Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Mindezek mellett szóba került a kisebbségek ügye is, ezzel kapcsolatosan Călin Popescu-Tăriceanu román kormányfő elmondta: semmi remény arra, hogy a kisebbségi törvényt még 2008-ban megszavazza a román parlament, így annak további sorsa a következő kormányzati ciklusban dől el.
A közös kormányülés katonai tiszteletadással – félórás csúszással – kezdődött meg tegnap délelőtt. A szegedi városháza előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fogadta román partnerét, mindkét miniszterelnök népes delegációval érkezett a találkozóra, amelyen egyebek mellett a külügyminiszterek, a honvédelmi miniszterek és a gazdasági miniszterek is részt vettek. A találkozót szigorú biztonsági intézkedések kísérték, a belváros egy részét már hétfőn lezárták. Az eseményt a két ország őrezredei biztosították. Hármas fokozatú biztonsági előírásokat alkalmaztak, ami annyit jelent, hogy mesterlövészek és helikopterek nem, de biztonsági tisztek, tűzszerészek és bombaszakértők is részt vettek a munkában. A városháza a találkozó miatt zárva tartott, még a hivatalnokok sem dolgoztak az épületben. Az állami protokoll nem bízott semmit a véletlenre: a városháza dísztermét például kiürítették, a szokásos berendezés helyett maguk hoztak bútorokat és szőnyeget a tárgyalóterembe.
Infrastruktúrafejlesztés, kulturális együttműködés
A városházi rendezvényen aztán a két ország azonos tárcát képviselő miniszterei látták el kézjegyükkel a különböző megállapodásokat. Az egyik legjelentősebb ilyen egyezmény a Budapest–Konstanca nagysebességű vasútvonal kiépítéséről, illetve a határt átszelő forgalom gyorsabbá tételéről szól. Megállapodás született arról is, hogy a két országban kibocsátott útmatricákat a másik országban szintén tegyék hozzáférhetővé. Szóba került a Pete–Nagybánya gyorsforgalmi út megépítése, amelynek révén könnyebben lehetne Magyarország irányából a máramarosi megyeszékhelyre eljutni. A tervek szerint a munkálatok a jövő év folyamán kezdődhetnek el.
A két fél a művelődés terén tapasztalható együttműködés helyzetét is áttekintette. Az együttműködés keretében – mint arról beszámoltunk – a magyar és a román kormány azonos arányban finanszírozza a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálását, ehhez a román kormány már megszavazta a 400 ezer eurós hozzájárulást. A román tárca egyúttal a gyulai ortodox egyházkerület fennhatósága alá tartozó zsákai templom restaurálásához 100 ezer euróval járul hozzá, ami ebben az esetben is a teljes összeg felét teszi ki. Az oktatás terén megállapodás született arról, hogy javasolják a két ország illetékes hatóságainak: automatikusan ismerjék el a másik országban kibocsátott iskolai és egyetemi diplomákat. Emellett egyezmény született a kis- és középvállalkozók támogatásáról, ennek keretében magyarországi vállalkozók vehetnek részt romániai képzéseken, míg utóbbiak az uniós alapok felhasználásáról szerezhetnek ismeretet magyarországi kollégáiktól. Programot indítanak a nagyváradi és a debreceni egyetemek részvételével a gazdasági lehetőségek kiaknázására.
Megállapodás született arról, hogy a két ország hatóságai együttműködnek a határokon átnyúló bűnözés visszaszorításában, ami előkészíti Románia 2011-es csatlakozását a schengeni övezethez.
