Fotó: Facebook/Russian Foreign Ministry - МИД России
Nem igaz, hogy nincsnek francia katonai kiképzők Ukrajnában – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 orosz tévécsatorna vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című heti műsorában.
2024. június 09., 19:542024. június 09., 19:54
2024. június 10., 11:102024. június 10., 11:10
Az orosz diplomácia vezetője Gabriel Attal francia kormányfő ezzel ellentétes tartalmú állítására reagált. ,,A francia miniszterelnök hirtelen elkezdte azt mondani, hogy nincsenek ott kiképzőik. Ez nem igaz, és ezt ők is tudják” – mondta Lavrov.
A tárcavezető szerint a Nyugat számítása abban rejlik, hogy ,,lépésről lépésre mindenkit hozzászoktasson ahhoz a gondolathoz, hogy mintha semmi nem is történne, de aztán holnap még egy kis lépés, holnapután még egy”. Hozzátette, hogy Oroszország mindezt átlátja, és teljes mértékben tisztában van azzal, hogy mit tesz a kollektív Nyugat, és milyen szerepet játszik ,,az Oroszországi Föderáció ellen kirobbantott háborúban”.
,,Tudjuk, hogy kell ez ellen harcolni” – hangoztatta.
Joe Biden amerikai elnöknek azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint az Egyesült Államok nem engedi, hogy Ukrajna csapást mérjen Moszkvára és a Kremlre, Lavrov kijelentette: ,,nehéz ezt kommentálnom. De ha ezt tiszta fejjel és emlékezettel mondta, és azzal dicsekszik, hogy nem rendelte el Moszkva bombázását, akkor ez azt jelenti, hogy minden mást szabad (bombázni)”.
Az orosz külügyminiszter hozzátette, hogy nagyjából ,,minden mást bombáznak is”.
Lavrov szerint a Nyugat meghallotta és megértette Vlagyimir Putyin orosz elnök arra vonatkozó jelzését, hogy szimmetrikus válaszként nagy hatótávolságú orosz fegyvereket kaphatnak azok, akik csapást mérhetnek velük azoknak az országoknak az objektumaira, amelyek fegyvert szállítanak Ukrajnának.
,,Ha Önök felfegyverzik az ellenségünket, akkor mi magunk fogjuk eldönteni, hogyan válaszolunk az Önök ellenséges cselekedeteire” – tette hozzá Lavrov.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ugyanebben a műsorban Boris Pistorius német védelmi miniszternek azt a kijelentését, hogy Németországnak 2029-ig fel kell készülnie a háborúra, azzal hozta összefüggésbe, hogy szerinte Berlinnek a második világháború után mindig nagy problémái voltak ,,a szuverenitás- és az autonómiadeficitje miatt”.
,,És ennek a deficitnek a keretében
– mondta Peszkov.
Dmitrij Peszkov hangot adott véleményének, hogy a nyugati országok ,,háború előtti extázisba” estek, és ennek ürügyén elkezdték cenzúrázni a saját médiájukat, még a legtekintélyesebb orgánumokat is. ,,Nézzék meg, milyen tollba mondott anyagokat közölnek az Egyesült Államok, Nagy-Britannia legtekintélyesebb kiadványai! Látható, hogy a pártbizottságban fogalmazzák őket" - fogalmazott.
A fizikai nehézségek mellett iszlám agymosásra és érzelmi bántalmazásra panaszkodtak a Gázai övezetben fogva tartott, a hét végén kiszabadított izraeli túszok az őket vizsgáló orvosoknak.
Budapestet mintegy tíz százalékos részvétellel megelőzve a legtöbb magyarországi vármegyében sokan elmentek szavazni már a délelőtti órákban. A legkevesebben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében voksoltak.
Ez az első olyan európai választás, amikor van egy olyan téma, amely áthúzódik a tagállamok szinte mindegyikén: mindegyik országban a háborúról szól a kampány, ez most összeurópai kérdés – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem sikerült visszaszereznie európai parlamenti képviseletét a felvidéki magyar közösségnek a Szlovákiában szombaton rendezett EP-választáson a nem hivatalos eredmények alapján.
Magyarországon is június 9-én, vasárnap tartják az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. Az egyfordulós önkormányzati választáson nincs érvényességi küszöb.
Első nyilvános állásfoglalásában az ukrajnai háború békés rendezéséről beszélt Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki a pozsonyi Szent Mihály Kórházban szavazott az EP-választásokon. Állásfoglalásában békét sürgetett Ukrajnában.
Az izraeli hadsereg (IDF) kiszabadított szombaton négy olyan izraelit a Gázai övezetben, akit a Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei tavaly október 7-i terrortámadásuk során túsznak elhurcoltak az övezetbe.
Az ukrán és a magyar rendőrök közös együttműködés keretében léptek fel a banki csalásokra szakosodott szervezett bűnözői csoport ellen. Ukrajna területén eddig 41 gyanúsítottat vettek őrizetbe.
Mette Frederiksen dán kormányfőt megütötte egy férfi Koppenhága központjában. A támadót őrizetbe vették – írta az AFP hírügynökséget idézve az Agerpres.
Emmanuel Macron francia elnök pénteken bejelentette, hogy szeretne véglegesíteni egy nemzetközi koalíciót olyan országokkal, amelyek készek katonai kiképzőket küldeni Ukrajnába, de nem nevezte meg őket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!