Figyelmeztetés. Trump szerint akár újabb szankciók is jöhetnek Moszkvával szemben, ha nem hajlandó tárgyalni az ukrajnai erőszak leállításáról
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy valószínűleg további szankciókat fog bevezetni Oroszország ellen, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tárgyal békemegállapodásról Ukrajnával.
2025. január 22., 08:262025. január 22., 08:26
2025. január 22., 12:232025. január 22., 12:23
„Valószínűnek tűnik” – mondta Trump egy riporter kérdésére válaszolva, miszerint további szankciókat vetne-e ki Oroszországgal szemben, ha Putyin nem ül tárgyalóasztalhoz.
Trump megjegyzései a kérdéssel kapcsolatban olyan kontextusban hangzottak el, amikor
A Trump-csapat állítólag két elsődleges megközelítést mérlegel. A politikai ajánlások első csoportja azt javasolja, hogy amennyiben a háború rendezése lehetségesnek tűnik, a kormányzatnak a jóhiszemű intézkedésekre kellene összpontosítania a szankcionált orosz olajtermelők javára, amelyek segíthetnek a békeszerződés megkötésében.
A második lehetőség a szankciók kiterjesztését jelentené a maximális nyomásgyakorlás érdekében, növelve a Moszkvára gyakorolt befolyást.
Trump többször megfogadta, hogy gyors tárgyalásokat folytat a háború befejezéséről. Bár részletes tervet még nem javasoltak, a megállapodás, valószínűleg európai békefenntartók jelenlétét igényelné.
A Biden-kormányzat és az Egyesült Királyság a közelmúltban az eddigi legszélesebb körű szankciókat vezette be az orosz olajágazat ellen, amelyek az „árnyékflotta” közel 200 hajóját, kulcsfontosságú olajipari vállalatokat és kapcsolódó szervezeteket céloznak.
Ezek az intézkedések, amelyeket a Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) január 10-én jelentett be, máris hatással voltak a globális olajpiacra, és a Brent nyersolaj hordónkénti árát közel 5 dollárral felfelé hajtották. A G7-országok azt is fontolgatják, hogy megszigorítják az orosz olajra vonatkozó, meglévő, hordónkénti 60 dolláros árkorlátot – jelentette a Bloomberg december 19-én.
Egyébként
Trump azt állította, hogy egy telefonbeszélgetés során felvetette az ügyet Hszinek. „Nem sokat tett eddig ebben a kérdésben” – mondta Trump. „Nagy... hatalma van, ahogy nekünk is nagy hatalmunk van. Azt mondtam: „El kellene intéznie ezt a dolgot”. Meg is beszéltük” – tette hozzá.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök tanácsadói átfogó szankciós stratégiát dolgoznak ki, amelynek célja az orosz-ukrán háború diplomáciai megoldásának elősegítése – jelentette a Bloomberg csütörtökö
Hszi és Trump január 17-én telefonon beszélt egymással, bár Trump közvetlenül ezt követően nem említette Ukrajnát a hozzászólásaiban. Trump legutóbbi megjegyzései egy nappal elnöki beiktatása után érkeztek. Ugyanezen a napon Hszi telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amelyben méltatta a Moszkva és Peking közötti kapcsolatok elmélyülését.
Bár Kína lehetséges közvetítőként pozícionálta magát Oroszország és Ukrajna között a jövőbeli tárgyalások során, Peking továbbra is Moszkva legfontosabb gazdasági szövetségese és a Kreml háborús gépezetét tápláló kettős felhasználású termékek vezető forrása. Kína mindazonáltal tagadja az orosz invázió támogatásával kapcsolatos vádakat.
Eközben
„Oroszország 1,5 millió katonát tud kiállítani. Több mint 800 ezer ember van a mi fegyveres erőinkben. Franciaország a második helyen áll több mint 200 ezer fővel. Aztán Németország, Olaszország és Nagy-Britannia. Mindenki másnak kevesebb. Ez nem az a helyzet, amikor egy ország képes magát egyedül megvédeni, hanem össze kell fognunk” – fogalmazott Zelenszkij az Interfax-Ukrajina ukrán hírügynökség tudósítása szerint.
Az ukrán elnök szerint Oroszország egyfajta Észak-Koreává válik, „olyan országgá, ahol az emberi élet nem jelent semmit, viszont nukleáris fegyverei vannak, és égető vágya, hogy megkeserítse szomszédai életét”.
