Fotó: Videófelvétel
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet egyik tisztségviselője felszólította hétfőn a Közel-Keleten bárhol élő palesztinokat, hogy napi rendszerességgel kövessenek el támadásokat Izrael ellen a muszlim böjti hónap, a ramadán idején.
2024. március 05., 11:282024. március 05., 11:28
Oszama Hamdan a Gázai övezeti lakosság támogatására rendezett bejrúti konferencián azt mondta: „A nemzetek nem nézhetik tétlenül, ahogy az éhínség megtizedeli népünket és elragadja annak lelkét.”
A Hamász tisztségviselője kifejtette: az Izraellel folyó tűzszüneti tárgyalások megmutatták, hogy milyen rugalmas a mozgalom, ha a palesztin nép sorsáról van szó.
– tette hozzá.
Az egyiptomi hírszerzéshez közel álló hírportál, az Al Qahera News szombaton egy vezető egyiptomi biztonsági forrásra hivatkozva közölte: Kairó erőfeszítéseket tesz annak az érdekében, hogy a gázai fegyverszüneti megállapodás még a ramadán jövő heti kezdete előtt létrejöjjön.
II. Abdalláh jordániai király hétfőn fogadta az izraeli parlament két arab képviselőjét, akik jelentések szerint az uralkodó támogatását kérték ahhoz, hogy a ramadán idején a muszlimok akadálytalanul feljussanak Jeruzsálemben a Templom-hegy tetején, a Mecsetek terén lévő al-Aksza mecsethez. A Mecsetek tere a muszlimok egyik szent helye, az izraeli-palesztin konfliktusok gyakori színhelye, de a Templom-hegy a zsidók számára is szent hely, az oldalában található a Siratófal.
A jeruzsálemi muszlim szent helyek a jordániai királyi család szimbolikus védnöksége alá tartoznak, bár az 1967-es hatnapos háború óta azok biztonsági ellenőrzését Izrael vette át.
Eközben a Hamász politikai irodájának egyik tagja hétfőn a CNN-nek azt mondta:
Izrael úgy véli, hogy 130 túsz van még Gázában – közülük 99 feltételezhetően életben van – a Hamász október 7-i támadásait követően, amelyek során mintegy 1200 ember halt meg Izraelben.
„Nem lehet tudni részleteket az izraeli foglyok sorsáról, mert különböző helyszíneken és különböző frakcióknál vannak, nem tudjuk, mi lett a sorsuk a bombázások és az éheztetési politika alatt” – mondta Baszem Naim Hamász-tisztviselő Isztambulban.
„Ezért tűzszünetre van szükségünk ahhoz, hogy információkat gyűjthessünk” – tette hozzá.
Mindeközben hétfőn
„Továbbra is támogatjuk Izrael kampányát, hogy az október 7-i támadások ne ismétlődhessenek meg. Katonai segítséget nyújtottunk Izraelnek, mert ez összhangban van ezzel a céllal” – mondta Miller egy tájékoztatón.
Miller szerint „a Hamász vezetősége, amely október 7-ét megtervezte és kitervelte, továbbra is szabadlábon van Gázában”, és „továbbra is fenyegetést jelentenek az ártatlan civilekre Izraelben”.
– tette hozzá.
A Biden-kormányt bírálatok érték amiatt, hogy az emberi jogok megsértésével kapcsolatos vádak ellenére továbbra is katonai támogatást nyújt az izraeli kormánynak, és hogy következetesen azt sugallta, hogy nem fogja ezt a támogatást nyomásgyakorlásra használni Benjamin Netanjahu miniszterelnök kormányára.
Miller hétfőn azt mondta, hogy az izraeli kormány „többet is tehet, és többet is kellene tennie” a humanitárius válság kezelése érdekében.
Közben
Az IDF leleplező telefonbeszélgetések hangfelvételeit is közzétette, amelyek alátámasztják, hogy az UNRWA gázai alkalmazottai is részt vettek az Izrael elleni október 7-i Hamász-terrortámadásban.
Az egyik felvételen az UNRWA egyik Dir al-Balah-i iskolájának arab tanára hallható, amint leírja bejutását Izraelbe, és beszámol arról, hogy izraeli túszokat ejtett.
