Trump: újabb szankciók jöhetnek Oroszország ellen, ha nem tárgyal a békéről

Trump

Figyelmeztetés. Trump szerint akár újabb szankciók is jöhetnek Moszkvával szemben, ha nem hajlandó tárgyalni az ukrajnai erőszak leállításáról

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy valószínűleg további szankciókat fog bevezetni Oroszország ellen, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tárgyal békemegállapodásról Ukrajnával.

Hírösszefoglaló

2025. január 22., 08:262025. január 22., 08:26

2025. január 22., 12:232025. január 22., 12:23

„Valószínűnek tűnik” – mondta Trump egy riporter kérdésére válaszolva, miszerint további szankciókat vetne-e ki Oroszországgal szemben, ha Putyin nem ül tárgyalóasztalhoz.

Trump megjegyzései a kérdéssel kapcsolatban olyan kontextusban hangzottak el, amikor

a Trump-kormányzat tisztségviselői a Bloomberg szerint átfogó szankciós stratégiát dolgoznak ki, amelynek célja az orosz-ukrán háború diplomáciai rendezésének elősegítése.

A Trump-csapat állítólag két elsődleges megközelítést mérlegel. A politikai ajánlások első csoportja azt javasolja, hogy amennyiben a háború rendezése lehetségesnek tűnik, a kormányzatnak a jóhiszemű intézkedésekre kellene összpontosítania a szankcionált orosz olajtermelők javára, amelyek segíthetnek a békeszerződés megkötésében.

A második lehetőség a szankciók kiterjesztését jelentené a maximális nyomásgyakorlás érdekében, növelve a Moszkvára gyakorolt befolyást.

Trump többször megfogadta, hogy gyors tárgyalásokat folytat a háború befejezéséről. Bár részletes tervet még nem javasoltak, a megállapodás, valószínűleg európai békefenntartók jelenlétét igényelné.

Trump, aki korábban hangsúlyozta, hogy először Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kell konzultálnia, aktívan dolgozik azon, hogy találkozót szervezzen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A Biden-kormányzat és az Egyesült Királyság a közelmúltban az eddigi legszélesebb körű szankciókat vezette be az orosz olajágazat ellen, amelyek az „árnyékflotta” közel 200 hajóját, kulcsfontosságú olajipari vállalatokat és kapcsolódó szervezeteket céloznak.

Ezek az intézkedések, amelyeket a Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) január 10-én jelentett be, máris hatással voltak a globális olajpiacra, és a Brent nyersolaj hordónkénti árát közel 5 dollárral felfelé hajtották. A G7-országok azt is fontolgatják, hogy megszigorítják az orosz olajra vonatkozó, meglévő, hordónkénti 60 dolláros árkorlátot – jelentette a Bloomberg december 19-én.

Egyébként

Trump azt is közölte, hogy nyomást gyakorolt Hszi Csin-ping kínai elnökre, hogy segítsen véget vetni Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborújának.

Trump azt állította, hogy egy telefonbeszélgetés során felvetette az ügyet Hszinek. „Nem sokat tett eddig ebben a kérdésben” – mondta Trump. „Nagy... hatalma van, ahogy nekünk is nagy hatalmunk van. Azt mondtam: „El kellene intéznie ezt a dolgot”. Meg is beszéltük” – tette hozzá.

korábban írtuk

Az orosz olajiparral kapcsolatos szankciós politikán dolgozik Trump csapata az ukrajnai béke érdekében
Az orosz olajiparral kapcsolatos szankciós politikán dolgozik Trump csapata az ukrajnai béke érdekében

Donald Trump megválasztott amerikai elnök tanácsadói átfogó szankciós stratégiát dolgoznak ki, amelynek célja az orosz-ukrán háború diplomáciai megoldásának elősegítése – jelentette a Bloomberg csütörtökö

Hszi és Trump január 17-én telefonon beszélt egymással, bár Trump közvetlenül ezt követően nem említette Ukrajnát a hozzászólásaiban. Trump legutóbbi megjegyzései egy nappal elnöki beiktatása után érkeztek. Ugyanezen a napon Hszi telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amelyben méltatta a Moszkva és Peking közötti kapcsolatok elmélyülését.

Korábban mind az Egyesült Államok, mind Ukrajna sürgette Kínát, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra a háború deeszkalációja érdekében, többek között az észak-koreai csapatok és a katonai segélyek kivonásával.

