Mark Rutte arra is figyelmeztetett, hogy a világ és Európa biztonságának alapvető kérdése az ukrajnai háború kimenetele
Fotó: NATO
A korábbinál több pénzt kell fordítani az európai védelmi kapacitás és az ellenállóképesség fokozására, ugyanis aggasztó a jelenlegi európai biztonságpolitikai helyzet – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn.
2025. január 14., 12:362025. január 14., 12:36
Az Európai Parlament külügyi bizottságának (AFET) ülésén Mark Rutte hangsúlyozta, a jelenlegi veszélyes időben fokozni kell a biztonságot, és ennek érdekében erősíteni szükséges az együttműködést az Európai Unió és a NATO között. „Nem állunk hadban, de jelenleg békében sem élhetünk” – fogalmazott.
– hangsúlyozta a NATO-főtitkár.
„Többet kell költenünk, jobban kell költenünk, és többet kell termelnünk” – fogalmazott Rutte, majd hozzátette: ennek célja nem a háború kiprovokálása, hanem annak megelőzése.
A védelem nem ingyen van, a biztonság nem ingyenes. Többet kell fektetni a biztonságba, többet kell költeni a védelmi kapacitás erősítésbe.
A brit külügyminiszter szerint meg kell győzni a NATO-szövetségeseket a védelmi kiadások még további növelésének szükségességéről.
– figyelmeztetett. Fokozni kell a termelést, hajók, tankok, drónok, repülőgépek és más hadi eszközök gyártásának felgyorsítására van szükség – emelte ki a volt holland kormányfő.
Hangsúlyozta: a nem uniós partnerek bevonása az EU védelmi erőfeszítéseibe létfontosságú Európa szempontjából. A transzatlanti védelmi ipari együttműködés minden felet erősebbé tesz olyan időben, mikor Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea is növeli együttműködését az ipar, azon belül a hadiipar terén – hívta fel a figyelmet Rutte, majd úgy fogalmazott: „nem engedhetjük meg, hogy több pénzt és időt pazaroljunk el.”
„A kibertámadások, a szabotázsakciók, a kémkedés, dezinformáció, a migráció politikai eszközként való használata terén országaink ellenséges ténykedések célpontjai” – fogalmazott.
Világossá kell tenni, hogy a szabotázsakciók és más támadások nem maradnak válasz nélkül – jelentette ki Rutte, majd azt mondta: Oroszország destabilizációs hadjárata mellett Kína, Észak Korea és Irán is felsorakozott. Szavai szerint több más veszély is fenyeget, amelyek között a NATO-főtitkár a terrorizmust, az atomfegyverek fejlesztését és a klímaváltozást sorolta.
Fenn kell tartani, sőt fokozni kell Ukrajna támogatását, hogy fordítani lehessen a háború menetén – jelentette ki.
„Mindannyian szeretnénk, ha véget érne a háború, de ezzel egy időben hosszú távú, tartós békét akarunk. Azt akarjuk, hogy minél hamarabb megkezdődjenek a béketárgyalások” – fogalmazott.
Oroszország számára egyértelművé kell tenni, hogy Ukrajnát nem támadhatja meg még egyszer – mondta. A béke nem marad fenn, ha Vlagyimir Putyin orosz elnöknek sikerül Ukrajnában előretörnie – figyelmeztetett Rutte, majd hozzátette: „az orosz elnök nem áll meg”, korábban is fenyegetőzött háborúval. „Mi lesz a következő cél? Nem tudhatjuk” – mondta a NATO-főtitkár.
A béke csak akkor maradhat fenn, ha Ukrajna az erő pozíciójában tárgyalhat a béketárgyalások asztalánál – mondta Rutte, majd úgy folytatta: ehhez folyamatos segítségre van szüksége Kijevnek.
Több fegyverre és gyorsabban, hogy jobban meg tudja védeni magát, és hosszú távú békét tudjon kialkudni maga, Európa és a világ számára egyaránt – hangsúlyozta. A NATO-tagországok és az EU támogatása kulcsfontosságú Ukrajna számára – tette hozzá.
A védelem és az ellenállóképesség fokozása, valamint Ukrajna támogatásának fenntartása és erősítése terén a NATO-nak és az Európai Uniónak kéz a kézben kell együttműködnie – zárta gondolatait Mark Rutte.
Oroszország nem fog NATO-tagországokat megtámadni, és nem is tervez ilyen agresszív lépéseket – mondta egy magas rangú orosz diplomata az Izvesztyija című lapnak adott interjújában a TASZSZ szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyházat és az emberiséget térfélválasztásra szólított fel a félelemmel és igazságtalansággal teli világban Ferenc pápa nagycsütörtöki homíliájában, amelyet a Szent Péter-bazilikában bemutatott krizmaszentelő misén olvastak fel.
Tömeges dróncsapás érte Dnyiprót, a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki terület székhelyét, miközben az északkelet-ukrajnai Harkiv térségét kombinált támadás sújtotta, a dél-ukrajnai Herszon megyét pedig az orosz tüzérség lőtte csütörtökre virradóra.
Izrael védelmi minisztere kijelentette, hogy az izraeli csapatok a háború befejezése után is a Gázai övezet jelentős területeinek elfoglalásával létrehozott úgynevezett biztonsági zónákban maradnak.
Az Európai Unió fontolgatja, hogy „katonai tanácsadókat” küldjön Ukrajnába, hogy megszervezzék az ukrán hadsereg kiképzését – közölte Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője szerdán egy brüsszeli sajtótájékoztatón.
A párizsi ítélőtábla döntése nyomán szerdán szabadon engedték a francia fővárosban múlt héten letartóztatott Pál Fülöp herceget, akinek a kiadását kérik a román hatóságok – számolt be az AFP.
Ismét útra kelnek a Kárpát-medencei magyar diákok a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség támogatásával.
Robert Fico szlovák miniszterelnök az X-oldalán bejelentette: annak ellenére is részt vesz a május 9-i moszkvai orosz katonai ünnepségeken, hogy Kaja Kallas, az EU főképviselője felszólította az uniós tagállami vezetőket: ne vegyenek részt az eseményen.
Az izraeli kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a gázai tűzszünet előfeltétele, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet szabadon engedje az izraeli túszokat – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala.
Egy moszkvai bíróság egyenként 5 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte kedden a Reuters és az Associated Press hírügynökség, valamint a Sota Vision YouTube-csatorna újságíróit.
A NATO és az Oroszországi Föderáció közötti közvetlen konfliktusban Lengyelország és a balti államok lennének az „elsők, akik szenvednének” – mondta Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) igazgatója kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!