Már nem bíznak a gyors ukrajnai béke lehetőségében Trumpék, nyomást gyakorolnának Putyinra

Egy ilyen kimenetel nem tetszene Trumpnak, aki megpróbált fegyverszünetet elérni, és többször ígéretet tett a több százezer emberéletet követelő konfliktus gyors befejezésére, amely azzal a kockázattal jár, hogy a NATO-t közvetlen konfliktusba sodorja az atomfegyverekkel rendelkező Oroszországgal.

Szűk körben már hetek óta panaszkodnak vezető amerikai tisztségviselők arra, ahogyan Kijev kezeli a tárgyalásokat, és úgy látják, hogy

Az utóbbi napokban azonban a források szerint a tisztségviselők egyre frusztráltabbak Moszkvával szemben is.

A hétvégén egy sor megbeszélésen és telefonbeszélgetésen a Fehér Ház és a külügyminisztérium tisztviselői elismerték, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aktívan ellenáll Washington tartós békemegállapodásra irányuló törekvéseinek, és megvitatták, hogy milyen gazdasági vagy diplomáciai szankciókkal lehetne Oroszországot közelebb vinni a megállapodáshoz – mondták a források.

Trump hetek óta azt mondja, hogy bízik az orosz elnökben, és hogy szerinte az orosz vezető elkötelezett a béke mellett, de a Fehér Ház az utóbbi napokban óvatosabbá vált Putyin szándékait illetően – mondták a források –, bár Trump a nyilvánosság előtt továbbra is arról beszél, hogy hisz abban, hogy Putyin véget akar vetni a háborúnak.

Nem világos, hogy a kormányzatnak milyen konkrét tervei lehetnek a Moszkvára történő nyomásgyakorlásra, de egy magas rangú amerikai tisztségviselő szerint a Fehér Ház továbbra is vizsgálja, milyen további vám- és szankciós intézkedéseket vethet ki az országra.

Vasárnap Trump az NBC Newsnak azt mondta, hogy „kiakadt”, miután Putyin megkérdőjelezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hitelességét, és felvetette, hogy az Egyesült Államok 25-50 százalékos másodlagos vámokat vethet ki mindazon országokra, amelyek az orosz olajat vásárolnak.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter a balti országok külügyminisztereivel tartott múlt heti találkozóján azt mondta kollégáinak, hogy

– derül ki a találkozó Reuters által látott összefoglalójából.

„Mélységes frusztráció van az orosz kormánnyal szemben a tárgyalásokkal kapcsolatban” – mondta James Hewitt, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.

„Trump elnök világossá tette, hogy fontolóra fogja venni másodlagos szankciók bevezetését az Oroszországból származó összes olajra, ha nem veszik komolyan, hogy békés megoldást találjanak a konfliktusra”.

Az elmúlt hónapokban Washington nyomást gyakorolt Kijevre és hajlandóságot mutatott Moszkva számos külpolitikai álláspontjának megfontolásához.

Ezek közé tartozik, hogy az Egyesült Államok és a NATO csökkentse katonai tevékenységét Európában, különösen az Oroszországgal határos országokban, és hogy a megállapodás részeként ne küldjenek békefenntartókat Ukrajnába.

A magas rangú amerikai tisztségviselő elmondta, hogy bár a Fehér Ház továbbra is vizsgálja a vámok és szankciók lehetőségét, Oroszországot valószínűleg nem fogják meghatni az ilyen gazdasági büntetések.

Ezt látszik alátámasztani, hogy

„Nem hallottunk Donald Trump amerikai elnök olyan, Kijevnek adott jelzéséről, hogy fejezze be a háborút.
Mindmáig mindössze arra történik kísérlet, hogy találjanak valamilyen sémát, amely lehetővé tenné, hogy először tűzszünetet érjünk el, ahogyan azt az amerikaiak elképzelik.
És aztán tovább lépjünk más modellhez és sémákhoz, amelyekben, amennyire látjuk, ma nincs helye a fő követelésünknek, nevezetesen a konfliktus gyökereivel kapcsolatos problémák megoldásának” – mondta a miniszterhelyettes.

