Ellentétek. Néhány európai vezető ellenzi Trump béketervét
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Ukrajna európai szövetségesei közleményben reagáltak arra, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Alaszkában találkozik, hogy az ukrajnai fegyverszünet lehetőségéről tárgyaljon, és kifejtették: ragaszkodnak ahhoz, hogy az Oroszországgal folytatandó béketárgyalásokon Kijevnek is részt kell vennie. Eközben sajtóinformációk szerint Trump fontolgatja az ukrán elnök meghívását Alaszkába.
2025. augusztus 10., 11:212025. augusztus 10., 11:21
„Az ukrajnai béke útját nem lehet Ukrajna nélkül eldönteni” – áll a brit, francia, olasz, német, lengyel, finn és az Európai Bizottság vezetői által Trump javaslatára reagálva kiadott közös nyilatkozatban, amit a BBC idézett. Mint megírtuk, annak nyomán, hogy Ukrajnát nem hívják meg a saját béketárgyalásaira, Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette: a Kijev nélkül kötött bármely megállapodás „halott döntésnek” minősül.
Szombaton késő este a Fehér Ház egyik tisztségviselője közölte, hogy
Az NBC News egy névtelenséget kérő magas rangú amerikai tisztviselőre és három, a belső egyeztetésekre rálátó személyre hivatkozva közölte, a Fehér Ház fontolóra veszi, hogy meghívja az ukrán elnököt Alaszkába, ahol Donald Trump a jövő héten találkozni fog orosz hivatali kollégájával. Az azonban bizonytalan, hogy Zelenszkij is részt vesz-e az alaszkai találkozón.
Trump korábban azt javasolta, hogy először csak Putyinnal találkozzon, és újságíróknak azt mondta, hogy „Oroszországgal kezdi”. Az amerikai elnök azonban azt is elmondta, hogy szerinte „van esélyünk” háromoldalú találkozót szervezni Putyinnal és Zelenszkijjel. Hogy Putyin beleegyezik-e ebbe, egyelőre nem világos – több alkalommal is elutasította a közvetlen tárgyalások lehetőségét, és a két vezető több mint három éve, a háború kezdete óta nem találkozott személyesen.
Pénteken
„Nem fogjuk megjutalmazni Oroszországot azért, amit elkövetett” – írta a Telegramon. „Bármely ellenünk hozott döntés, bármely Ukrajna nélkül hozott döntés a béke ellen is szól” – tette hozzá. „Az oroszok... továbbra is azt az elképzelést erőltetik, hogy ukrán területeket cseréljenek ukrán területekre, ami csak azt eredményezné, hogy az oroszok kedvezőbb helyzetbe kerülnének a háború folytatásához” – tette hozzá dacosan.
A CBS arról számolt be,
Ukrajna és az európai hatalmak viszont saját tervezetet mutattak be Trumpnak és legfőbb tisztségviselőinek a háború befejezésére, számolt be a Wall Street Journal. Ez magában foglalja azt a követelést, hogy bármely területet csak kölcsönös alapon lehet elcserélni – vagyis ha Ukrajna kivonul egyes régiókból, Oroszországnak is vissza kell vonulnia más régiókból.
Ez egyébként az értesülések szerint a Putyin által tett javaslatban is benne van:
Emellett a Zaporizzsjai és a Herszoni régióban megelégedne azzal, ha a jelenlegi frontvonal válna a demarkációs vonallá.
Ukrajna – az ország alkotmánya által is garantált – területi egységét hangoztatta szombati Telegram-üzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hangsúlyozva: „az ukránok nem adják oda a földjüket megszállóknak”.
Az európai vezetők szombat késő este kiadott nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy „a nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni”. „Ukrajna szabadon dönthet saját sorsáról” – mondták, hangsúlyozva, hogy országuk továbbra is támogatni fogja Ukrajnát diplomáciailag, katonailag és pénzügyileg. A vezetők azt is közölték, hogy
Nem csak Ukrajna küzd azért, hogy részt vehessen az alaszkai találkozón. Az európai szövetségesek is aggódnak amiatt, hogy nincs befolyásuk a Trump és Putyin között létrejövő megállapodás kimenetelére. Emmanuel Macron francia elnök szombaton az X-en közzétett bejegyzésében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország és az Egyesült Államok kizárja Európa részvételét. „Az európaiaknak is szükségszerűen részt kell venniük a megoldásban, mivel saját biztonságuk forog kockán” – írta.
Európa kemény fellépést tanúsított Moszkva ellen – többek között szankciókat vezetett be orosz szervezetek ellen és katonai segítséget nyújtott Ukrajnának.
