A svéd EU-elnökség nem siet napirendre tűzni Románia schengeni csatlakozásának ügyét

Az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Svédország mindaddig nem tűzi napirendre az EU Tanácsában Romániának és Bulgáriának a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe történő felvételét, amíg nem sikerül megállapodni azokkal az államokkal, amelyek ellenezték a két ország felvételét – jelentette ki Lars Danielsson, a skandináv ország EU-hoz akkreditált nagykövete.

Balogh Levente

2023. január 11., 15:532023. január 11., 15:53

2023. január 11., 15:572023. január 11., 15:57

Az elnöki tisztséget január elsejétől betöltő ország diplomatája a bolgár Novinite portál híradása szerint leszögezte: Svédország sohasem ellenezte a két ország schengeni csatlakozását. Hozzátette, országa egyeztetéseket kezdeményez az érintettekkel a szükséges lépésekről. „Ebbe természetesen beletartozik a két érintett ország és azok is, amelyek jelezték, hogy problémáik vannak a folyamattal. Emellett azt is észrevettük, hogy azon okok némelyike, amelyek miatt decemberben nem született pozitív döntés, nem kapcsolódnak közvetlenül az európai problémákhoz vagy a svéd elnökség prioritásaihoz” – mondta Danielsson.

A nagykövet azt is elárulta, hogy már el is kezdték a kétoldalú egyeztetéseket az érintettekkel, ám azt, hogy ezek nyomán mikor lehet ismét az EU bel- és igazságügyi tanácsának napirendjére tűzni a csatlakozás témáját, egyelőre nem lehet megjósolni.

A diplomata szerint minél hamarabb következik ez be, annál jobb, ám a svéd elnökség nem látja értelmét a kérdés napirendre tűzésének mindaddig, amíg nem egyértelmű a pozitív döntés esélye.

korábban írtuk

Közel hétszáz embercsempészt vettek őrizetbe tavaly Ausztriában, köztük sok románt is
Közel hétszáz embercsempészt vettek őrizetbe tavaly Ausztriában, köztük sok románt is

Az előző évekhez képest jóval több embercsempészt vettek őrizetbe 2022-ben Ausztriában – jelentették be az osztrák hatóságok.

„Megkíséreljük ezt megvalósítani a svéd elnökség időtartama alatt, de nem tudom garantálni, hogy meg is valósul. Ez elsősorban nem rajtunk múlik, hanem az érintett feleken” – hívta fel a figyelmet Danielsson.

A kijelentés kapcsán

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke szerdán az RFI rádiónak nyilatkozva kifejtette: egyetért azzal, hogy előzetes megállapodás szükséges a schengeni csatlakozásról, hiszen senkinek nincs szüksége egy újabb kudarcra, ezért a svéd álláspont „abszolút korrekt”.

Vagyis szerinte Ausztria, Hollandia, Románia és Bulgária illetékeseinek előbb meg kell állapodniuk a csatlakozás jóváhagyásáról, csak ezt követően lehet még a svéd elnökség időtartama alatt szavazásra bocsátani a témát.

Kelemen kifejtette, a román kormány célja az, hogy már 2023 első felében, a svéd elnökség alatt megvalósuljon a csatlakozás, de ha nem jön össze, akkor az év második felében, a spanyol elnökség időtartama alatt próbálkoznak, de a kívánatos az, hogy már júliusig sikerüljön a schengeni övezet részévé válni.

Arra a felvetésre, hogy mitől teljesítene jobban a román diplomácia idén, mint tavaly, Kelemen kifejtette: az elégedetlenségek ellenére a román diplomácia tavaly nem hibázott, hiszen nem volt honnan előre sejteni, hogy Ausztria novemberben belpolitikai okokból hirtelen úgy dönt, hogy vétózni fog. „Novemberben nem volt honnan tudnunk, hogy kijön egy felmérés, és az osztrák kancellár egyszer csak azzal a problémával szembesül, hogy csökken az általa vezetett párt népszerűsége. Most már tudjuk, mi a problémájuk, de novemberben még nem tudtuk” – hangoztatta Kelemen.

A politius megjegyezte: egész Európa, beleértve az Európai Bizottságot is, meglepődött az osztrák álláspont megváltozása miatt, mivel októberben a bécsi kormány képviselője Bukarestben a belügyminisztériumok képviselőinek találkozóján még ellátta kézjegyével azt a dokumentumot, amely értelmében támogatják a román csatlakozást.

Sajtóértesülések szerint egyébként az osztrák–román tárgyalások még nem kezdődtek el, azokkal megvárhatják a január végi alsó-ausztriai tartományi választások lejártát.

korábban írtuk

Nincs bebocsátás: Ausztria és Hollandia is Románia schengeni felvétele ellen szavazott Brüsszelben
Nincs bebocsátás: Ausztria és Hollandia is Románia schengeni felvétele ellen szavazott Brüsszelben

Románia ismét a schengeni övezeten kívül marad: az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának csütörtöki brüsszeli ülésén Ausztria Románia felvétele ellen szavazott, akárcsak Hollandia.

Mint arról beszámoltunk, december 8-án az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén Gerhard Karner a nem kielégítő határőrizetre és az Ausztriába a két országon keresztül érkező illegális migránsok nagy számára hivatkozva megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást. Hollandia is a csatlakozás ellen szavazott, és bár Hágának csak a bolgárokkal van problémája, mivel a két országról csomagban szavaztak, a vétó Romániát is érintette.

