Az eddigi adatok alapján mintegy 1300 alkalmazottnál mutatták ki a koronavírus jelenlétét, a fertőzöttek körülbelül fele román állampolgár – közölte az Agerpres.

– derül még ki a külügy közleményéből. Ebben azt is leszögezik, hogy ez idáig az érintett vállalatnál dolgozó egyetlen román állampolgár sem fordult konzuli segítségért Románia bonni főkonzulátusához. A külügyminisztérium szerint a bonni román főkonzul már járt a szóban forgó német vállalatnál május 11-én, miután a helyi médiában olyan információk jelentek meg, miszerint a munkáltató visszatartotta az ott dolgozó román állampolgárok személyi iratait. Akkor a munkáltató azt mondta,

és akkor még nem volt tudomásuk koronavírusos megbetegedésről az alkalmazottak körében. Románia bonni főkonzulátusa állandó kapcsolatban áll mind a vállalat, mind az ottani helyi hatóságok képviselőivel és készen áll konzuli segítséget nyújtani az érintetteknek – szögezi le még a közlemény.

A kereszténydemokrata (CDU) vezetésű tartományi kormány vasárnap rendkívüli ülést tartott. Armin Laschet miniszterelnök az ülés után elmondta, egyelőre nincs szükség az egész járás lezárására, mert a góc jól körülhatárolható. Azonban az eset „hatalmas járványügyi kockázatot" jelent, ezért mindent meg kell tenni, hogy a vírus ne terjedjen át az üzemben dolgozóktól a helyi lakosságra. „A legfontosabb, hogy minden érintett letöltse a karantént, így például a külföldi munkások ne látogassanak haza a kényszerszünet alatt. A helyzet kezelésében tolmácsok is segítenek, a szabályok betartását több rendőri egység ellenőrzi” – idézte az MTI a kormányfőt.

A térség CDU-s európai parlamenti (EP-) képviselője szerint mindez nem lesz elég. Nemcsak Gütersloh-ban, hanem az üzem körüli 30 kilométeres övezetben mindenütt korlátozásokat kell elrendelni az egész lakosságra – mondta Peter Liese a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak.
Kiemelte, hogy a sertésfeldolgozóban történt tömeges fertőzés jelenleg a legsúlyosabb járványkitörés egész Európában. A vírus legalább két hete terjedhet a dolgozók között, sokan már kórházba is kerültek, és félő, hogy számos halálos áldozat is lesz – mondta Peter Liese, az Európai Néppárt (EPP) EP-frakciójának vezető egészségügyi szakpolitikusa, aki politikai karrierje előtt orvosként dolgozott.

A Tönnies holdinghoz tartozó üzemben többnyire közép- és kelet-európai vendégmunkások dolgoznak, közülük nagyon sokan romániaiak. Az alvállalkozói konstrukcióban foglalkoztatott emberek általában tömegszállásokon laknak. A közeli Verlben, ahol a dolgozók egy részét elszállásolták, a városvezetés megbízott egy biztonsági céget a karantén betartásának ellenőrzésével, és kordonokkal lezárta a negyedet. Az elkerített településrészen számos családi ház is van, amelyek lakói nem a Tönnies-nél dolgoznak.

Hubertus Heil szövetségi munkaügyi miniszter a napokban megrázónak nevezte a húsüzemi járványkitörésről szóló híreket. „Az eset megmutatja, milyen következményekkel jár, amikor nem bánnak méltányos, fair módon közép- és kelet-európai munkavállalókkal nálunk” – nyilatkozott a miniszter az ARD országos köztelevíziónak. Hozzátette: az eset azt is megmutatja, hogy helyesen járt el a kormány, amikor a hasonló járványkitörések révén elrendelte, hogy 2021-től tilos a vállalkozói szerződés (Werkvertrag) alkalmazása a német húsipar azon társaságainak, amelyek fő üzletága az élőállat-vágás és a húsfeldolgozás.

A német húsiparban nagyjából 200 ezren dolgoznak, az ágazat versenyképességét jórészt a vállalkozói szerződésekkel szerzett olcsó munkaerő biztosítja. Becslések szerint a mészárosok és a hentesek nagyjából 90 százaléka alvállalkozóknál alkalmazott közép- vagy kelet-európai vendégmunkás. A konstrukció lehetővé teszi, hogy a húsipari cég megkerülje a többi között a bérre és a társadalombiztosításra vonatkozó hazai előírásokat. Visszaélésekről több mint húsz éve jelennek meg beszámolók a német és a külföldi sajtóban. A több üzemet működtető Tönnies holding az első számú szereplő a sertésfeldolgozás németországi piacán, tavaly 16,7 millió sertést dolgoztak fel, piaci részesedésük 30,3 százalékos volt.