Korábban az Iszlám Állam ezt az arab szót alkalmazta az elrabolt jezidi nőkre is.
Az izraeli hadsereg fel kívánja fedni az UNRWA alkalmazásában állt, terrortevékenységet végző palesztinok nevét, akik között iskolai tanácsadók, tanárok és egészségügyi dolgozók is vannak. Többen közülük a katonai szóvivő szerint október 7-én Izrael területén tartózkodtak, és felelősek voltak az aznap elkövetett bűncselekményekért.
Közben
A szakemberek csapata, amelyet Pramila Patten, az ENSZ fegyveres konfliktusokban elkövetett szexuális erőszakot vizsgáló különmegbízottja vezet, január 29. és február 14. között látogatott Izraelbe adatgyűjtésre, valamint a nemi erőszak eseteiről szóló információk kiértékelésére és hitelesítésére.
„Hiteles közvetett információkat is sikerült gyűjteni, ami szexuális erőszak egyes formáira utalhat, ideértve nemi szervek csonkítását, szexuális kínzást, vagy kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódot” – olvasható a 24 oldalas ENSZ-jelentésben.
A Hamász ismételten tagadta az ilyen bűncselekményekkel kapcsolatos vádakat.
– áll a jelentésben.
A szakértői csoport szerint teljes körű vizsgálatra van szükség az elkövetett szexuális erőszakcselekmények nagyságrendjének felmérésére.
A szakemberek beszámoltak arról is, hogy megvizsgálták a palesztin férfiakkal és nőkkel szemben elkövetett szexuális erőszak eseteit is, amelyeket hatósági őrizetben, illetve a házkutatások során és ellenőrzőpontokon szenvedtek el. Ennek érdekében intézményes, illetve civil szervezeti forrásokon felül közvetlen interjúkra is támaszkodtak. Az ügyben megkeresték az izraeli igazságügyi minisztériumot és katonai főügyészt is, akik szerint nem voltak feljelentések az izraeli hadsereg tagjai ellen szexuális erőszak miatt.
António Guterres ENSZ-főtitkár már tavaly is az ilyen túlkapások gondos kivizsgálását sürgette mondván, hogy a „nemi alapú erőszakot mindenkor és mindenhol el kell ítélni”.
– jelentett ki hétfőn Gilad Erdan, Izrael állandó ENSZ-nagykövete a világszervezet Közgyűlésében. „Kíméletlen nyomást kell gyakorolni a Hamászra, hogy véget vethessünk a szexuális erőszaknak és haladéktalanul kiszabaduljanak a túszok” – tette hozzá Erdan.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter a jelentés közzétételét megelőzően a nap folyamán közölte, hogy azonnali konzultációkra hazahívják az ország ENSZ-nagykövetét. Kac arra hivatkozott, hogy az ENSZ „megpróbálja agyonhallgatni a Hamász és szövetségesei által október 7-én elkövetett tömeges erőszakolásokat”.
Kac bírálta Guterrest is, amiért nem hívta össze az ENSZ Biztonsági Tanácsát a vizsgálat eredményeinek megvitatására, valamint a Hamász terrorszervezetté nyilvánítása végett.
Elvágtak három kulcsfontosságú adatkábelt a Vörös-tenger alatt
Elvágtak három kulcsfontosságú adatkábelt a Vörös-tenger alatt – közölték hétfőn jemeni tisztségviselők. A közlés időpontjában nem volt egyértelmű, hogy ki a felelős az internet és a távközlés globális biztosítását szolgáló adatkábelek elvágásáért.
Feltételezések szerint a szabotázst a jemeni húszi lázadók követték el, akik a Vörös-tengeren haladó hajók elleni támadásaikkal próbálnak nyomást gyakorolni Izraelre és az Izraelt támogató országokra a Hamász palesztin iszlamista szervezet elleni Gázai övezeti offenzíva leállítása érdekében.
A húszi lázadók tagadják, hogy ők vágták volna el az adatkábeleket.
