Fotó: Facebook/U.S. Army
A Fehér Ház csütörtökön nyilvánossá tette az Egyesült Államok 2021. augusztusában tragikus körülmények között lezajlott afganisztáni kivonulása körülményeiről szóló jelentés összefoglalóját, amely a történtekért elsődlegesen Donald Trump korábbi elnök kormányzatát teszi felelőssé.
2023. április 07., 09:272023. április 07., 09:27
2023. április 07., 09:312023. április 07., 09:31
A 12 oldalas dokumentum Joe Biden hivatalban lévő elnök döntését a kivonulás időzítéséről „jó dologként” írja le az Egyesült Államok számára. Emellett megállapítja, hogy a Donald Trump vezette kormányzat nem hagyott mozgásteret. „Biden elnök választási lehetőségeit arról, hogy miként lehet végrehajtani a kivonulást Afganisztánból, súlyosan megkötötték azok a feltételek, amelyek az elődjétől származtak” – fogalmaz a dokumentum, amely szerint
Donald Trump és Joe Biden amerikai elnök döntésének az amerikai csapatok teljes kivonásáról kulcsszerepe volt abban, hogy Afganisztán 2021 nyarán összeomlott.
A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján szintén a korábbi kormányt hibáztatta amiatt, hogy nem léteztek részletes tervek az afganisztáni evakuálásra, ugyanakkor azt is mondta, hogy Bidennek mindvégig az afganisztáni háború lezárása volt a szándéka.
Kemény kritikákkal szembesült mind a republikánusok, mind a demokraták részéről Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Azt is közölte, hogy a részletes és minősített adatokat is tartalmazó jelentést elérhetővé teszik a kongresszus megfelelő bizottságai számára.
Mike Pompeo, a Trump-adminisztráció egykori külügyminisztere, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatója a FoxNews hírtelevízión felháborítónak nevezte a jelentés megállapításait, és azt, hogy a jelenlegi kormány az elődjét hibáztatja.
Az amerikai hadsereg az Afganisztánt tíz nap alatt lerohanó tálibokkal titkos megállapodást kötött, amelynek értelmében a szélsőségesek csoportokban a kabuli repülőtér bejáratához kísérték az országot elhagyni akaró amerikai állampolgárokat.
Az Egyesült Államok és a tálibok 2020. februárjában arról kötöttek megállapodást, hogy 2021. májusának végéig minden amerikai katonát kivonnak Afganisztán területéről. A dátumot a Biden-kormány először 2021. szeptember 11-re, majd augusztus 31-re módosította. Végül 2021. augusztusában a kivonulással egy időben, szinte azonnal összeomlott az afgán kormány, és augusztus 15-én a tálibok átvették az irányítást az ország fölött.
Ezt követően zajlott a még országban tartózkodó amerikai és nyugati állampolgárok kimenekítése, amelynek során mintegy két hét alatt több mint 80 ezer embert evakuáltak a kabuli repülőtéren keresztül légi úton. 2021. augusztusában 13 amerikai katona vesztette életét Kabulban egy merényletben. Ők voltak a 2001-ben indult afganisztáni fegyveres beavatkozás utolsó amerikai katonaáldozatai.
Fedélzetén katonákkal és a még Kabulban maradt diplomáciai személyzettel az utolsó amerikai katonai repülőgépek is elhagyták Afganisztánt – jelentette be Frank McKenzie tábornok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sorra érkeznek a gratulációk, miután a függetlenként induló Bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan megnyerte a vasárnapi elnökválasztást.
Már csak a forradalom segíthet Európa népein George Simion romániai elnökválasztási veresége nyomán – vélekedik a Vlagyimir Putyin orosz államfő ideológusaként emlegetett Alekszandr Dugin.
Meghalt vasárnap a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa, a nepáli Lhoce megmászása közben Vágó Barna Zsolt alpinista – írja a mászást szervező cég bejelentése alapján a Reuters.
A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.
Izrael vasárnap kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában az intenzív légi hadjárat mellett, amely a terület egészségügyi tisztségviselői szerint több mint 100 ember halálát okozta az éjszaka folyamán.
Az amerikai külügyminiszter szerint talán az egyetlen mód az orosz-ukrán megrekedt békefolyamat kimozdítására a közvetlen egyeztetés Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ami hétfőn történhet meg.
Az első fordulóhoz hasonlóan a Nyugat-Európában élő románok ezúttal is inkább George Simiont támogatták, míg Közép-Európában és a világ többi részén Nicușor Dant támogatta a szavazópolgárok többsége – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!