Gyurcsány: támogatni kell az autonómiát
A közös kormányülés végén tartott sajtótájékoztatón Gyurcsány Ferenc kitért az autonómia kérdésére is. Mint kifejtette, alaptalanok azok a félelmek, hogy a valamely kisebbség számára biztosított autonómia elszakadáshoz vezet. „Az autonómiát több országban az elszakadás jeleként értékelik, én ugyanakkor ezt túlzónak tartom. Vannak Magyarország szomszédságában olyan országok, ahol az autonómia szó kimondása szentségtöréssel ér fel. Más országokban nagyobb a rugalmasság és az együttműködésre való hajlam ebben a kérdésben” – fejtette ki a kormányfő. Példaként Romániát említette, ahol szerinte jóval nagyobb megértéssel viszonyulnak az autonómiához, mint évekkel ezelőtt, és rámutatott: ha egy országban létezik az önrendelkezés valamely formája, akkor minden jobb. Leszögezte: a kisebbségek anyanyelvi oktatását támogatni kell, mivel ez az ország kultúráját gazdagítja. „Ezekről a kérdésekről Romániában kell megállapodásra jutni. Ki tudhatja jobban, milyen úton érhetők el a magyarok céljai Romániában, mint azok, akiket a romániai magyar közösség soraiból választottak meg, és akik kormányzati felelősséget vállaltak Romániában? Ebben a tekintetben irányadónak tartom Markó Béla szavait, aki azt mondta: a magyarországi erők dolga nem az, hogy tanácsokat adjanak az RMDSZ-nek, és nem az, hogy véghez vigyék az RMDSZ mint a romániai magyar közösség képviselője által felvállalt feladatokat” – hangoztatta a kormányfő, hozzátéve, az utóbbi években jelentős mértékben csökkent a magyarok és a románok közötti konfliktusok aránya. Ha egy nemzeti kisebbség meg szeretné teremteni a kulturális autonómiát, akkor azt érdemes támogatni – tette hozzá.
A kisebbségi témában Călin Popescu-Tăriceanu román miniszterelnök úgy vélte, semmi esély arra, hogy még az idén elfogadja a parlament a kisebbségi törvényt, azzal csak a következő kormányzati ciklusban lehet majd foglalkozni, mivel a választásokig hátralévő időben gyakorlatilag szünetel a parlament tevékenysége.
A kormányfő az infrastrukturális beruházások témájában bírálta az észak-erdélyi autópálya megépítésével megbízott Bechtelt, és leszögezte: csak akkor kapnak további pénzeket, ha minőségi munkát végeznek. Leszögezte: a cég jelentős összegeket kapott előlegként, amiért most már itt az ideje, hogy eredményt is felmutasson.
Tăriceanu szerint az év végéig aláírhatják a kormányközi megállapodást a Nabucco-projektről. Gyurcsány Ferenc elmondta, kiemelten fontos a Fiume és Konstanca közötti vasúti fővonal kialakítása, ehhez új pályára van szükség Szeged és Temesvár között. Fontos az autópályák és a gyorsforgalmi utak összekötése a két ország között. A román fél például Makó és Nagylak között is autópályát szeretne – hangsúlyozta Gyurcsány.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.
Horvátországban és Montenegróban komoly tüzek pusztítanak, a lángokat napok óta nem tudják megfékezni, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában pedig folyamatosan oltják a helyenként felbukkanó tüzeket.
Szeptember 2-ától szűkül azok köre, akik interjú nélkül újíthatják meg az Egyesült Államokba szóló vízumukat – tudatta kedden a tengeren túli ország bukaresti nagyköve
Románia készen áll arra, hogy az Izraellel és a Palesztin Hatósággal fennálló kétoldalú kapcsolatait felhasználva hozzájáruljon a régió helyzetének javításához – jelentette ki Oana Țoiu román külügyminiszter.
Újabb befolyásos nemzetközi zsidó szervezet bírálja Romániát a szélsőjobboldali eszmék terjesztését tiltó törvény blokkolása miatt.
Az ukránoknak joguk van szabadon dönteni a jövőjükről, és a diplomáciai megoldásnak védenie kell az ukrán és az európai érdekeket – áll 26 európai állam- és kormányfő közös nyilatkozatában.
Az ENSZ emberi jogi hivatala elítélte és súlyos nemzetközi jogsértésnek minősítette az izraeli támadást, amely hat újságírót ölt meg Gázában.