A húszik támadásai komoly fennakadásokat okoznak a Vörös-tengeren, amely az Ázsiából és a Közel-Keletről Európába tartó teheráru létfontosságú útvonala. A távközlési vezetékek szabotálása tovább súlyosbíthatja a hónapok óta tartó helyzetet.
Az elvágott vezetékek közé tartozik az Asia-Africa-Europe 1, az Europe India Gateway, a Seacom és TGN-Golf vezetéke is – közölte a HGC Global Communications hongkongi internetszolgáltató.
Jelentésükben leírják, hogy a vezetékek elvágása a Vörös-tengeren áthaladó adatforgalom 25 százalékát érinti. Közölték, hogy megkezdték az adatforgalom átirányítását.
Az továbbra sem világos, hogyan vehették volna célba a húszi lázadók a vízfelszín alatt több száz méterrel elhelyezett kábeleket búvár vagy mentési szaktudás híján – mutat rá az AP hírügynökség.
Az egyik érintett cég, a Seacom közölte: csapatuk valószínűnek tartja, hogy a jelentős tengeri forgalom miatti számos hajóhorgony is kárt okozhatott, továbbá az is szerepet játszhat, hogy a Vörös-tenger számos részén sekély a víz.
Hozzátették, hogy az elmondottakat csak akkor tudják megerősíteni, ha a vezetékek javítására küldött hajójuk a helyszínre érkezik.
Jelenleg 14 kábel fut a Vörös-tenger alatt, és további hat tervezési fázisban van – közölte az AP-vel a TeleGeography távközlési piackutató cég szakértője.
A szakértő rámutatott, hogy becsléseik szerint az Európa és Ázsia közötti kommunikáció több mint 90 százaléka a Vörös-tenger alatti kábelek segítségével valósul meg.
„Szerencsére a távközlési szolgáltatók többszörösen túlbiztosították a rendszer kapacitását – a Vörös tenger alatt számos vezeték húzódik” – tette hozzá.
Legkevesebb 45 halálos áldozata van a Gázai övezetben vasárnap végrehajtott izraeli támadásoknak. António Guterres ENSZ-főtitkár felszólította Izraelt, hogy engedjen be a térségbe humanitárius segélyszállítmányokat.
A nők egyre magasabb szintű és erősebb szerepvállalását, valamint a gyermekeket védő környezetet szorgalmaz az egyházban a püspöki szinódus záródokumentuma, amelyet szombat este szavaztak meg a Vatikánban.
Jichák Hercog izraeli elnök szombaton, az Irán elleni izraeli légicsapás után üdvözölte az Egyesült Államokat, Izrael történelmi szövetségesét, a két ország közötti „nyilvános és titkos együttműködést”.
Több tucat, egy katonai támaszpont közelében fekvő buszmegállóban várakozót megsebesített meg egy a gyanú szerint szándékosan gázoló kamion sofőrje Izraelben vasárnap délelőtt – írta az MTI.
A konzervatív politikát folytató Georgiai Álom nevű kormánypárt 53 százalékos abszolút többséggel került ki győztesen a szombati parlamenti választásokból. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Facebook-bejegyzésében gratulált.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy egy ciszjordániai katonai művelet során szombaton megölték a Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveres szárnyának egyik parancsnokát.
Irán légvédelmi parancsnoksága sikeresen elhárította a síita állam több területe ellen szombat hajnalban végrehajtott izraeli légtámadást, amely csak „korlátozott károkat” okozott – közölte a Tasnim iráni hírügynökség.
Románia teljeskörű schengeni csatlakozásáról, illetve az EU és a kétoldalú kapcsolatok naprendjén lévő aktuális kérdésekről tárgyalt Párizsban a francia hivatali kollégájával, Bruno Retailleauval Cătălin Predoiu belügyminiszter.
Az Irán elleni szombat hajnali izraeli légitámadást követően több ország kormánya is óva intette Teheránt a válaszcsapástól, és az eszkalációval fenyegető katonai konfliktus azonnali lezárására szólította fel a feleket.
Áder János korábbi magyar és Tomislav Nikolic egykori szerb köztársasági elnöknek ítélték oda a Pásztor István-díjat, amelyet idén adnak át először – közölte a Pásztor István Alapítvány pénteken.
szóljon hozzá!