„Ez teljesen hiányzik, és ezen túl kell lépni” – tette hozzá.

Rjabkov szerint

„Természetesen van a témával kapcsolatban egy mélyen és alaposan átgondolt saját prioritás- és megközelítés-komplexumunk, amelynek kidolgozása folyamatban van és volt, egyebek között a tárgyalócsoportunk által az amerikaiakkal nemrég Rijádban folytatott megbeszéléseken” – mondta.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden azt mondta, hogy Oroszország folytatja a kapcsolattartást az Egyesült Államokkal az ukrajnai rendezésről, de „a téma nagyon bonyolult”.

Mindeközben

„Ami ezt a megállapodást és a NATO-kérdést illeti, ebben a megállapodásban nincs szó a NATO-ról, és soha nem is volt” – mondta Zelenszkij, megerősítve a korábbi híreket. „Az elkövetkező napokban születik majd döntés (a megállapodással kapcsolatban)” – mondta.

Hétfőn az elnöki hivatal egyik forrása a Kyiv Independentnek azt mondta, hogy „nem kötjük (az ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodást) a NATO-hoz, ez félreértés”.

Zelenszkij hozzátette, hogy Ukrajna EU-hoz való csatlakozási törekvései továbbra is vita tárgyát képezik. Korábban azt mondta, hogy

„Ami az EU kérdését illeti... összekötjük. Amikor erről a megállapodásról beszélünk, az nem mehet szembe... a jövőbeli uniós csatlakozásunkkal, ezért fontos, hogy sehol ne legyen ellentmondás” – tette hozzá Zelenszkij.

Azt is elmondta, hogy az ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodáson elsősorban nem kormánytisztviselők, hanem jogászok dolgoznak.

„Ami a megállapodás új tervezetét illeti, amelyen csapataink jelenleg is dolgoznak, pontosabb lenne azt mondani, hogy jogászok dolgoznak rajta”.

Andrij Szibiha külügyminiszter elmondta, hogy Ukrajna március 28-án kapta meg az Egyesült Államokkal kötendő, ásványkincsekről szóló megállapodás kibővített szövegét.

Eközben Oroszország átadta az Egyesült Államoknak, valamint az ENSZ-nek és az EBESZ-nek az energetikai létesítmények elleni támadásokra vonatkozó moratórium ukrán megsértésével kapcsolatos anyagokat – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságírókkal kedden Moszkvában.

A moratóriumra vonatkozó megállapodás teljesítése kedden téma volt Vlagyimir Putyin elnöknek az orosz biztonsági tanács állandó tagjaival folytatott videokonferenciáján – számolt be az MTI.

„Az Andrej Belouszov (orosz védelmi miniszter) által a biztonsági tanács ülésén említett jogsértések listáját átadtuk Mike Waltznak, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának. Ezt a listát elküldtem Marco Rubio amerikai külügyminiszternek, és elküldtük az ENSZ-ben és az EBESZ-ben lévő képviselőinknek is, hogy

– mondta.

Putyin március 18-án telefonbeszélgetést folytatott amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal, és ennek során az amerikai elnök javaslatot tett arra, hogy az ukrajnai konfliktusban részt vevő felek 30 napig kölcsönösen mondjanak le az energetikai infrastruktúra létesítményeinek támadásától. Ebbe

Az orosz védelmi minisztérium, amely a kezdetektől a moratórium folyamatos megsértésével vádolta az ukrán felet, kedden közölte, hogy egy ukrán drón hétfő reggel legkevesebb négy bombát dobott le Tavrija-Energo vállalat Zaporizzsja megyei novohorjivkai (Novogorjevka) elektromos alállomásra . Emiatt a Tokmaki járás két településének lakói áram nélkül maradtak.

Emellett dróncsapás ért egy teljes transzformátor-alállomást a Belgorod megyei Szmorogyino faluban. Ott egy nagyfeszültségű vezeték vált működésképtelenné, így több mint 1200 Grajvoroni járásbeli lakos maradt áram nélkül.