Bár Kína lehetséges közvetítőként pozícionálta magát Oroszország és Ukrajna között a jövőbeli tárgyalások során, Peking továbbra is Moszkva legfontosabb gazdasági szövetségese és a Kreml háborús gépezetét tápláló kettős felhasználású termékek vezető forrása. Kína mindazonáltal tagadja az orosz invázió támogatásával kapcsolatos vádakat.

Eközben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden a davosi Világgazdasági Fórumon mondott beszédében arról beszélt: Oroszország másfél millió katonát képes harcba állítani, míg az ukrán fegyveres erőknél valamivel több mint 800 ezren, Franciaországban pedig 200 ezren szolgálnak, ezért az európai országoknak össze kell fogniuk, hogy megvédjék magukat az Oroszországi Föderációtól.

„Oroszország 1,5 millió katonát tud kiállítani. Több mint 800 ezer ember van a mi fegyveres erőinkben. Franciaország a második helyen áll több mint 200 ezer fővel. Aztán Németország, Olaszország és Nagy-Britannia. Mindenki másnak kevesebb. Ez nem az a helyzet, amikor egy ország képes magát egyedül megvédeni, hanem össze kell fognunk” – fogalmazott Zelenszkij az Interfax-Ukrajina ukrán hírügynökség tudósítása szerint.

Az ukrán elnök szerint Oroszország egyfajta Észak-Koreává válik, „olyan országgá, ahol az emberi élet nem jelent semmit, viszont nukleáris fegyverei vannak, és égető vágya, hogy megkeserítse szomszédai életét”.

Megjegyezte:

annak ellenére, hogy Oroszország általános gazdasági potenciálja sokkal kisebb, mint Európáé, Oroszország a lőszerek és katonai felszerelések többszörösét gyártja, mint egész Európa.

Leszögezte, hogy Európának meg kell erősödnie biztonsági és gazdasági szempontból egyaránt, hogy ki tudjon állni önmagáért, és olyan fontos szövetségese legyen az Egyesült Államoknak, mint amilyen az Egyesült Államok jelenleg Európának.

Zelenszkij szerint csakis az Ukrajnának nyújtott valódi biztonsági garanciák szolgálnak valódi biztonsági garanciaként minden egyes európai ország számára. Megjegyezte, hogy ha Ukrajna nem kap megbízható garanciákat, amelyek visszatartanák Oroszországot egy új agressziótól, az új támadás sokszorosan veszélyesebb lenne egész Európára nézve.

Idézet
Európa megérdemli, hogy erős legyen. Ehhez pedig Európának szüksége van az EU-ra és a NATO-ra. Lehetséges-e ez Ukrajna nélkül és Oroszország Ukrajna elleni háborújának igazságos befejezése nélkül? Biztos vagyok abban, hogy a válasz nem”

– szögezte le.

Arra szólította fel az európai országokat, hogy „ne spóroljanak a biztonságukon”, közvetve támogatva ezzel Donald Trump amerikai elnök felhívását, hogy a NATO-szövetségesek védelmi kiadásait a GDP-jük öt százalékára emeljék.

Az ukrán államfő kifejezte, támogatást remél Ukrajna európai szövetségeseitől abban, hogy elmagyarázzák Donald Trumpnak, milyen kockázatokkal jár, ha beleegyezik azokba a követelésekbe, amelyeket Moszkva várhatóan egy esetleges béketárgyaláson támaszt. Kijelentette, meggyőződése, hogy ha megkezdődnek a tárgyalások a háború befejezéséről, Putyin követelni fogja Ukrajnától hadseregének csökkentését a mostani töredékére, és a NATO-csatlakozásról való lemondását.

Zelenszkij leszögezte, hogy Európának helyet kell foglalnia a tárgyalóasztalnál, amikor „megszületnek az egyezségek háborúról és békéről, mert többet érdemel annál, minthogy csak egy külső szemlélő legyen, és vezetői csupán az X közösségi portálon egy bejegyzésre korlátozzák magukat, miután a megállapodás már megköttetett”.

Az államfő sürgette, hogy Ukrajna más európai országokkal közösen kezdjen el olyan légvédelmi rendszereket gyártani, amelyek védelmet nyújtanak minden típusú rakéta ellen. „Európának saját vaskupolára van szüksége, amely képes ellenállni mindenféle fenyegetésnek” – szögezte le.

Az ukrán elnök kiemelte, hogy az európai országoknak hosszú távú munkát kell végezniük valódi energiafüggetlenségük biztosítása érdekében.

