Közvetítés. Trump közölte, hogy az Egyesült Államok a NATO közreműködésével juttat el fegyverszállítmányokat az ukránoknak
Fotó: -
Donald Trump elnök csütörtökön az NBC-nek azt mondta, hogy megállapodást kötött a NATO-val arról, hogy az Egyesült Államok a szövetségen keresztül fegyvereket küld Ukrajnának, és hogy a NATO „száz százalékban” fizetni fogja ezeket a fegyvereket.
2025. július 11., 09:202025. július 11., 09:20
„Fegyvereket küldünk a NATO-nak, és a NATO fizeti ezeket a fegyvereket, száz százalékban” – mondta Trump csütörtökön az NBC Newsnak adott telefoninterjújában.
– mondta Trump a Reuters által idézett NBC News szerint.
Mark Rutte NATO-főtitkár csütörtökön korábban beszélt Trumppal.
„Korábban ma sürgetem a vezetőket, hogy menjenek tovább, hogy Ukrajna több lőszerrel és légvédelemmel rendelkezzen” – tette közzé Rutte az X-en. „Most beszéltem Trump elnökkel éd most szorosan együttműködöm a szövetségesekkel, hogy Ukrajna megkapja a szükséges segítséget”.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter is azt mondta csütörtökön korábban, hogy
„Vannak más Patriot-ütegek és vannak más lehetőségek. Nagyszerű lenne, ha azon országok egyike, amelyek Patriot-ütegeket rendeltek, és amelyek hamarosan kapnak belőlük, önként felajánlaná, hogy elhalasztja azt a szállítmányt, és helyette Ukrajnának küldené” – mondta Rubio újságíróknak a malajziai Kuala Lumpurban, miután találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.
A hét elején Trump utalt arra, hogy a kormányzat fontolgatja, küldjön-e újabb Patriot légvédelmi rendszert Ukrajnába.
„Szeretnék, kérték – valóban nagyon ritkák, mert sok rendszert küldtek már Ukrajnába” – mondta Trump szerdán. „De szeretnék, tudom, hogy kérvényezték. Meg kell néznünk a dolgot. Nagyon drága, nagyon drága rendszer”.
Az NBC Newsnak adott csütörtöki interjújában az elnök azt is előrebocsátotta, hogy
„Csalódtam Oroszországban ... hétfőn egy fontos nyilatkozatot teszek Oroszországról” – mondta az elnök.
Donald Trump elnök hivatalba lépése óta először fog fegyvereket küldeni Kijevbe egy olyan elnöki hatáskör révén, amelyet elődje gyakran használt – közölte a Reuters szerint csütörtökön két, a döntést ismerő forrás, ami arra utal, hogy az elnöknek új érdeke fűződik Ukrajna védelméhez.
Több mint három évvel azután, hogy Oroszország megszállta szomszédját,
– mondták a források, az egyik szerint ezek értéke mintegy 300 millió dollár lehet.
Trump kedden azt mondta, hogy az Egyesült Államok több fegyvert fog küldeni Ukrajnának, hogy segítsen az országnak megvédeni magát az erősödő orosz előrenyomulással szemben.
A csomag tartalmazhat védekező Patriot rakétákat és támadó közepes hatótávolságú rakétákat, de a pontos tartalmáról még nem született döntés – mondták a források.
Eddig a Trump-kormányzat csak olyan fegyvereket küldött, amelyeket Joe Biden volt elnök engedélyezett, aki Kijev elkötelezett támogatója volt. Az elnöki lehívási felhatalmazás lehetővé teszi az elnök számára, hogy vészhelyzetben szövetségesek megsegítésére fegyverkészletekből merítsen.
A legutóbbi lehívás 500 millió dollár volt, amelyet Biden január 9-én ítélt oda.
Ukrajna elsődleges prioritásai közé tartoznak a Patriot rakétaelhárítók és a GMLRS mobil rakétatüzérség, amelyek szerepelhetnek a csomagban. A fegyverek napokon belül a frontvonalakon lehetnek, mivel a készletek Európában vannak elhelyezve.
A Trump-kormányzat ebben a hónapban leállította néhány kritikus fegyver szállítását, amelyet Biden jóváhagyott, de néhány ilyen szállítmányt újraindítottak.
