Szükség van a román katonákra – Barabás T. János elemző a NATO-szerepvállalásról a merényletek kapcsán

Balogh Levente 2019. szeptember 09., 19:20 utolsó módosítás: 2019. szeptember 09., 19:23

Szükséges Románia részvétele a NATO nemzetközi misszióiban, mivel nő a potenciális konfliktusgeneráló tényezők száma – nyilatkozta a Krónikának Barabás T. János, a magyar Külgazdasági és Külügyi Intézet vezető elemzője az elmúlt napokban Afganisztánban elkövetett, két román halálos áldozatot követelő támadások kapcsán.

Barabás T. János Fotó: Youtube

– A napokban az afganisztáni román nagykövetség ellen elkövetett támadás kapcsán ismét napirendre került a román szerepvállalás az Egyesült Államok nemzetközi katonai akcióiban. Afganisztánban például Románia közvetlenül a vezető hatalmak után következik a katonai kontingens létszámát illetően. Mi ennek az oka?

– Térségünk biztonságát az Egyesült Államok szavatolja, az amerikaiak voltak a legtámogatóbbak nyugati integrációnk folyamatában 1990 után. Természetes a Washingtonnal való szoros együttműködés.

A Ceauşescu-korszakból érkező szűkkörű román elit hatalma kizárólagos birtoklása érdekében már a 90-es évek végén kialakította azt a politikát, amely az Európában modernizálásként felfogott reformok és decentralizálás helyett a centralizált nemzetállam, és a regionális katonai-energiaügyi központ eszközeivel igyekezett érdeket érvényesíteni.

Ennek logikus következménye az amerikai globális biztonságpolitika részeként a nemzetközi békefenntartásban és béketeremtésben lévő jelentős román részvétel.

– Indokolt-e, hogy Románia ilyen mértékben vesz részt Washington oldalán világszerte a békefenntartónak nevezett műveletekben, vagy „túlbuzog”?

– A román igyekezet üdvözlendő, komoly szükség van rá, gondoljunk csak bele, hogy Ázsiában, Afrikában ugrásszerűen nő a népesség, elharapóztak a polgárháborúk, terrorista szervezetek, növekvő gond az élelmiszer- és vízbiztonság.

Mindezek olyan globális kihívások, amelyek fokozottan veszélyeztetik Európát, indokolt tehát a román igyekezet.

Ha Románia Schengen-tag lesz, saját földjén fogja tapasztalni a fejlődő világ gondjait.

A román közvélemény eleddig támogatta a külföldi katonai/rendőri/segélynyújtási küldetéseket, az elmúlt napok 2 román áldozata meglátásomban nem fog jelentősen változtatni ezen, bár a külföldről erőltetett információs háború, rémhírterjesztés, fake news sokat árthat. Azt bizonyossággal állíthatom, hogy Magyarország természetesen nem lesz ártó fél az információs hadviselésben, az okosabb politikusok rájöttek, hogy a két állam biztonsága, gazdasága összefonódott, ráadásul a felmérések szerint a románok megbíznak magyar szomszédjaikban, hiába a román hatalmi körök egy részének ellenséges propagandája.

Román és magyar kormányzati szakértők az elmúlt években megbeszéléseket folytattak arról, hogy élénkítik a részben meglevő kétoldalú biztonságpolitikai együttműködést – nem kizárva egy harmadik országban való közös szereplést sem.

A mostani román belpolitika turbulenciája, és a külpolitika Johannis elnök általi fokozottabb dominálása nem mondhatjuk, hogy kedvez a szorosabb kooperációnak, mert csökkenőben érdeklődésük Közép-Európa, a V4 iránt (pl. Meleşcanu idejéhez képest).

Fotó: MAPN

– Mi a „fizetség”, amit Románia ezen szolgálatáért kap vagy legalábbis remél?

– A nagypolitikában kerülik a fizetség fogalmát, de a biztonsági együttműködés bizalmat szül, ami kedvez a gazdasági kapcsolatoknak is.

A román titkosszolgálat sokmilliárd dolláros informatikai rendszerét az USA-tól kapta.

Az USA kormányzata profitgaranciát nyújt egy sor amerikai nagyvállalatnak, ha Romániában fektetnek be, vagyis ha nyereségük nem ér el egy szintet, azt a washingtoni adminisztráció kipótolja. A kapcsolatok kiterjednek közös energia-, IT-, bányaügyi, pénzügyi projektekre, sőt ideológiai témákra is, így pl. Robert Kaplan volt amerikai kormányzati biztonsági tanácsadó olyan könyvet írt Romániáról és Erdélyről (In Europe’s Shadow: Two Cold Wars and a Thirty-Year Journey Through Romania and Beyond, 2016), amelyben elfogultan, kedvezőtlen színben tünteti fel a magyarokat, és csak román forrásokat idéz Erdélyről, magyarokat nem.

– Arányban van az általa kifejtett anyagi és emberi erőfeszítéssel?

– Nem tudom kvantifikálni, de az amerikai IT-befektetések elsőrangú fontosságúak az ország jövőjére nézve.

Fotó: MAPN

– Egyáltalán, az Egyesült Államok honorálni szokta az ilyen szövetségesi buzgalmat, vagy csupán a pillanatnyi stratégiai érdekei fényében nyújt bármilyen ellenszolgáltatást, ha nyújt?

– Az USA hosszú távú biztonsági partnerségben érdekelt, az egyéb hozadékok csak idővel jelentkeznek.

Az amerikai–román kapcsolatok komoly hátránya, hogy az USA térségünkben nem élénk gazdaságilag, inkább biztonsági, energiaügyi együttműködéseket keres.

– Ha Magyarország ilyen mértékben venne részt a nemzetközi akciókban, az kedvezőbb elbánást eredményezne számára? Egyáltalán, Romániához mérten milyen mértékben van jelen a nemzetközi hadszíntereken?

– Geopolitikailag nem vagyunk olyan fontosak, mint Románia, katonai képességeink is korlátozottabbak. Az is érthető, hogy kevésbé vagyunk globális biztonságpolitikai szereplők, de EU-átlag felett veszünk részt mi is külföldi katonai és humanitárius missziókban NATO-, EU-, ENSZ-zászló alatt: védjük a balti légteret, békét ápolunk Afganisztánban, Boszniában, Koszovóban, keresztényeket támogatunk a Közép-Keleten, segélyt nyújtunk Afrikában, Ázsiában.

Magyarország Katonai Stratégiája megfogalmazza feladatainkat szövetségi rendszerünkben, nemzetközi kötelezettségeinket világosan. Sajnos, szemben a román törvényhozással, a magyar parlamentben már nincs ilyen egység, sok politikus ellenez egy sor külföldi szerepvállalást. Külföldi szerepvállalásunkban a humanitárius, orvosi, rendőri szerep jelentős, és arányosan kisebb a hasonló román tevékenységhez képest.

– Mennyire lehet közvetlen veszélyben Románia az Egyesült Államok ilyen mérvű kiszolgálása miatt?

– Románia USA-pártisága ellenére a terrorizmusnak kevésbé kitett ország volt az elmúlt évtizedben, és ez csak kisebb mértékben rosszabbodhat, mert az ország kevésbé van jelen az európai infrastruktúrában, médiában. Ez a kevés előnyök egyike, ha az állam egy civilizációs államcsoport perifériáján van.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat