Törvény szabályozhatja a magyarországi településeken a nem helybeliek letelepedését és ingatlanvásárlását
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Olyan törvényjavaslatot terjesztenek a magyar Országgyűlés elé, mellyel korlátozható lenne egy-egy magyarországi településen az ingatlanvásárlás, a le- és betelepedés, illetve kötelező adófizetést vezethetnek be. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint ez nem lesz kötelező érvényű, hanem minden önkormányzat eldöntheti, hogy él-e a jogszabály adta lehetőségekkel, és nem alkalmazható diszkriminálható módon. Román sajtóorgánumok már reagáltak a törvénytervezetre, olyan címekkel tálalva cikkeiket, miszerint „megfékezik a románok magyarországi ingatlanvásárlását”.
2025. március 11., 08:022025. március 11., 08:02
Az önazonosság megőrzésére, a szokások és hagyományok védelmére, a népesség egyensúlyának megőrzésére ad lehetőséget a helyi önazonosság védelméről szóló, készülő törvény, amelyet a magyar Országgyűlés már a tavaszi ülésszakán elfogadhat – jelentette be Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. A jogszabály bemutatása céljából a tárcavezető konzultációsorozatot tart, amelynek során minden vármegyében megismerhetik a polgármesterek a várható jogi eszközeiket – írta az MTI.
A helyi közösség önazonosságának védelméről szóló tervezett törvény a polgármestereknek, képviselő-testületeknek adna eszközt arra az esetre, ha úgy érzik, a beköltözések miatt teljesen átalakul a településük, ha úgy látják, hogy az már nem hasonlít a szülőfalujukra, szülővárosukra – mondta Navracsics Tibor.
A miniszter hangsúlyozta, a készülő szabályozás egy lehetőség, vagyis azt nem kötelező mindenkinek alkalmaznia, csak azoknak, akiknek valamilyen „védműre, gátra, szűrőre” van szükségük. Van sok olyan település is – tette hozzá –, amely inkább több letelepedőt vonzana, mintsem távol tartaná őket, ezek a települések pedig értelemszerűen nem élnek majd a korlátozó intézkedésekkel.
A tárcavezető kiemelte, számos polgármesterrel találkozott, akik arról számoltak be, hogy a beköltözők nem ismerik a közösséget, nem vesznek részt annak életében, előfordul, hogy választások idején „soha nem látott emberek jelennek meg polgármesterjelöltként vagy képviselőjelöltként”, hogy megpróbálják átvenni a település irányítását, átalakítani a település szerkezetét.
– fűzte hozzá.
Navracsics Tibor azt mondta, Magyarországon mintegy 3100 önkormányzat van, ebből demográfiai és belső vándorlási okokból is mintegy 2 ezernek fogy a népessége, 1100-nak nő, utóbbiakon belül alkotnak kisebbséget azok a helyhatóságok, amelyek számára a növekedés fenyegetést jelent. Szólt arról, hogy 1990 és 2023 között két tendencia volt megfigyelhető a népesség belföldi vándorlásában: a kevésbé fejlett térségektől a fejlettebbek felé, azaz az ország keleti és részben a déli, dél-dunántúli részéből az észak-dunántúli és a budapesti térségbe áramlás, valamint a kiáramlás a nagyvárosokból a környező települések felé.
Jellemző, hogy a városokból kiköltöző és a környéken ingatlant vásárló emberek visszajárnak a városba dolgozni, oda viszik iskolába a gyermekeiket, és csak éjszakai, hétvégi életet élnek ott, ahova költöztek.
A miniszter úgy vélte, a magyarok az Európai Unió harmadik leggyakrabban ingázó nemzete.
A miniszter szerint nem alkotmányellenesek a települések önazonosságának védelmét szolgáló tervezett jogi eszközök. Mint fogalmazott: ahogy a mozgás és a letelepedés, úgy Magyarországon a szólás- és a gyülekezés is szabad, utóbbi gyakorlásának korlátait azonban sarkalatos törvényekben szabályozzák. Az alaptörvényben meg kívánják teremteni a helyi önazonosság védelmét mint alkotmányos alapjogot, és ehhez képest sarkalatos törvényben szabályoznák azokat a lehetőségeket, amelyek a helyi önazonosság védelmét, a szabad mozgás, letelepedés jogának korlátozását jelentik jogszabályi eszközökkel – tette hozzá.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Fotó: Facebook/Navracsics Tibor
Kitért rá, ilyen eszköz lehet:
A miniszter hangsúlyozta:
Jelezte, bíznak abban, hogy a törvényjavaslatokat még a tavaszi ülésszakban beterjesztik az Országgyűlésnek, amely azokat még ebben az ülésszakban el is fogadja.