„Mindannyiunknak szükségünk van a háború valódi befejezésére és megbízható biztonsági alapokra Ukrajna és más európai nemzetek számára” – mondta az ukrán vezető. Az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatainak intézését Európával és Ukrajnával szombaton J. D. Vance alelnök vette át, amikor az Egyesült Királyságba látogatott, és tárgyalásokat folytatott David Lammy külügyminiszterrel, valamint Zelenszkij két legfőbb tanácsadójával.
Andrij Jermak, Zelenszkij hivatalának vezetője megköszönte Vance-nek a megbeszéléseket, és hangsúlyozta, hogy
„Megbízható, tartós béke csak akkor lehetséges, ha Ukrajna is részt vesz a tárgyalásokon” – mondta. „A tűzszünet szükséges, de a frontvonal nem határt jelent” – tette hozzá.
Az alaszkai csúcstalálkozó, amelynek helyszíne az 1867-ben Oroszország által az Egyesült Államoknak 7,2 millió dollárért eladott terület, az első lenne a hivatalban lévő amerikai és orosz elnökök között, mióta Joe Biden 2021 júniusában Genfben találkozott Putyinnal. Kilenc hónappal később Moszkva csapatokat küldött Ukrajnába.
2022-ben a Kreml bejelentette négy ukrán régió – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon – annektálását, annak ellenére, hogy nem gyakorolt teljes ellenőrzést felettük. Moszkva nem tudott döntő áttörést elérni teljes körű inváziójával, de Ukrajna keleti területének nagy részét elfoglalta. Az ukrán offenzívák eközben nem tudták visszaszorítani az orosz erőket.
Dronok támadták meg a szaratovi olajfinomítót Oroszországban
Helyi jelentések szerint vasárnap dronok támadták meg a szaratovi olajfinomítót, ami nagy tüzet és robbanásokat okozott. Az orosz közösségi médiában közzétett felvételeken látható volt, hogy drónok repültek a levegőben, és aktiválták a légvédelmi rendszereket. A lakosok arról számoltak be, hogy hangos robbanást hallottak, mielőtt a lángok elborították a létesítményt.
Roman Buszargin szaratovi kormányzó megerősítette, hogy a régió egyik ipari telephelyén károkat okozott a támadás. A támadásban egy ember meghalt, mások megsérültek. A jelentések szerint légvédelmi tevékenység és robbanások voltak Lipeck és Voronyezs városokban is. Az információk helyi Telegram-csatornákról származnak, és független források nem tudták megerősíteni őket. Az ukrán hatóságok nem kommentálták az esetet. Korábban több tucat járat késett az oroszországi Szocsi repülőtéren drónok támadásának hírére. Ukrán drónok támadták meg az oroszországi Tatár Köztársaságban található raktárat is, ahol Sahid típusú drónokat tároltak.
Újabb befolyásos nemzetközi zsidó szervezet bírálja Romániát a szélsőjobboldali eszmék terjesztését tiltó törvény blokkolása miatt.
Az ukránoknak joguk van szabadon dönteni a jövőjükről, és a diplomáciai megoldásnak védenie kell az ukrán és az európai érdekeket – áll 26 európai állam- és kormányfő közös nyilatkozatában.
Az ENSZ emberi jogi hivatala elítélte és súlyos nemzetközi jogsértésnek minősítette az izraeli támadást, amely hat újságírót ölt meg Gázában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország új offenzívákra készíti fel csapatait, ahelyett hogy felkészülne az ukrajnai háború befejezésére.
Donald Trump szerint „puhatolózó” jellegű lesz, és konstruktív lehet a péntekre tervezett alaszkai találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – az amerikai elnök erről hétfői sajtótájékoztatóján beszélt a Fehér Házban.
Donald Trump szövetségi ellenőrzés alá vonja Washington rendőrségének irányítását, és a Nemzeti Gárda egységeit vezényli a fővárosba a közbiztonság helyreállításának érdekben – az amerikai elnök ezt hétfőn rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be.
Az Európai Unió újabb támogatást folyósított Ukrajnának a zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából, ez a harmadik átutalás, melyet az EU ebből a forrásból Ukrajna rendelkezésre bocsát – tájékoztatott az Európai Bizottság hétfőn.
Ukrajna és Románia megállapodott abban, hogy fokozzák az együttműködést közös infrastrukturális projektek megvalósításában, mint például a Tiszán épülő híd.
Az orosz hadsereg több mint 70 csapásmérő, valamint álcadrónnal és tüzérséggel támadt ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, az eddigi adatok szerint hét ember meghalt, többen megsérültek.
Gáza város, majd a Mavaszi nevű humanitárius övezet központi táborának az elfoglalása a háború befejezésének a legjobb és leggyorsabb módja. Izrael nem megszállja Gázát, hanem felszabadítja a Hamász alól – jelentette ki Benjámin Netanjahu.
szóljon hozzá!