Barabás T. János
Fotó: Youtube
Szükséges Románia részvétele a NATO nemzetközi misszióiban, mivel nő a potenciális konfliktusgeneráló tényezők száma – nyilatkozta a Krónikának Barabás T. János, a magyar Külgazdasági és Külügyi Intézet vezető elemzője az elmúlt napokban Afganisztánban elkövetett, két román halálos áldozatot követelő támadások kapcsán.
2019. szeptember 09., 19:202019. szeptember 09., 19:20
2019. szeptember 09., 19:232019. szeptember 09., 19:23
– A napokban az afganisztáni román nagykövetség ellen elkövetett támadás kapcsán ismét napirendre került a román szerepvállalás az Egyesült Államok nemzetközi katonai akcióiban. Afganisztánban például Románia közvetlenül a vezető hatalmak után következik a katonai kontingens létszámát illetően. Mi ennek az oka?
– Térségünk biztonságát az Egyesült Államok szavatolja, az amerikaiak voltak a legtámogatóbbak nyugati integrációnk folyamatában 1990 után. Természetes a Washingtonnal való szoros együttműködés.
Ennek logikus következménye az amerikai globális biztonságpolitika részeként a nemzetközi békefenntartásban és béketeremtésben lévő jelentős román részvétel.
Életét vesztette egy román katona csütörtökön Afganisztánban egy terrortámadás nyomán. Három nap leforgása alatt ő a második román áldozat a háború sújtotta ázsiai országban.
– Indokolt-e, hogy Románia ilyen mértékben vesz részt Washington oldalán világszerte a békefenntartónak nevezett műveletekben, vagy „túlbuzog”?
– A román igyekezet üdvözlendő, komoly szükség van rá, gondoljunk csak bele, hogy Ázsiában, Afrikában ugrásszerűen nő a népesség, elharapóztak a polgárháborúk, terrorista szervezetek, növekvő gond az élelmiszer- és vízbiztonság.
Ha Románia Schengen-tag lesz, saját földjén fogja tapasztalni a fejlődő világ gondjait.
A román közvélemény eleddig támogatta a külföldi katonai/rendőri/segélynyújtási küldetéseket, az elmúlt napok 2 román áldozata meglátásomban nem fog jelentősen változtatni ezen, bár a külföldről erőltetett információs háború, rémhírterjesztés, fake news sokat árthat. Azt bizonyossággal állíthatom, hogy Magyarország természetesen nem lesz ártó fél az információs hadviselésben, az okosabb politikusok rájöttek, hogy a két állam biztonsága, gazdasága összefonódott, ráadásul a felmérések szerint a románok megbíznak magyar szomszédjaikban, hiába a román hatalmi körök egy részének ellenséges propagandája.
A mostani román belpolitika turbulenciája, és a külpolitika Johannis elnök általi fokozottabb dominálása nem mondhatjuk, hogy kedvez a szorosabb kooperációnak, mert csökkenőben érdeklődésük Közép-Európa, a V4 iránt (pl. Meleşcanu idejéhez képest).
Fotó: MAPN
– Mi a „fizetség”, amit Románia ezen szolgálatáért kap vagy legalábbis remél?
– A nagypolitikában kerülik a fizetség fogalmát, de a biztonsági együttműködés bizalmat szül, ami kedvez a gazdasági kapcsolatoknak is.
Az USA kormányzata profitgaranciát nyújt egy sor amerikai nagyvállalatnak, ha Romániában fektetnek be, vagyis ha nyereségük nem ér el egy szintet, azt a washingtoni adminisztráció kipótolja. A kapcsolatok kiterjednek közös energia-, IT-, bányaügyi, pénzügyi projektekre, sőt ideológiai témákra is, így pl. Robert Kaplan volt amerikai kormányzati biztonsági tanácsadó olyan könyvet írt Romániáról és Erdélyről (In Europe’s Shadow: Two Cold Wars and a Thirty-Year Journey Through Romania and Beyond, 2016), amelyben elfogultan, kedvezőtlen színben tünteti fel a magyarokat, és csak román forrásokat idéz Erdélyről, magyarokat nem.
– Arányban van az általa kifejtett anyagi és emberi erőfeszítéssel?
