Az erőszakos akciókra válaszképpen a rendőrök azonnal közbeléptek, több személyt a földre tepertek és előállítottak. A rendbontók igyekeztek öt-hat fős csoportokra oszlani és ismét csatlakozni a tüntetők menetéhez, ahonnan kiváltak. A rendőrség közlése szerint egy rendőr megsebesült és a tüntetők négy autót felgyújtottak. Több mint 900 embert előállítottak, többségüket „megelőző” céllal, mert fennállt a veszélye, hogy erőszakos cselekményt követnek el. Egy hatósági szóvivő úgy fogalmazott, hogy sajnálják, ha vétlenek is voltak köztük. Az őrizetbe vettek többsége a hírek szerint külföldi.
A tüntetésen részt vevő Climate Justice Action (CJA) nevű szervezet azt állította közleményében, hogy a dán rendőrség megsértette az emberi jogokat az előállítások során. A csoport szerint a hatóságok „válogatás nélkül” vettek őrizetbe több száz aktivistát, akiknek órákig kellett bilincsben ülniük a hidegben az utcán és a járdákon, mielőtt elszállították őket.
Vasárnap csaknem mindenkit szabad lábra helyeztek az előző nap előállított közel ezer ember közül, és a dán rendőrség bocsánatot kért a tüntetőkkel szemben alkalmazott eljárásért. A demonstráción történt rendbontások során 968 személyt állítottak elő. A rendőrség közleménye szerint 13 fő kivételével valamennyit szabadlábra helyezték; konkrét bűncselekmény gyanúja pedig csupán három személlyel kapcsolatban merült fel.
Egy rendőrségi szóvivő nyilvánosan bocsánatot kért, amiért az előállított tüntetőknek órákig a fagyos földön kellett ülniük megbilincselve. A szóvivő hangsúlyozta, az intézkedések „megelőző jellegűek voltak”. Az érintettek többségét azért vették őrizetbe, mert kisebb rendbontó csoportok közvetlen környezetében tartózkodtak, és fennállt a veszélye annak, hogy ők is erőszakos cselekményeket követnek el.
A tüntetés szervezőinek szóvivője azzal vádolta a hatóságot, hogy „ok nélkül vettek őrizetbe ártatlan embereket”, és megsértették emberi jogaikat.
A rendőrség szerint 30 ezer, a szervezők szerint mintegy 100 ezer ember vonult fel Koppenhága utcáin, határozott lépéseket követelve a klímacsúcson tárgyalóktól a globális felmelegedés megfékezésére. A 67 ország összesen 515 szervezete által meghirdetett demonstráció résztvevői a dán parlament épületétől vonultak át a klímaértekezletnek helyt adó Bella Centerhez. A konferencia-központban a 192 ENSZ tagország küldöttségei arról tárgyaltak, hogy miként folytatódjon az éghajlatváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár az üvegházgázok kibocsátását szabályozó Kiotói jegyzőkönyv, és hogyan támogassák a fejlett ipari államok a fejlődő országok légkörvédelmi erőfeszítéseit.
A világ minden részéről érkeztek emberek a felvonulásra, amelyen részt vett mások mellett Helena Christensen dán modell és klímaaktivista, Rahul Bose indiai színész és Kumi Naidoo, a Greenpeace International ügyvezető igazgatója is.
„Bla Bla Bla. Cselekedjünk azonnal!”, „Nincs B bolygónk”, „Változtass a politikán, ne a klímán!” – volt olvasható a felvonulók transzparensein, amelyek közt egy-egy „felfújható hóember” is felbukkant. Egyesek jegesmedvének, mások pandának öltöztek – írta a Reuters.
A szombaton megrendezett nemzetközi akciónap keretében világszerte megmozdulások zajlottak, határozott klímavédelmi intézkedéseket követelve a világ vezetőitől.
Ausztrália nagyvárosaiban több ezren – Melbourne-ben mintegy 40 ezren – vonultak fel a Felmelegedés Elleni Gyalogláson (Walk Against Warming). Manilában, a Fülöp-szigetek fővárosában néhány száz ember gyűlt össze a városháza előtt, az indonéziai Jakartában pedig különböző helyi szervezetek mintegy 150 tagja tüntetett az Egyesült Államok nagykövetsége előtt. Aktivisták a Fidzsi-szigetektől az Egyesült Államokig egész nap demonstrációkkal, virrasztásokkal fejezték ki elkötelezettségüket a klímavédelem ügye iránt.
Megérkezett pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozó helyszínére, az alaszkai Anchorage-be.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.