Fotó: Wikipédia/Szejcsi
A Gázai övezetből mintegy nyolcvan rakétát indítottak Izrael központi és déli részei felé péntek este, Izrael mozgósítani kezdte tartalékos erőit – jelentette a helyi média.
2022. augusztus 06., 09:082022. augusztus 06., 09:08
A rakéták több mint felét elfogták a már korábban a nagyobb városok köré telepített Vaskupola légvédelmi rendszer egységei. Az összes eddigi lövedéket az Iszlám Dzsihád indította el a Hamász részvétele nélkül, a 12-es kereskedelmi TV péntek esti rendkívüli hírműsora szerint.
Körülbelül négy órával az Iszlám Dzsihád vezetője, Tajszir Dzsabari meggyilkolása után szólaltak meg a légvédelmi szirénák a tel-avivi agglomerációban, a déli városokban és a Gázai övezet környékén. Az első hullámban a Gázai övezetből 46 rakétát lőttek ki izraeli területekre.
Közvetlenül a riasztások után a hadsereg légicsapást mért a gázai rakétavetőkre és az Iszlám Dzsihád szervezet más célpontjaira, köztük egy lőszergyártó telepre és egy fegyverraktárra.
A hadsereg eszközei az első órában mintegy nyolcvan, a Gázai övezetből indított lövedéket észleltek, de ezek közül több mint 30 sikertelen támadás volt, mert a rakéták palesztin területen belül értek földet, vagy a tengerbe érkeztek.
Az Iszlám Dzsihád Ciszjordániában fokozott készültséget hirdetett, és felszólította tagjait, hogy Ciszjordánia területén is lőjenek az ütközési pontokon az izraeliekre. Az Izrael, az Európai Unió és az Egyesült Államok által terrorszervezetnek tekintett Iszlám Dzsihád vállalta a felelősséget a rakéták kilövéséért. A terrorszervezet szerint a rakétatámadásokat összehangolták a Gázai övezet többi szervezetével, de azt nem állították, hogy közösen követték volna el azokat.
Izrael péntek délután Hajnalhasadás néven hadműveletet indított a Gázai övezetben az Iszlám Dzsihád ellen, mert a terrorszervezet több napja megtorlással fenyegetőzött, miután ezen a héten letartóztatták egyik magas rangú ciszjordániai tisztviselőjét, Bassam al-Szaadit. Izrael az utóbbi négy napban a fenyegetések miatt utakat zárt le az övezethez közeli területeken, és „különleges helyzetet” hirdetett óvatossági rendszabályokkal a helyi civil lakosság számára.
Az izraeli hadsereg kedden lezárta a határátkelőket, így a munkavállalási engedéllyel rendelkező gázaiak ezrei rekedtek a lakóhelyükön. A határzár miatt lassult a gázai erőmű működéséhez szükséges dízel szállítása is. A létesítmény igazgatója csütörtökön figyelmeztetett, hogy üzemanyag híján leállhat az egyetlen villamoserőmű. Izrael és a Gázai övezet fegyveres szervezetei között több háború is volt, a legutóbbi 2021 májusában. A tizenegy napos háborúban 260 palesztin – közöttük számos fegyveres –, valamint 13 izraeli, közöttük egy katona halt meg a helyi hatóságok szerint.
Hadműveletet indított az izraeli hadsereg Hajnalhasadás néven a Gázai övezet iszlamista szervezetei ellen pénteken, megölték az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet katonai vezetőjét – jelentette a helyi média.
Ferenc pápa magyarországi apostoli útján, 2023. április 28–30. között a vatikáni delegáció tagjaként Robert Francis Prevost – a csütörtökön megválasztott XIV. Leó – is elkísérte az előző szentatyát.
Május 12-től teljes körű, feltétel nélküli tűzszünet lép életbe Ukrajnában – erről szombaton Kijevben állapodott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkből álló tettrekészek koalíciójával.
Donald Trump Truth Social közösségi-média posztjában erősítette meg, miszerint India és Pakisztán teljes és azonnali tűzszünetben állapodott meg egy, az Egyesült Államok közvetítésével zajló, hosszan tartó tárgyalássorozat eredményeként.
A csütörtökön megválasztott új pápa, az amerikai Robert Prevost által választott Leó név az egyik leggyakoribb pápai nevek egyike, a választás pedig azt tükrözi, hogy az új egyházfő az egyház szociális szerepére akar jelentős hangsúlyt helyezni.
Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön kénytelen volt kerülőutat választani Moszkvába, hogy eljusson Vlagyimir Putyin pénteki katonai parádéjára, miután a balti államok lezárták légterüket az őt az eseményre szállító repülőgép előtt.
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.
A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.
szóljon hozzá!