– Nem tudom kvantifikálni, de az amerikai IT-befektetések elsőrangú fontosságúak az ország jövőjére nézve.
Fotó: MAPN
– Egyáltalán, az Egyesült Államok honorálni szokta az ilyen szövetségesi buzgalmat, vagy csupán a pillanatnyi stratégiai érdekei fényében nyújt bármilyen ellenszolgáltatást, ha nyújt?
– Az USA hosszú távú biztonsági partnerségben érdekelt, az egyéb hozadékok csak idővel jelentkeznek.
– Ha Magyarország ilyen mértékben venne részt a nemzetközi akciókban, az kedvezőbb elbánást eredményezne számára? Egyáltalán, Romániához mérten milyen mértékben van jelen a nemzetközi hadszíntereken?
– Geopolitikailag nem vagyunk olyan fontosak, mint Románia, katonai képességeink is korlátozottabbak. Az is érthető, hogy kevésbé vagyunk globális biztonságpolitikai szereplők, de EU-átlag felett veszünk részt mi is külföldi katonai és humanitárius missziókban NATO-, EU-, ENSZ-zászló alatt: védjük a balti légteret, békét ápolunk Afganisztánban, Boszniában, Koszovóban, keresztényeket támogatunk a Közép-Keleten, segélyt nyújtunk Afrikában, Ázsiában.
Magyarország Katonai Stratégiája megfogalmazza feladatainkat szövetségi rendszerünkben, nemzetközi kötelezettségeinket világosan. Sajnos, szemben a román törvényhozással, a magyar parlamentben már nincs ilyen egység, sok politikus ellenez egy sor külföldi szerepvállalást. Külföldi szerepvállalásunkban a humanitárius, orvosi, rendőri szerep jelentős, és arányosan kisebb a hasonló román tevékenységhez képest.
– Mennyire lehet közvetlen veszélyben Románia az Egyesült Államok ilyen mérvű kiszolgálása miatt?
– Románia USA-pártisága ellenére a terrorizmusnak kevésbé kitett ország volt az elmúlt évtizedben, és ez csak kisebb mértékben rosszabbodhat, mert az ország kevésbé van jelen az európai infrastruktúrában, médiában. Ez a kevés előnyök egyike, ha az állam egy civilizációs államcsoport perifériáján van.
„Aki azt gondolja, hogy a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt” – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor.
Elítélte az Egyesült Államok „destabilizáló jelenlétét” a Közel-Keleten hétfőn Irán azt követően, hogy Washington bejelentette, B-52-es stratégiai bombázókat telepít a térségbe Izrael védelmére.
A Real-PR 93. friss közvélemény-kutatása alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 44 százalékkal győzelmet aratna egy most vasárnapi országgyűlési választáson, míg a Tisza Párt 35 százalékot érne el.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalo més szabadságharc leverésének évfordulóján hétfőn az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
Kitört a Laki-laki vulkán Indonézia keleti részében vasárnap éjjel, a természeti katasztrófának tíz halálos áldozata van, és a térségben több települést ki kellett üríteni – közölte az indonéz vulkanológiai központ (PVMBG) szóvivője.
Az izraeli hadsereg (IDF) megölte a Hezbollah libanoni síita milícia egyik körzeti parancsnokát, a milícia Radván nevű kommandós egységének parancsnokát és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet egyik emberét.
Az ukrán csapatok Oroszország egyik „legerősebb” offenzívájával néznek szembe Moszkva teljes körű háborújának kezdete óta – mondta Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok.
Moldova külföldön élő állampolgárainak köszönhetően újrázhat az államfői székben Maia Sandu jelenlegi elnök – derült ki az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában leadott szavazatok közel száz százalékának megszámlálása után.
Enyhe fölénnyel vezet az Oroszországgal szorosabb kapcsolatra törekvő Alexandr Stoianoglo az Európai Unióhoz való csatlakozást pártoló jelenlegi elnökkel, Maia Sanduval szemben a Moldovai államfőválasztás második fordulójának részleges eredményei szerint.
Több ezren vonultak utcára vasárnap Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt közelmúltbeli súlyos baleset miatt, amelyért a tiltakozók az ország és az intézmények vezetésének nemtörődömségét és korrupcióját tették felelőssé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!