Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó beszédet mond a Nemzeti kisebbségek helyzete az Európai Unióban című konferencia második napján a Bolgár Művelődési Házban
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Jól látható a világban, hogy a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozni kell – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Budapesten.
2024. november 08., 15:272024. november 08., 15:27
Az Európai Unió (EU) Tanácsának magyar elnöksége alkalmából a Nemzeti kisebbségek helyzete az EU-ban címmel rendezett nemzetközi konferencia zárónapján Szili Katalin arról beszélt, hogy Európában, de az egész világban is a hosszú távú stabilitásnak, a demokrácia kiteljesítésének és a jogállamiságnak is kérdése, hogyan kezelik a kisebbségek problémáit – figyelemmel a bevándorló közösségek mozgására is.
– mondta.
Szili Katalin előadásában kitért arra, az európai közösség a délszláv háború időszakában érzékelte, hogy szükséges valamilyen szabályozást tennie a nemzeti kisebbségek védelme érdekében, de az ekkor született szabályozások főként a diszkrimináció tilalmáról szólnak.
Az idei európai parlamenti választások eredményei az elkövetkező öt év szempontjából az őshonos kisebbségek helyzetében is változásokat hozhatnak. A nemzetállami elveket valló pártok térhódítása átrendezi a szakbizottságok összetételét is.
Problémának nevezte, hogy ezeknek a szabályoknak a betartása nem kikényszeríthető, azaz semmilyen szankciója nincs annak, ha egy ország úgy dönt, hogy ezeket nem tartja be. A miniszterelnöki főtanácsadó szerint
Szili Katalin szerint az őshonos nemzeti kisebbségek számára megoldást az jelentene, ha az Európa Tanács által elfogadott szabályokat az EU köteles volna beemelni a saját jogrendjébe.
Arról is beszélt: az EU-ban több jó polgári kezdeményezés is született a nemzeti kisebbségek védelme érdekében.
Ezek közé tartozik a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés, amelyet mintegy 1,2 millió európai állampolgár támogatott hét uniós országból, azonban az Európai Bizottság nem támogatta – idézte fel. Szintén fontos fejlemény a nemzeti régiók elismerése ügyében indított polgári kezdeményezés, mely a jövőben kerül az Európai Bizottság elé – tette hozzá Szili Katalin.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szerint az Európai Uniónak mint politikai és értékközösségnek „fel kell vállalnia” a nemzeti kisebbségek ügyét.
amely korlátozza a magyar nyelvhasználatot az Európai Unió tagjelölt államává vált ország területén.
„Ezek ellen sem Brüsszel, sem Strasbourg nem szólal fel” – hangsúlyozta.
Szili Katalin úgy véli, hogy kettős mérce tapasztalható az Európai Unióban, mivel sokkal több szó esik a bevándorló közösségekről, mint az őshonos nemzeti kisebbségekről, miközben az utóbbiak sorába több mint 50 millió ember tartozik az Európai Unió területén.
A nemzeti kisebbségeket úgy kell integrálni az adott államba, hogy az ne eredményezze az asszimilációjukat, ehhez pedig a kollektív jogok biztosítása szükséges – hangsúlyozta a miniszerelnöki főtanácsadó.
Az Európa Tanács kezdi lassan elveszíteni azt a korábbi eltökéltségét, hogy a nemzeti kisebbségek ügyével foglalkozzon – hangsúlyozta Vincze Loránt.
Hozzátette, akadnak azért pozitív példaként szolgáló európai uniós tagországok is a nemzeti kisebbségek tekintetében, ezek közé tartozik Olaszország, Szlovénia és Németország is, ezekben érvényesül a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiája, azonban negatív fejleményként értékelhető például az EU-tag Észtország és Lettország, valamint az Európai Unió társult országává vált Ukrajna nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikája – mondta.
Az őshonos kisebbségek jóléte az adott államot is erősíti – fogalmazott az EP-képviselő, aki célként jelölte meg egy átfogó európai kisebbségi keretszabályozás elfogadását, amely biztosítaná, hogy az Európai Unióban legyenek kisebbségvédelmi normák, amelyek ellenőrizhetőek.
Az elmúlt tizenhárom évben sikerült úgy összekovácsolni a nemzetet, hogy az Trianon óta sosem látott egységet jelent – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szombaton Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Táborban.
A Marcin Romanowskinak Magyarországon nyújtott menedékjog miatt nem kívánatos a varsói magyar nagykövet jelenléte az Európai Unió Tanácsában betöltött lengyel elnökség megnyitóján – jelentette ki Magdalena Sobkowiak-Czarnecka lengyel miniszterhelyettes.
A dél-koreai hatóságok pénteken hiába próbálták letartóztatni szöuli rezidenciáján a december 3-án a hadiállapot bevezetésére tett sikertelen kísérlete miatt felfüggesztett elnököt, Jun Szogjolt, az őrizetbe vételt az elnöki testőrség megakadályozta.
A szlovák kormánykoalíció megvitatja az Ukrajnával szembeni megtorló intézkedéseket, miután az leállította az orosz gáz szállítását a területén keresztül Szlovákiába – közölte Robert Fico szlovák miniszter
Donald Trump meghatározó lehet a háború befejezésében – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Több államra is kiterjed a Las Vegas-i Trump szállodánál január 1-én történt autórobbanás ügyében a nyomozás, amelynek érintettje az amerikai különleges erők egy tagja – közölték a hatóságok csütörtökön.
Mégsem voltak tettestársai a New Orleans-i gázolásos terrortámadás elkövetőjének – közölte csütörtökön a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) megbízott igazgatóhelyettese.
Tizenkét embert, köztük két gyermeket ölt meg, majd önmagával is végzett az ámokfutó, aki a montenegrói Cetinjében lövöldözött szerdán – közölte Andrijana Nastic ügyész csütörtökön.
A moldovai Energocom állami energetikai vállalat Romániából és Ukrajnából fog áramot importálni, hogy fedezze az orosz gázszállítások leállítása miatt keletkezett hiányt – jelentette a NewsMaker hírportál szerdán.
A rendőrség nagy erőkkel nyomoz, miután a nevadai Las Vegasban található Trump Hotel előtt felrobbant egy üzemanyag-tartályokkal és tűzijáték-elemekkel megtöltött Tesla Cybertruck.
Tovább emelkedett a halálos áldozatok száma a New Orleans-ban újév napjának hajnalán elkövetett gázolásos merénylet nyomán, a sebesültek közül pedig többek állapota életveszélyes – közölték a nagyváros tisztségviselői helyi idő szerint sze
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!