Figyelmeztetés. Trump szerint akár újabb szankciók is jöhetnek Moszkvával szemben, ha nem hajlandó tárgyalni az ukrajnai erőszak leállításáról
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy valószínűleg további szankciókat fog bevezetni Oroszország ellen, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tárgyal békemegállapodásról Ukrajnával.
2025. január 22., 08:262025. január 22., 08:26
2025. január 22., 12:232025. január 22., 12:23
„Valószínűnek tűnik” – mondta Trump egy riporter kérdésére válaszolva, miszerint további szankciókat vetne-e ki Oroszországgal szemben, ha Putyin nem ül tárgyalóasztalhoz.
Trump megjegyzései a kérdéssel kapcsolatban olyan kontextusban hangzottak el, amikor
A Trump-csapat állítólag két elsődleges megközelítést mérlegel. A politikai ajánlások első csoportja azt javasolja, hogy amennyiben a háború rendezése lehetségesnek tűnik, a kormányzatnak a jóhiszemű intézkedésekre kellene összpontosítania a szankcionált orosz olajtermelők javára, amelyek segíthetnek a békeszerződés megkötésében.
A második lehetőség a szankciók kiterjesztését jelentené a maximális nyomásgyakorlás érdekében, növelve a Moszkvára gyakorolt befolyást.
Trump többször megfogadta, hogy gyors tárgyalásokat folytat a háború befejezéséről. Bár részletes tervet még nem javasoltak, a megállapodás, valószínűleg európai békefenntartók jelenlétét igényelné.
A Biden-kormányzat és az Egyesült Királyság a közelmúltban az eddigi legszélesebb körű szankciókat vezette be az orosz olajágazat ellen, amelyek az „árnyékflotta” közel 200 hajóját, kulcsfontosságú olajipari vállalatokat és kapcsolódó szervezeteket céloznak.
Ezek az intézkedések, amelyeket a Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) január 10-én jelentett be, máris hatással voltak a globális olajpiacra, és a Brent nyersolaj hordónkénti árát közel 5 dollárral felfelé hajtották. A G7-országok azt is fontolgatják, hogy megszigorítják az orosz olajra vonatkozó, meglévő, hordónkénti 60 dolláros árkorlátot – jelentette a Bloomberg december 19-én.
Egyébként
Trump azt állította, hogy egy telefonbeszélgetés során felvetette az ügyet Hszinek. „Nem sokat tett eddig ebben a kérdésben” – mondta Trump. „Nagy... hatalma van, ahogy nekünk is nagy hatalmunk van. Azt mondtam: „El kellene intéznie ezt a dolgot”. Meg is beszéltük” – tette hozzá.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök tanácsadói átfogó szankciós stratégiát dolgoznak ki, amelynek célja az orosz-ukrán háború diplomáciai megoldásának elősegítése – jelentette a Bloomberg csütörtökö
Hszi és Trump január 17-én telefonon beszélt egymással, bár Trump közvetlenül ezt követően nem említette Ukrajnát a hozzászólásaiban. Trump legutóbbi megjegyzései egy nappal elnöki beiktatása után érkeztek. Ugyanezen a napon Hszi telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amelyben méltatta a Moszkva és Peking közötti kapcsolatok elmélyülését.
Bár Kína lehetséges közvetítőként pozícionálta magát Oroszország és Ukrajna között a jövőbeli tárgyalások során, Peking továbbra is Moszkva legfontosabb gazdasági szövetségese és a Kreml háborús gépezetét tápláló kettős felhasználású termékek vezető forrása. Kína mindazonáltal tagadja az orosz invázió támogatásával kapcsolatos vádakat.
Eközben
„Oroszország 1,5 millió katonát tud kiállítani. Több mint 800 ezer ember van a mi fegyveres erőinkben. Franciaország a második helyen áll több mint 200 ezer fővel. Aztán Németország, Olaszország és Nagy-Britannia. Mindenki másnak kevesebb. Ez nem az a helyzet, amikor egy ország képes magát egyedül megvédeni, hanem össze kell fognunk” – fogalmazott Zelenszkij az Interfax-Ukrajina ukrán hírügynökség tudósítása szerint.
Az ukrán elnök szerint Oroszország egyfajta Észak-Koreává válik, „olyan országgá, ahol az emberi élet nem jelent semmit, viszont nukleáris fegyverei vannak, és égető vágya, hogy megkeserítse szomszédai életét”.
Megjegyezte:
Leszögezte, hogy Európának meg kell erősödnie biztonsági és gazdasági szempontból egyaránt, hogy ki tudjon állni önmagáért, és olyan fontos szövetségese legyen az Egyesült Államoknak, mint amilyen az Egyesült Államok jelenleg Európának.
Zelenszkij szerint csakis az Ukrajnának nyújtott valódi biztonsági garanciák szolgálnak valódi biztonsági garanciaként minden egyes európai ország számára. Megjegyezte, hogy ha Ukrajna nem kap megbízható garanciákat, amelyek visszatartanák Oroszországot egy új agressziótól, az új támadás sokszorosan veszélyesebb lenne egész Európára nézve.
– szögezte le.
Arra szólította fel az európai országokat, hogy „ne spóroljanak a biztonságukon”, közvetve támogatva ezzel Donald Trump amerikai elnök felhívását, hogy a NATO-szövetségesek védelmi kiadásait a GDP-jük öt százalékára emeljék.
Az ukrán államfő kifejezte, támogatást remél Ukrajna európai szövetségeseitől abban, hogy elmagyarázzák Donald Trumpnak, milyen kockázatokkal jár, ha beleegyezik azokba a követelésekbe, amelyeket Moszkva várhatóan egy esetleges béketárgyaláson támaszt. Kijelentette, meggyőződése, hogy ha megkezdődnek a tárgyalások a háború befejezéséről, Putyin követelni fogja Ukrajnától hadseregének csökkentését a mostani töredékére, és a NATO-csatlakozásról való lemondását.
Az államfő sürgette, hogy Ukrajna más európai országokkal közösen kezdjen el olyan légvédelmi rendszereket gyártani, amelyek védelmet nyújtanak minden típusú rakéta ellen. „Európának saját vaskupolára van szüksége, amely képes ellenállni mindenféle fenyegetésnek” – szögezte le.
„Biztosítanunk kell, hogy egyetlen európai ország se függjön egyetlen energiaszolgáltatótól, különösen Oroszországtól ne. Az esély most a mi oldalunkon van, mert Donald Trump amerikai elnök több energiát készül exportálni” – vélekedett az ukrán elnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!