Feszültség. Trump közvetlen tárgyalásokról beszél az iráni atomprogram kapcsán
Fotó: Pixabay
Meglepő bejelentést tett Donald Trump amerikai elnök hétfőn: közölte, hogy az Egyesült Államok és Irán közvetlen tárgyalások megkezdésére készül Teherán nukleáris programjáról.
2025. április 08., 10:292025. április 08., 10:29
Az iráni külügyminiszter szerint ugyanakkor az ománi megbeszélések csak közvetett tárgyalások lesznek.
A Reuters szerint a két geopolitikai ellenség közötti bármilyen megállapodáshoz vezető nehéz út további jeleként Trump komolyan figyelmeztetett: ha a tárgyalások sikertelenek lesznek, „Irán nagy veszélybe kerül”.
„Közvetlen tárgyalásokat folytatunk Iránnal, és ezek meg is kezdődtek. Szombaton folytatódnak. Van egy nagyon nagy találkozónk, és meglátjuk, mi történhet” – mondta Trump újságíróknak az Ovális Irodában, a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott megbeszélést követően.
„És azt hiszem, mindenki egyetért abban, hogy a megállapodás megkötése lenne a jobb” – mondta Trump.
Nem volt hajlandó megmondani azt sem, hogy a megbeszélések hol zajlanak majd, de fenntartotta annak lehetőségét, hogy sikerül megállapodni.
Az Egyesült Államok és Irán Joe Biden korábbi elnök hivatali ideje alatt közvetett tárgyalásokat folytatott, de ezeken alig vagy egyáltalán nem történt előrelépés.
Az utolsó ismert közvetlen tárgyalások a két kormány között Barack Obama akkori elnök alatt folytak, aki a 2015-ös nemzetközi nukleáris megállapodás élére állt, amelyet Trump később elvetett.
Trump figyelmeztetései tovább fokozták az Irán elleni katonai akciók, a gázai és libanoni nyílt háború, a jemeni katonai csapások, a szíriai vezetőváltás és az izraeli-iráni tűzpárbajok után amúgy is feszült Közel-Keleten helyzetet.
Trump, aki januári hivatalba lépése óta megerősítette az Egyesült Államok katonai jelenlétét a térségben, azt mondta, hogy az iráni atomprogramról szóló megállapodást részesítené előnyben a fegyveres konfrontációval szemben, és március 7-én közölte, hogy levelet írt Ali Hamenei ajatollah legfőbb vallási vezetőnek, hogy tárgyalásokat javasoljon.
„Iránnak nem lehet atomfegyvere, és ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor valójában úgy gondolom, hogy az egy nagyon rossz nap lesz Irán számára” – mondta Trump hétfőn az Ovális Irodában.
Közvetlen tárgyalásokra nem kerülne sor Hamenei kifejezett jóváhagyása nélkül, aki februárban azt mondta, hogy az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások „nem okosak, bölcsek vagy tisztességesek”.
Órákkal Trump bejelentése előtt
Azt mondta, az iszlám köztársaság úgy véli, hogy nagylelkű, felelősségteljes és tisztességes ajánlatot tett.
Trump bejelntése után egy magas rangú iráni tisztségviselő névtelenséget kérve a Reutersnek azt mondta: „A tárgyalások nem lesznek közvetlenek ... Omán közvetítésével tartják őket”.
Omán, amely mind az Egyesült Államokkal, mind Iránnal jó kapcsolatokat ápol, régóta a rivális államok közötti kapxsolat egyik csatornája.
Az iráni Nournews, amely az ország legfőbb biztonsági szervéhez kötődik,
Egy másik, névtelenséget kérő iráni tisztségviselő a hétvégén azt mondta, hogy egy körülbelül két hónapos ablak van a megállapodás elérésére.
Közölte, Teherán aggódik amiatt, hogy Irán régi ellensége, Izrael saját támadást indíthat, ha a tárgyalások tovább tartanának.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
szóljon hozzá!