Szijjártó Péter
Fotó: Facebook/ Szijjártó Péter
Az Európai Bizottság Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós javaslatcsomagjának elfogadása esetén lehetetlen lenne beszerezni a magyar gazdaság működtetéséhez szükséges kőolajmennyiséget, ezért Magyarország csak olyan javaslatot tud támogatni, amely kezelni tudja ezt, az uniós bizottság által létrehozott problémát – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben kedden.
2022. május 10., 14:212022. május 10., 14:21
2022. május 10., 14:552022. május 10., 14:55
Szijjártó Péter a Szíria megsegítésére rendezett hatodik nemzetközi konferencia szünetében magyar újságíróknak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság bevezetni tervezett újabb szankciós javaslatcsomagja veszélyezteti az orosz energiahordozóktól való európai függőség felszámolására elért egységes európai uniós álláspontot.
Elmondta: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Budapesten részletes, teljes körű tájékoztatást kapott a brüsszeli testület által javasolt szankciós csomagnak a Magyarországot érintő hatásairól. Magyarország várja a helyzet megoldását célzó brüsszeli javaslatokat – emelte ki a miniszter.
Magyarország energiaellátása biztos lábakon áll. Kiszámítható, és biztosítja az ország működőképességét. Az Európai Bizottság javaslata ezt a helyzetet rombolná le, amit Magyarország nem enged meg – húzta alá Szijjártó Péter.
Németországi munkahelyek százezreit veszélyeztetheti az orosz gázimport leállása
Munkahelyek százezrei kerülnének veszélybe Németországban, ha Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának következtében leállna az orosz földgázimport – emelte ki a szövetségi kormány mellett működő független gazdaságpolitikai tanácsadó testület, az úgynevezett gazdasági bölcsek tanácsának egyik tagja egy keddi interjúban. Achim Truger a Rheinische Post című lapban közölt interjúban hangsúlyozta, hogy az oroszországi gázszállítások megszűnése „a legtöbb számítás szerint mély recessziót váltana ki”. Az import leállítása miatt „félmillió munkahely szűnhet meg”, és az ipar „hosszabb távon is komoly károkat szenvedhet” – mondta az duisburgi-esseni egyetem (Universität Duisburg-Essen) kutatója. Hozzátette, hogy a gazdaságot fenyegető veszélyek ellenére indokolt a háztartások és a szociális intézmények gázellátásának jogszabályban előírt rangsorolása, de a magánfogyasztóknak is takarékoskodniuk kell az energiával. A háztartásoknál „nagy a megtakarítási potenciál”, például a fűtési beállítások vagy a melegvíz-felhasználás optimalizálása révén, ugyanakkor az energetikai felújítást is támogatni kell. A közlekedés területén is van tennivaló, az üzemanyagfogyasztás csökkentése érdekében általános sebességkorlátozást kell elrendelni – mondta Achim Truger.
Arról is szólt, hogy hosszabb ideig magas marad az infláció – amely áprilisban 41 éve a legmagasabb, 7,4 százalékos volt, –, és csak 2023-ban várható enyhülés. Ezért érthető, hogy a szakszervezetek béremelést követelnek, de ügyelni kell, hogy ne alakuljon ki „ár-bér spirál”, különben az Európai Központi Banknak „le kellene fojtania a gazdaságot”. A gazdasági bölcsek tanácsa öt tagból áll, az államfő nevezi ki őket a szövetségi kormány javaslatára, megbízatásuk öt évre szól. A mintegy húsz szakértővel együtt tevékenykedő független testület évente kétszer készít előrejelzést a német gazdaságban várható folyamatokról. Legutóbbi, március végén kiadott prógnózisa szerint az Európai Unió legnagyobb gazdasága az idén 1,8 százalékkal növekedhet. Az előző, tavaly novemberi előrejelzésében még 4,6 százalékos bővülést valószínűsítettek 2022-re. Németországban az ukrajnai háború előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásában. A szövetségi kormány igyekszik csökkenteni a függőséget, legutóbbi, április végi adatai szerint az orosz földgáz arányát sikerült 35 százalékra csökkenteni.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
szóljon hozzá!