„Trump Zelenszkij és Putyin viselkedése miatt is frusztrált, de célt fogunk érni, és azt hiszem, amit tennünk kell, az az, hogy összpontosítunk és a lényegre koncentrálunk (annak érdekében), hogy eljussunk oda, ahová a tűzszünettel szeretnénk. Mert
– mondta Kellogg.
Az Egyesült Államok és Ukrajna március 11-én teljes tűzszünetről állapodott meg, de Oroszország elutasította azt, és csak részleges tűzszünetbe egyezett bele, amely kizárta az energetikai infrastruktúrára és a Fekete-tengeren folytatott katonai tevékenységre irányuló csapásokat.
Azóta Kijev azzal vádolja Moszkvát, hogy megsértette az energiával kapcsolatos tűzszünetet, míg a fekete-tengeri tűzszünet státusza továbbra is tisztázatlan, mivel Oroszország továbbra is a nyugati szankciók enyhítéséhez köti annak meghosszabbítását.
Bár Trump gyakran hangsúlyozta Vlagyimir Putyinnal való kapcsolatát, vasárnap kritikusabb hangnemet ütött meg, azzal vádolva Oroszországot, hogy elhúzza a tűzszüneti tárgyalásokat, és túlzottan Zelenszkij aláásására összpontosít.
Eközben
A NATO-főtitkár a szövetséges államok külügyminisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozását megelőző sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Oroszországból eredő fenyegetés továbbra is fennáll, és Moszkva szorosan együttműködik Kínával, Iránnal és Észak-Koreával.
„Ez nemcsak Ukrajnára, hanem az egész szövetségre és a világ biztonságára nézve is kockázatot jelent. Ezek és más szereplők destabilizálni igyekeznek társadalmainkat – a tengeralatti infrastruktúra elleni szabotázsakciókkal, kibertámadásokkal, merényletkísérletekkel és egyebekkel” – hívta fel a figyelmet.
Hozzátette, hogy
Mint mondta, a külügyminiszterek tanácskozásukon megvitatják a legsürgetőbb biztonsági kérdéseket, miközben továbbra is folyik a készülődés a júniusi hágai csúcstalálkozóra.
A megbeszélések középpontjában a kollektív védelem megerősítése áll. „Ez az a szilárd alap, amelyre a NATO épült, és amely továbbra is a legfőbb prioritásunk. Találkozunk majd legfontosabb partnereinkkel is: Ukrajnával, az Európai Unióval, valamint indopacifikus indiai-csendes-óceáni térségbeli szövetségeseinkkel” – taglalta Rutte.
és hangsúlyozta, hogy támogatja az Egyesült Államok törekvéseit, hogy a háborúnak igazságos és tartós véget vessen. Ugyanígy méltatta az Egyesült Királyság, Franciaország és más szövetségesek erőfeszítéseit is, akik véleménye szerint hozzájárulnak a tartós béke megteremtéséhez.
Kiemelte, hogy a NATO egy ütőképesebb szövetséget épít, jelentős védelmi beruházásokkal és a tagállami kiadások példátlan mértékű növelésével. A miniszterek egyeztetnek arról is, hogyan lehet fokozni a hadiipari termelést az Atlanti-óceán mindkét oldalán, valamint erősíteni az együttműködést és innovációt, nemcsak a NATO-tagok, hanem a partnerek Ukrajna, az indiai-csendes-óceáni országok és az EU bevonásával.
Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a biztonságot fenyegető veszélyek nem korlátozódnak csupán erre a régióra – a világ más térségeiben is egyre több kihívással kell szembenézni.
Kiemelte, hogy az Egyesült Államoknak és a többi NATO-szövetségesnek figyelemmel kell kísérnie a csendes-óceáni térség eseményeit. Ez indokolja a térségbeli szoros együttműködést, és azt is érthetővé teszi, hogy az Egyesült Államok egyre nagyobb figyelmet kíván fordítani erre a régióra.
Ennek természetes következménye, hogy az európai tagállamoknak fokozniuk kell saját szerepvállalásukat a közös védelemben – tette hozzá.
Rutte nyomatékosította, hogy
A globális stabilitás megőrzése közös érdek, még akkor is, ha a NATO elsődleges feladata továbbra is az euroatlanti térség biztonságának garantálása. Mindemellett a 32 tagállamból álló szövetség világosan látja, hogy a fenyegetések nem korlátozódnak Oroszországra – tette hozzá.
A főtitkár rámutatott, hogy
éppen ezért bővül a NATO stratégiai együttműködése olyan indopacifikus partnerekkel, mint Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland.
Uniós biztos: Oroszország öt éven belül támadást indíthat az EU egyik tagállama ellen
Oroszország öt éven belül képes és hajlandó lehet megtámadni az Európai Unió (EU) valamelyik tagállamát – jelentette ki szerdán Varsóban Andrius Kubilius védelmi és űrkutatási uniós biztos, aki az EU védelmi minisztereinek aznap megkezdődött kétnapos informális találkozóján vesz részt.
Kubilius hírszerzési információkra hivatkozva kifejtette: Moszkva arra készül, hogy még 2030 előtt „próbára teszi a NATO ötödik (a kollektív védelemről szóló) cikkét”.
„Oroszország öt év múlva vagy akár gyorsabban is kész és képes lehet az EU egy vagy több tagállamának megtámadására” – tette hozzá.
„Ezért el kell érni egy olyan készenléti szintet, amely elrettenti Putyint” – húzta alá.
A miniszteri találkozó első napján fórumot rendeztek az európai védelemről szóló fehér könyvről, amelynek tervezete felsorol számos, hitelből fedezendő lehetséges fegyveripari projektet.
Ezek értéke elérheti akár a 150 milliárd eurót is.
Kubilius a fehér könyvvel és a lehetséges projektekkel kapcsolatban elmondta: az EU a védelem területén csupán „támogatást és koordinációt” ad a tagállamoknak, így azok „semmit nem veszítenek el szuverenitásukból, ellenben hatékonyabban tudják majd védeni területüket”.
A soros uniós elnökség nevében felszólaló Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter a fórumon az európai védelmi fehér könyv minél gyorsabb elfogadását szorgalmazta. Ez az első olyan komoly dokumentum, amely az EU-t érintő veszélyekkel foglalkozik, és ösztönzést ad a védelmi beruházásokhoz – érvelt.
Aláhúzta: „Európa ma nem rendelkezik azzal a kapacitással, amely alkalmas a biztonságát garantáló lőszerek, fegyverek előállítására”.
„Nincs túl sok időnk, egy három éves intenzív időszak alatt olyan helyzetet kell teremtenünk, amelyben a nyugati civilizáció, az EU vagy a NATO megtámadása egyetlen ellenségük számára se legyen kifizetődő” – jelentette ki a lengyel politikus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
Helyzetelemzést és segítségkérő listát kért a magyar kormány a parajdi katasztrófával kapcsolatban Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnöktől, akit szerdán Budapesten fogadott Orbán Viktor miniszterelnök.
Szerdán egy napra lezárják a gázai segélyosztó központokat, mivel az izraeli hadsereg figyelmeztetett, hogy az oda vezető utak „harci övezetnek” minősülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!