Oroszország továbbra is megszegi az energetikai tűzszünetről szóló megállapodást, reggel az orosz erők támadást hajtottak végre egy energetikai létesítmény ellen a dél-ukrajnai Herszonban, aminek következtében 45 ezer lakos maradt áram nélkül – közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter kedden Kijevben, litván hivatali partnerével, Kestutis Budrys-szal tartott közös sajtótájékoztatójukon.

„Rijádban az egyik megállapodás az Egyesült Államokkal az volt, hogy nem támadunk energetikai infrastruktúrát.
Oroszország ugyanakkor továbbra is megszegi ezt a megállapodást. Már történt károkozás energetikai objektumokban Herszonban, Harkivban és Poltavában. És ma reggel ismét egy orosz támadás ért egy energetikai létesítményt Herszonban,
aminek következtében 45 ezer ember maradt áram nélkül” – fejtette ki az ukrán tárcavezető.

Szibiha az ukrajnai ásványkincsekkel kapcsolatos amerikai szerződésjavaslatra rátérve hangsúlyozta, hogy

– számolt be az MTI.

„Megerősítem, hogy az ukrán külügyminisztérium március 28-án diplomáciai csatornákon keresztül megkapta az amerikai fél által előterjesztett új szöveget az ásványi erőforrásokkal kapcsolatos megállapodásról” – mondta.

Emlékeztetett arra, hogy az ukrán fél korábban már készen állt aláírni a kidolgozott keretmegállapodást. Szavai szerint Kijev most egy továbbfejlesztett ajánlatot kapott és ennek megfelelően egy új szövegezésű megállapodástervezetet.

„Van saját jogszabályunk az ilyen típusú dokumentumok kidolgozására. Ennek megfelelően az ukrán fél megtette azokat a lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy elinduljon a belföldi jogi és adminisztratív eljárások folyamata. Megerősítem, hogy már elkezdtük a konzultációkat az amerikai féllel a megállapodás szövegéről, és egy konzultációs kör már le is zajlott” – tájékoztatott a külügyminiszter.

Hozzátette:

Ukrajnának az a célja, hogy a megállapodás, amely előirányozza a nagy amerikai vállalatok további erősödő jelenlétét, egyben hozzájáruljon Ukrajna infrastrukturális biztonságához is.

„Fontos, hogy erősödjön az amerikai üzleti jelenlét Ukrajnában.
Ez a folyamat ezért folytatódni fog, és mi dolgozni fogunk amerikai kollégáinkkal azon, hogy kölcsönösen elfogadható és aláírásra kész szövegű megállapodást érjünk el” – hangsúlyozta Szibiha.

A litván külügyminiszter Oroszország feltartóztatására szólított fel, hogy ne indítson újabb háborúkat, illetve ne szállhassa meg a balti államokat. Budrys arra a kérdésre válaszolt, mennyire reális a fenyegetés, hogy Oroszország támadást intézhet a balti államok ellen. A miniszter válaszában elmondta:

„Ennek az értékelésnek minden alapja megvan, figyelembe véve Oroszországnak azt a szándékát, hogy minél közelebb telepítse haderejét a NATO-hoz. Évtizedeken át invesztáltak ebbe, és világosan készülnek a hosszú távú konfrontációra a NATO-val” – állapította meg a miniszter.

Budrys hangsúlyozta, hogy Oroszország katonai erőt alkalmaz politikai céljainak megvalósítására.

„Ezek a politikai célok egyértelműek, (Vlagyimir) Putyin orosz elnök már többször is kifejezésre juttatta őket. Azt mondta, nem akarja, hogy az amerikaiak Európában legyenek. Európában ő akar dominálni. Azt akarja, hogy Litvánia se legyen virágzó ország” – jegyezte meg. Szerinte

ezért fontos, hogy visszatartsák Oroszországot, mivel Oroszország a jövőben is a balti államok szomszédja marad.