– mondta egy ezt követő sajtótájékoztatón.
„Nem jellemezném úgy, hogy ez garantálja a békét, de ez egy olyan koncepció, amelyet hazaviszek az elnöknek (Donald Trumpnak)” – mondta Rubio, anélkül, hogy további részleteket mondott volna.
„Továbbra is ott fogunk részt venni, ahol lehetőséget látunk arra, hogy változtassunk” – tette hozzá.
Rubio megjegyzései a Lavrovval folytatott megbeszélése után hangzottak el, amelyre egy újabb nagyszabású orosz drón- és rakétacsapás után került sor Ukrajnában.
Eközben szerdán közzétett kutatásból kiderült:
A konfliktus jelentős vagyonátcsoportosítással járt együtt, mivel számos nyugati vállalat elmenekült az orosz piacról, mások vagyonát kisajátították, és néhány nagy orosz vállalat vagyonát az állam lefoglalta.
Vlagyimir Putyin elnök az Oroszország által a Nyugat illegálisnak nevezett intézkedéseire válaszul az elmúlt három évben rendeleteket írt alá, amelyek lehetővé tették a nyugati vagyonok lefoglalását, és a német Unipertől a dán Carlsberg sörgyárig számos céget érintett.
Az NSP (Nektorov, Saveliev & Partners) moszkvai ügyvédi iroda közölte, hogy az általa „államosításnak” nevezett eljárás három év alatt 3,9 billió rubelt tett ki, és felsorolta az érintett vállalatokat.
A kutatásról először a Kommerszant, Oroszország egyik vezető újságja számolt be, amely szerint az az „Oroszország erődítmény” gazdasági modelljét illusztrálja.
A Reuters rámutat: a Szovjetunió 1991-es felbomlása azt a reményt keltette, hogy Oroszország a világgazdaságba integrált szabad piacgazdasággá alakulhat át, de a hatalmas korrupció, a gazdasági zűrzavar és a szervezett bűnözés az 1990-es években aláásta a demokratikus kapitalizmusba vetett bizalmat.
Putyin a hatalom első nyolc évében támogatta a gazdasági szabadságjogokat, célba vett néhány úgynevezett oligarchát, és a gazdaság jelentős növekedését indította el, amely az 1999-es 200 milliárd dollárról 2008-ra 1,8 billió dollárra nőtt.
A 2008-2022 közötti időszakban a gazdaság 2,3 billió dollárra nőtt, bár a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint
A védelmi tárcánál várható változásokról és Ukrajna washingtoni nagykövetének leváltásáról beszélt Volodimir Zelenszkij a Rómában zajló ukrajnai újjáépítési konferencia csütörtök esti sajtótájékoztatóján.
Az ukrán elnök bejelentette, hogy „változások következhetnek be” a kijevi védelmi tárcánál. Bejelentette a washingtoni nagykövet, Okszana Markarova leváltását is, de nem közölte az esetleges utód nevét.
Újságírói kérdésekre válaszolva az elnök hangoztatta, hogy
A feltételek között említette a fogolycserét is.
Zelenszkij közölte, hogy „további, erős” szankciókról egyeztetett Trump elnökkel Oroszországgal szemben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette Oroszország azon szándékát, hogy dróntámadásait drasztikusan fokozza, és akár napi 1000 drónt is indíthat, de megjegyezte, hogy Ukrajna már rendelkezik hatékony ellenintézkedésekkel.
Január óta Oroszország jelentősen fokozta légi bombázásait Ukrajna-szerte, és folyamatosan rekordokat döntöget a bevetett tűzerő és az ebből eredő polgári áldozatok számát illetően. Szerdára virradóra Oroszország a legnagyobb rakéta- és dróntámadást indította több ukrán város ellen, a háború során a legsúlyosabb támadás a távol-nyugati Luck várost érte.
Zelenszkij csütörtökön Rómában, az Ukrajna újjáépítéséről szóló konferencián felszólalva hozzátette, hogy
„A második történet, amit ők (az oroszok) terveznek, hogy 1000 drónt... 700-1000 drón naponta. Nos, ha a partnereink meghallják mindazt, amit velük megbeszéltem, akkor mindent (le)lövünk” – mondta Zelenszkij.