Megjegyezte:
Leszögezte, hogy Európának meg kell erősödnie biztonsági és gazdasági szempontból egyaránt, hogy ki tudjon állni önmagáért, és olyan fontos szövetségese legyen az Egyesült Államoknak, mint amilyen az Egyesült Államok jelenleg Európának.
Zelenszkij szerint csakis az Ukrajnának nyújtott valódi biztonsági garanciák szolgálnak valódi biztonsági garanciaként minden egyes európai ország számára. Megjegyezte, hogy ha Ukrajna nem kap megbízható garanciákat, amelyek visszatartanák Oroszországot egy új agressziótól, az új támadás sokszorosan veszélyesebb lenne egész Európára nézve.
– szögezte le.
Arra szólította fel az európai országokat, hogy „ne spóroljanak a biztonságukon”, közvetve támogatva ezzel Donald Trump amerikai elnök felhívását, hogy a NATO-szövetségesek védelmi kiadásait a GDP-jük öt százalékára emeljék.
Az ukrán államfő kifejezte, támogatást remél Ukrajna európai szövetségeseitől abban, hogy elmagyarázzák Donald Trumpnak, milyen kockázatokkal jár, ha beleegyezik azokba a követelésekbe, amelyeket Moszkva várhatóan egy esetleges béketárgyaláson támaszt. Kijelentette, meggyőződése, hogy ha megkezdődnek a tárgyalások a háború befejezéséről, Putyin követelni fogja Ukrajnától hadseregének csökkentését a mostani töredékére, és a NATO-csatlakozásról való lemondását.
Az államfő sürgette, hogy Ukrajna más európai országokkal közösen kezdjen el olyan légvédelmi rendszereket gyártani, amelyek védelmet nyújtanak minden típusú rakéta ellen. „Európának saját vaskupolára van szüksége, amely képes ellenállni mindenféle fenyegetésnek” – szögezte le.
„Biztosítanunk kell, hogy egyetlen európai ország se függjön egyetlen energiaszolgáltatótól, különösen Oroszországtól ne. Az esély most a mi oldalunkon van, mert Donald Trump amerikai elnök több energiát készül exportálni” – vélekedett az ukrán elnök.
A magyar szabadság eszméje örökkévaló és időtlen – jelentette ki a miniszterelnök szombaton Budapesten az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján tartott ünnepi beszédében.
Orbán Viktor miniszterelnök a március 15-ei nemzeti ünnepünk alkalmából tett közzé bejegyzést a közösségi média oldalán: új 12 pontot fogalmazott meg, üzenetét Brüsszelnek címezve.
Ukrajna gyakorlatilag már megkezdte egy nemzeti csapat kialakítását, amely megfelelő algoritmusokat dolgoz majd ki egy esetleges 30 napos tűzszünet ellenőrzésére, ami egy nagyon bonyolult folyamat.
Információkat és további jelzéseket küldött az orosz elnök amerikai hivatali partnerének, akinek különmegbízottját, Steven Witkoffot csütörtökön fogadta – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
Három volt, illetve jelenlegi román európai parlamenti (EP) képviselő neve is fölmerült az uniós törvényhozást érintő legújabb korrupciós ügyben.
Alaposan kiosztotta Klaus Iohannis volt román államfőt Donald Trump amerikai elnök.
Orbán Viktor miniszterelnök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulója alkalmából levelet intézett a külhoni magyarokhoz.
„Nagyon csalódást keltő pillanat lenne az egész világnak, ha Oroszország nem fogadná el az ukrajnai tűzszünetre vonatkozó ajánlatot” – jelentette ki Donald Trump csütörtökön, mielőtt tárgyalóasztalhoz ült Mark Rutte NATO-főtitkárral Washingtonban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök legfőbb külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov csütörtökön közölte: tudatta Washingtonnal, hogy az Egyesült Államok által javasolt 30 napos tűzszünet az ukrajnai háború szüneteltetése érdekében csak Ukrajnának lenne jó.
Több házkutatást hajtottak végre Belgiumban és Portugáliában egy, az Európai Parlamentet érintő újabb korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint a Huawei kínai távközlési vállalat próbált befolyást szerezni az uniós döntéshozatalban.
szóljon hozzá!