„Biztosítanunk kell, hogy egyetlen európai ország se függjön egyetlen energiaszolgáltatótól, különösen Oroszországtól ne. Az esély most a mi oldalunkon van, mert Donald Trump amerikai elnök több energiát készül exportálni” – vélekedett az ukrán elnök.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 15., szombat

Orbán Viktor március 15-én: kiderült, hogy a jövő nem a birodalmaké, hanem a patriótáké és a független nemzeteké

A magyar szabadság eszméje örökkévaló és időtlen – jelentette ki a miniszterelnök szombaton Budapesten az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján tartott ünnepi beszédében.

Orbán Viktor március 15-én: kiderült, hogy a jövő nem a birodalmaké, hanem a patriótáké és a független nemzeteké
2025. március 15., szombat

Orbán Viktor új 12 pontot fogalmazott meg: ezt kívánja a magyar nemzet Brüsszeltől

Orbán Viktor miniszterelnök a március 15-ei nemzeti ünnepünk alkalmából tett közzé bejegyzést a közösségi média oldalán: új 12 pontot fogalmazott meg, üzenetét Brüsszelnek címezve.

Orbán Viktor új 12 pontot fogalmazott meg: ezt kívánja a magyar nemzet Brüsszeltől
2025. március 14., péntek

Ukrajna: algoritmusokat dolgoznak ki az esetleges fegyverszünet ellenőrzésére

Ukrajna gyakorlatilag már megkezdte egy nemzeti csapat kialakítását, amely megfelelő algoritmusokat dolgoz majd ki egy esetleges 30 napos tűzszünet ellenőrzésére, ami egy nagyon bonyolult folyamat.

Ukrajna: algoritmusokat dolgoznak ki az esetleges fegyverszünet ellenőrzésére
2025. március 14., péntek

Putyin üzent Trumpnak az ukrajnai tűzszünet ügyében

Információkat és további jelzéseket küldött az orosz elnök amerikai hivatali partnerének, akinek különmegbízottját, Steven Witkoffot csütörtökön fogadta – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.

Putyin üzent Trumpnak az ukrajnai tűzszünet ügyében
2025. március 14., péntek

Román képviselők is érintettek lehetnek az EP újabb korrupciós botrányában

Három volt, illetve jelenlegi román európai parlamenti (EP) képviselő neve is fölmerült az uniós törvényhozást érintő legújabb korrupciós ügyben.

Román képviselők is érintettek lehetnek az EP újabb korrupciós botrányában
2025. március 14., péntek

Neve említése nélkül, de igencsak megalázó módon osztotta ki Iohannist Donald Trump

Alaposan kiosztotta Klaus Iohannis volt román államfőt Donald Trump amerikai elnök.

Neve említése nélkül, de igencsak megalázó módon osztotta ki Iohannist Donald Trump
2025. március 14., péntek

Március 15.: a külhoni magyaroknak üzent Orbán Viktor

Orbán Viktor miniszterelnök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulója alkalmából levelet intézett a külhoni magyarokhoz.

Március 15.: a külhoni magyaroknak üzent Orbán Viktor
2025. március 14., péntek

Trump: beszélni kell arról, milyen területeket veszíthet el Ukrajna, Putyin: jó ötlet a tűzszünet, de sok a tisztázni való kérdés

„Nagyon csalódást keltő pillanat lenne az egész világnak, ha Oroszország nem fogadná el az ukrajnai tűzszünetre vonatkozó ajánlatot” – jelentette ki Donald Trump csütörtökön, mielőtt tárgyalóasztalhoz ült Mark Rutte NATO-főtitkárral Washingtonban.

Trump: beszélni kell arról, milyen területeket veszíthet el Ukrajna, Putyin: jó ötlet a tűzszünet, de sok a tisztázni való kérdés
2025. március 13., csütörtök

Ukrajna: nemigen akaródzik Moszkvának elfogadni a tűzszüneti javaslatot

Vlagyimir Putyin orosz elnök legfőbb külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov csütörtökön közölte: tudatta Washingtonnal, hogy az Egyesült Államok által javasolt 30 napos tűzszünet az ukrajnai háború szüneteltetése érdekében csak Ukrajnának lenne jó.

Ukrajna: nemigen akaródzik Moszkvának elfogadni a tűzszüneti javaslatot
2025. március 13., csütörtök

Újabb korrupciós botrány az EP-ben, több helyszínen tartottak házkutatást

Több házkutatást hajtottak végre Belgiumban és Portugáliában egy, az Európai Parlamentet érintő újabb korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint a Huawei kínai távközlési vállalat próbált befolyást szerezni az uniós döntéshozatalban.

Újabb korrupciós botrány az EP-ben, több helyszínen tartottak házkutatást