Az elnök hozzátette, hogy az ukrán tudósok és mérnökök több gyártónál is találtak egy bizonyítottan hatékony technológiát, amely ellensúlyozni tudja az iráni tervezésű Sahid drónokat. Ukrajna képes lesz ilyen ellendrónok tömeges gyártására, de ehhez megfelelő finanszírozásra van szükség.
„Mi, mint ország, megtaláltuk a megoldást. A tudósok és mérnökök találtak megoldást. Ez a kulcs. Pénzre van szükségünk. És azt elő fogjuk teremteni” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Július 4-én Bródi arra figyelmeztetett, hogy az orosz Sahid-dróncsapások napi ezerrere emelkedhetnek, ami arra késztette Ukrajnát, hogy fontolóra vegye dróngyártásának áthelyezését.
„Az olcsó, mindenhol elérhető Sahid tömeges használatának nyomása alatt az ellenség által egyre nagyobb tömegben... Naponta 1000 darab lesz, és még több” – írta Bródi egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében, hozzátéve, hogy „nem ijesztgetek senkit”, és hogy figyelmeztetése hírszerzési elemzéseken alapul.
Olekszandr Szirszkij főparancsnok korábban azt mondta, hogy
Míg az utóbbiak továbbra is relevánsak, az elfogódrónok állítólag nem rendelkeznek radarral.
A pilóta nélküli rendszerek erői elismerik az elfogó drónok által mutatott jó eredményeket, de figyelmeztetnek, hogy túl korai lenne garantálni a következetességet.
Tommaso Foti a római kormány EU-ügyi minisztere a római konferencián úgy vélte, az Európai Unióhoz való csatlakozás útja „nem lesz hosszú Ukrajna és az egész nyugat-balkáni közösség számára”.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a konferencin arról beszélt:
Ursula von der Leyen hangsúlyozta: Európa Ukrajna legerősebb partnere, legnagyobb finanszírozója és kulcsfontosságú befektetője.
Az EU 2,3 milliárd euró értékű megállapodással akár 10 milliárd euró értékű beruházást szeretne felszabadítani otthonok újjáépítésére, kórházak újranyitására, vállalkozások újjáélesztésére és az energiaellátás biztosítására. Mindehhez az EU külön alapot hoz létre a magántőke mozgósítására – közölte.
Az Európai Unió a háború kezdete óta közel 165 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának. Az EU az Ukrajna működéséhez idén szükséges külső finanszírozás 84 százalékát fedezi azáltal, hogy
– közölte.
„Örömmel jelentem be egy új európai alap létrehozását is, mely a világ legnagyobb tőkealapját jelenti Ukrajna újjáépítésének támogatására” – fogalmazott von der Leyen, majd hozzátette: az alap forrásai beruházásokat indítanak majd be az energia, a közlekedés, a kritikus nyersanyagok és a kettős felhasználású – katonai mellett polgári célú – iparágak területén.
Az Európai Unió biztosítja, hogy Ukrajna 2028-ig és az után is támogatásban részesüljön, amikor az új európai költségvetés hatályba lép – húzta alá.
– fogalmazott.
Közölte: mivel az Oroszország indította fegyverkezési verseny az erőforrások és a védelmi rendszerek, valamint az értékek háborúja is, továbbra is szükséges befektetni Ukrajna védelmi és technológiai képességébe. Az EU biztosítja a szükséges erőforrásokat és a költségvetési mozgásteret a katonai kapacitás növeléséhez – húzta alá.
Az, hogy a tagállamok közvetlenül ukrajnai gyártószalagokról szerezhetik be a szükséges, kiváló minőségű és olcsó katonai eszközöket, lehetőséget jelent Ukrajna védelmi ipari bázisának megerősítésére – mondta.
A háború ellenére Kijev reformot reform után hajt végre az uniós csatlakozás érdekében, most az Európai Unión a sor, hogy megtegye a szükséges lépéseket. A csatlakozási folyamat érdemeken alapul, és Ukrajna megérdemli, hogy továbblépjen az integráció útján. Ukrajna jövője Európa – tette hozzá beszédében az uniós bizottság elnöke.