A magyarországi települések önazonosságának védelméről szóló törvénytervezet a román média figyelmét is felkeltette. A presasm.ro Szatmár megyei hírportál a következő a címmel tálalta a kezdeményezést: „Megfékezhetik a szatmáriak ingatlanvásárlási rohamát az olcsó magyarországi házak iránt. Megtiltanák új lakosok letelepedését”. Az országos sugárzású Pro TV hírportálja is felfigyelt a jogszabálytervezetre, erről szól a „Magyarország megtiltja új lakosok befogadását a városaiban a »helyi identitás megőrzése céljából«” című cikke.
A magyar határral szomszédos Szatmár megyében is jellemző volt, hogy sokan a közeli kelet-magyarországi településeken vásároltak ingatlant, amelyeknek az ára a töredéke volt a helyi lakásáraknak. Giurgiu-Kovács Mónika nagykárolyi polgármester korábban a Krónikának elmondta: sok károlyi lakos Vállajon vagy más közeli magyarországi településen vett magának házat 2007 után, miután Románia is csatlakozott az Európai Unióhoz.
Románia idén januári schengeni csatlakozása, az ellenőrzés megszűnése a román–magyar határon új lendületet adott a romániaiak magyarországi ingatlanvásárlásának. Mint arról korábbi riportunkban beszámoltunk, már tavaly novemberben, miután eldőlt, hogy az EU belügyi tanácsa megszavazza a schengeni egyezmény bővítését, megnőtt a kereslet a battonyai ingatlanok iránt.
Már a schengeni övezeti csatlakozás tavalyi bejelentésének a hírére megugrottak az ingatlanárak a román–magyar határ közelében fekvő magyarországi településeken, szakemberek pedig az érdeklődés megnövekedésére és ezáltal további drágulásra számítanak.
Jelenleg 800 és 1000 közöttire tehető azoknak a romániai (főként Arad környéki) lakosoknak a száma, akik a Békés vármegyei kisvárosban vettek házat. Mákos Árpád polgármester a Krónikának azt nyilatkozta akkor:
Fifa István battonyai ingatlanközvetítő is megerősítette az érdeklődés növekedését, hozzátéve, hogy az 1960-as évek közepén 16-17 ezren laktak a Királyhegyesi-Száraz-ér partján fekvő településen, de mára a beköltözések ellenére is szinte harmadára csökkent a lakosság száma. Szerinte, ha az új betelepülőknek köszönhetően megnő a lakosság száma, az munka- és vásárlóerőt is jelent majd, ekként a munkahelyet kínáló vállalkozások számára is vonzóbbá teszi Battonyát.
„Az olyan nagyvárosok agglomerációja, mint Arad, egész Európában gyorsan növekednek és erősödnek. S ami Battonyának eddig hátrány volt, hogy az országhatár szélén feküdt, most, hogy megszűnt a határ, előnyére válik, Battonya szerintem központi szereplő lesz, s ezzel a lehetőséggel élnünk kell. Úgy gondolom, hogy Battonyának Arad felé kell tekinteni, nem pedig Magyarország irányába. Ez egyszerű matematika: távolság, gazdasági erő és észszerűség kérdése” – jelentette ki Mákos Árpád polgármester.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elfogadta Ukrajna az Egyesült Államok tűzszüneti javaslatát, ennek nyomán Washington újraindítja Kijev katonai és hírszerzési támogatását – ebben állapodott meg a két ország tárgyalódelegációja Szaúd-Arábiában.
Az ukrán fegyveres erők a román CA-95 rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert használják az orosz hadsereg ellen – jelentette az ukrán média.
Az illúziók korszaka most véget ért, Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelméért: nem a távoli jövőben, hanem azonnal, nem fokozatosan, hanem a helyzet által megkövetelt merészséggel – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen.
A Kreml kedden megfogalmazott álláspontja szerint „nem lesz legitim” a romániai elnökválasztás Călin Georgescu részvétele nélkül – írja az EFE.
Az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynöksége, az UNRWA vezetője azzal vádolta Izraelt, hogy a Gázába irányuló áru- és áramblokádjával fegyverként használja a humanitárius segélyeket.
Robert Fico szlovák miniszterelnök felszólította az Európai Bizottságot, hogy foglaljon hivatalosan állást a romániai elnökválasztás körüli vitában, miután Călin Georgescut kizárták a versenyből.
Ferenc pápa túl van a közvetlen életveszélyen, klinikai kórképe azonban továbbra is összetettnek számít – közölte a Szentszék a Gemelli-klinika véleménye alapján hétfőn este.
Szabadlábra helyezték a holland hatóságok azon négy személy egyikét – egy nőt –, akit azzal gyanúsítanak, hogy Romániából származó dák műtárgyakat lopott az asseni Drents Múzeumból.
Emmanuel Macron francia államfő hétfőn elítélte a Moldovával és „demokratikus intézményeivel” szembeni „egyre gátlástalanabb orosz destabilizációs kísérleteket”, miután hivatalában fogadta moldovai kollégáját, Maia Sandut.
Az Egyesült Államok hallani akarja, hogy Ukrajna milyen engedményekre lenne hajlandó az Oroszországgal folytatott háború befejezéséről szóló tárgyalásokon – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!