Fotó: Twitter/Secretary Antony Blinken
Kemény kritikákkal szembesült mind a republikánusok, mind a demokraták részéről Antony Blinken amerikai külügyminiszter, akit a törvényhozók az afganisztáni kivonulással kapcsolatban kérdeztek a hétfőn és kedden megtartott bizottsági meghallgatásokon – jelentette az amerikai sajtó.
2021. szeptember 15., 09:012021. szeptember 15., 09:01
Blinken a keddi nap folyamán a szenátus külügyi bizottsága előtt jelent meg, ahol „helyes dolognak” nevezte az afganisztáni katonai kivonulást, amely véget vetett Amerika leghosszabb háborújának. A külügyminiszter megjegyezte, hogy a nehézségek ellenére az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek sikerült mintegy 124 000 embert evakuálniuk. „A kiürítés rendkívüli erőfeszítést kívánt a diplomatáinktól, valamint a katonai és hírszerzési szakembereinktől, akiknek a lehető legnehezebb körülmények között kellett helytállniuk” – mondta Blinken.
Robert Menendez, New Jersey állam demokrata szenátora – aki egyben a külügyi bizottság elnöke is – azt mondta:
Menendez felhívta a külügyminiszter figyelmét: „a bizottság elvárja, hogy mindenre kiterjedő magyarázatot kapjon a kormány Afganisztánnal kapcsolatos, a januári hivatalba lépésük óta meghozott döntéseiről”.
„A kivonulás egy szomorú kudarc volt” – ezt már James Risch, Idaho állam republikánus szenátora mondta, aki szerint
Blinken állítása szerint a kormány minden tőle telhetőt elkövetett a „rendkívül nehéz és kaotikus körülmények között”.
A tárcavezető hétfőn az amerikai képviselőház külügyi bizottsága előtt nem jelent meg személyesen, virtuálisan csatlakozott a meghallgatáshoz. „Örököltünk egy határidőt, de nem örököltünk tervet” – fogalmazott Blinken, aki azon a meghallgatáson is többször a volt elnököt és kormányát hibáztatta a történtekért. A külügyminiszter „rendkívülinek” minősítette az evakuálási erőfeszítéseket annak ellenére, hogy – mint mondta – körülbelül 100 amerikai állampolgár és valószínűleg több ezer zöldkártya-tulajdonos maradt az ázsiai országban.
A konzervatív politikus úgy fogalmazott: „Életemben nem gondoltam arra, hogy feltétlen megadást fogok látni a tálibok felé”. McCaul azzal vádolta a Biden-adminisztrációt, hogy figyelmen kívül hagyták az amerikai tábornokok és a hírszerzés figyelmeztetéseit. A képviselő szerint az Egyesült Államok „elárulta” afgán szövetségeseit.
Gregory Meeks, New York állam demokrata képviselője – aki egyben a külügyi bizottság vezetője is – védelmébe vette a jelenlegi adminisztrációt és azt mondta, hogy nem lehetett volna zökkenőmentesen elhagyni az ázsiai országot. „Örömmel meghallgatnám, hogy néz ki pontosan a zökkenőmentes kivonulás egy rendetlen, kaotikus 20 éves háborúból. Nem hiszem, hogy létezik ilyen” – fogalmazott Meeks.
Hollandia és Dánia a nyár végéig 14 felújított Leopard 2A4 típusú harckocsit küld Ukrajnának – jelentette be a holland védelmi minisztérium csütörtökön.
Kína megerősítette, hogy nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti beszédében.
Amerika és Izrael összetartását, és a katonai segítség felgyorsítását sürgette Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az amerikai kongresszus két házának tagjai előtt mondott beszédében szerdán.
A generációváltás szükségességével magyarázta visszalépését az elnökjelöltségtől Joe Biden amerikai elnök a nemzethez intézett szerdai beszédében.
Kijev és Chișinău arról tárgyal, hogy Moldova hazaküldje azokat az országban tartózkodó ukrán állampolgárokat, akik a katonai behívó elől menekültek oda – közölte Marko Sevcsenko ukrán nagykövet.
Felszállás közben lecsúszott a kifutópályáról és kigyulladt a Saurya Airlines nepáli légitársaság egy kisebb repülőgépe szerdán Katmanduban. Az első hatósági beszámolók szerint a légi katasztrófának legkevesebb 18 halálos áldozata volt.
Pokolgép robbant egy Toyota Land Cruiser terepjáróban szerda reggel Moszkva északi részén, egy parkolóban, a járműben ülő házaspárt kórházba szállították.
A július 26-án kezdődő olimpiai játékok idejére „mindenki tegye le a fegyvert” – szólított békességre kedden António Guterres ENSZ-főtitkár.
Emmanuel Macron francia elnök kedd este élő televíziós interjúban megerősítette, hogy nem nevez ki új kormányt az olimpiai játékok vége előtt, azaz „augusztus közepéig”.
A Fidesz–KDNP megőrizte előnyét (47 százalék), miközben a Tisza Párt az EP-választás óta nem szerzett újabb szavazókat (29 százalék), Gyurcsány Ferenc pártja pedig nem veszített többet (8 százalék).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!