António Costa, a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a konferencián elmondott beszédében hangsúlyozta: az EU továbbra is ki fog állni Ukrajna mellett az igazságos és tartós béke biztosítása érdekében. Szankciókkal fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást, megerősíti Ukrajna védelmét, és minden rendelkezésünkre álló diplomáciai eszközt alkalmaz az európai béke helyreállítására – húzta alá.
Ukrajna háború utáni újjáépítésével kapcsolatban azt mondta:
Az ország uniós csatlakozásával összefüggésben Costa kijelentette: a bővítés az EU stratégiai és geopolitikai beruházása a békébe, a biztonságba és a jólétbe. Ukrajna számára a csatlakozás a demokratikus értékek, a jogállamiság, a jó kormányzás, valamint a békés, stabil jövő iránti elkötelezettséget jelenti – mondta.
„Ukrajna jövője az Európai Unióban van. Ukrajna csatlakozási folyamata folytatódik, a következő lépéseket az érdemek, a lendület és a kölcsönös elkötelezettség vezérlik” – tette hozzá az Ukrajna újjáépítéséről tartott nemzetközi konferencián elmondott beszédében az Európai Tanács elnöke.
A legújabb római kongresszusi központban zajló konferencia a délelőtti plenáris ülés után kétoldalú politikai találkozókkal és üzleti tárgyalásokkal folytatódott.
Az olasz és az ukrán jegybank képviselői memorandumot írtak alá a két intézmény közötti együttműködés további erősítéséről.
Számos olasz tartomány projektekről egyeztetett az ukrán küldöttséggel.
A konferencián résztvevő John Dunlap, a Szuverén Máltai Lovagrend nagymestere a háború „láthatatlan sebeire”, vagyis lelki következményeire hívta fel a figyelmet, hangoztatva, hogy a katolikus szervezet az utóbbi három évben
Az ukrajnai konferenciára több mint nyolcezer résztvevő regisztrált, köztük száz hivatalos delegáció, tizenöt állam- és kormányfő, negyven külügyminiszter, negyven nemzetközi intézmény, kétezer vállalkozás képviselője, több mint hatszáz újságíró. Az üzleti megbeszéléseknek fenntartott részen százhúsz stand sorakozott. Az előzetes program szerint a kétnapos találkozón kétszáz megállapodás születik.
A konferenciával egy időben nyilatkozó Matteo Zuppi bíboros, az olasz püspöki kar elnöke, akit a néhai Ferenc pápa békeközvetítőnek nevezett ki, hangoztatta, hogy Kijev néhány héttel ezelőtt újabb névsort juttatott el a Vatikánba, azon ukrán gyermekekét, akiket Oroszország területére vittek. „Jelenleg a lista egyeztetése folyik az orosz féllel” – közölte Zuppi.
A bíboros hangoztatta, hogy elődjéhez hasonlóan XIV. Leó pápa is készen áll a Vatikánban helyszínt adni a felek közötti párbeszédnek, mivel az egyházfő szerint is „mindent meg kell tenni a béke érdekében, és a béke csak akkor jön el, ha keressük”.
Agyonlőtték Kijevben az ukrán titkosszolgálat ezredesét
Agyonlőtték csütörtökön az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik ezredesét – hozta nyilvánosságra az SZBU.
A biztonsági szolgálat sajtóosztálya az Ukrajinszka Pravda hírportállal közölte, hogy helyi idő szerint reggel 9 óra körül egy férfi odalépett Ivan Voronicshez, az SZBU ezredeséhez, és ötször célzottan rálőtt pisztollyal, majd elmenekült a helyszínről. A lövések következtében az áldozat több súlyos, áthatoló lőtt sebet szenvedett, és a helyszínen életét vesztette. A gyilkossági ügyben a rendőrség nyomoz – tették hozzá a sajtószolgálatnál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Az UIPM végrehajtó bizottsága a következő évek kiemelkedő versenyeiről határozott vilniusi ülésén. Budapest 2027-ben a vb mellett a világkupa-döntőt is megrendezi, 2028-ban pedig a vk-sorozat második állomására kerül sor a magyar fővárosban.
Az izraeli hadsereg közleményben tudatta, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és a Sin Bét hírszerzés egy gázai hadművelet során megtalálta a magyar állampolgárságú túsz, Ilan Weisz holttestét, amelyet visszaszállítottak Izraelbe, a családjához.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!