Ausztriának is vannak mulasztásai a schengeni rendelkezések betartása terén

Miközben Ausztria Romániára mutogat azt állítva, hogy az EU külső határainak védelme nem megfelelő, az EU Tanácsa tavaly december 19-én olyan dokumentumot fogadott el, amelyben felszólítja Ausztriát: teljesítse azokat az ajánlásokat, amelyeket az Európai Bizottság a schengeni eljárásokra, a migránsok visszaküldésére vonatkozó uniós jogszabályok alkalmazásának ausztriai hiányosságai nyomán fogalmaztak meg – jelezte szerdán Eugen Tomac, a Népi Mozgalom Párt (PMP) európai parlamenti képviselője.
A politikus szerint ez is bizonyítja, hogy a Romániával szemben megfogalmazott vádak hamisak, az ausztriai migránsok ügye régi belpolitikai probléma, és Karl Nehammer kancellárnak már rég rendeznie kellett volna a helyzetet, mivel korábban ő volt az ország belügyminisztere. Tomac szerint a dokumentum bizonyítékként hazsnálható, amennyiben Románia bírósághoz fordul a csatlakozás elutasítása miatt.
A dokumentumban többek között felszólítják az osztrák kormányt, hogy amennyiben nem került sor nem uniós visszaküldési célország meghatározására azért, mert az a nemzeti joggal vagy joggyakorlattal összhangban nem lehetséges, biztosítva legyen a visszaküldés tilalmának betartása. Azt is megkövetelik, hogy módosítsa a nemzeti jogot annak biztosítása érdekében, hogy a kiutasítási határozatok elleni fellebbezések, amennyiben a határozat az emberi jogok európai egyezményének 3. cikkével vagy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikkével ellentétes bánásmód valós veszélyének tenné ki a harmadik országbeli állampolgárt, halasztó hatállyal bírjanak legalább addig, amíg a bíróság határozatot nem hoz arról, hogy a fellebbezésnek halasztó hatályt biztosít-e vagy sem.

korábban írtuk

Még jobban irigykedhet Bukarest: a bolgár államfő bécsi látogatása után az osztrák kancellár Bulgáriába utazik
Még jobban irigykedhet Bukarest: a bolgár államfő bécsi látogatása után az osztrák kancellár Bulgáriába utazik

A román és a bolgár schengeni csatlakozást megvétózó Ausztria kancellárja belügyminisztere kíséretében látogat Bulgária déli határszakaszára.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 04., péntek

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba a magyar nagykövetet

Az ukrán külügyminisztériumba bekérették Magyarország kijevi nagykövetét, Heizer Antalt, a Budapestről érkező „barátságtalan nyilatkozatok” miatt – közölte a Kárpáthír portál.

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba a magyar nagykövetet
2025. július 04., péntek

Nagy Csodálatos Törvény: adó- és kiadáscsökkentésről szóló jogszabályt fogadott el az amerikai képviselőház

Az amerikai képviselőház maratoni vita után elfogadta az adócsökkentésről, egyben kiadáscsökkentésről szóló átfogó törvényjavaslatot csütörtökön, ami szinte azonnal Donald Trump elnök elé kerülhet aláírásra.

Nagy Csodálatos Törvény: adó- és kiadáscsökkentésről szóló jogszabályt fogadott el az amerikai képviselőház
2025. július 04., péntek

Trump: nem szüneteltetjük teljesen az ukrajnai fegyverszállításokat, de túl sok fegyvert adtunk

Az Egyesült Államok nem állítja le teljesen az ukrajnai fegyverszállításokat, de gondoskodnia kell arról, hogy neki is maradjon elegendő fegyvere – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.

Trump: nem szüneteltetjük teljesen az ukrajnai fegyverszállításokat, de túl sok fegyvert adtunk
2025. július 03., csütörtök

Putyin–Trump-telefonbeszélgetés: Oroszország nem enged ukrajnai céljaiból

Donald Trump és Vlagyimir Putyin közel egy órán át telefonáltak az ukrajnai rendezésről, de Oroszország nem enged a céljaiból – közölte a The Guardian szerint Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov.

Putyin–Trump-telefonbeszélgetés: Oroszország nem enged ukrajnai céljaiból
2025. július 03., csütörtök

Többen meghaltak Chicagóban, miután autóból lövöldözni kezdett az utcán egy fegyveres

Autóból az utcán tartózkodókra nyitott tüzet egy fegyveres Chicagóban, négyen meghaltak, és 14-en megsebesültek – közölték az amerikai nagyváros hatóságai csütörtökön.

Többen meghaltak Chicagóban, miután autóból lövöldözni kezdett az utcán egy fegyveres
2025. július 03., csütörtök

Román kezdeményezés nyomán nézhet szembe bizalmatlansági szavazással von der Leyen az Európai Parlamentben

Jövő heti plenáris ülésének hétfői munkanapán vitát tarthat, csütörtökön pedig szavazhat az Európai Parlament Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen beadott bizalmatlansági indítvány ügyében – közölte az RTBF

Román kezdeményezés nyomán nézhet szembe bizalmatlansági szavazással von der Leyen az Európai Parlamentben
2025. július 03., csütörtök

A Hamász elutasítja a fegyvernyugvási tervet

A Hamász nyitott a gázai tűzszünetre, de egyelőre nemet mondott az Egyesült Államok által támogatott fegyvernyugvási tervre, mivel a születendő megállapodásnak a háború teljes lezárását kell eredményeznie – közölte az iszlamista fegyveres szervezet.

A Hamász elutasítja a fegyvernyugvási tervet
A Hamász elutasítja a fegyvernyugvási tervet
2025. július 03., csütörtök

A Hamász elutasítja a fegyvernyugvási tervet

2025. július 03., csütörtök

Amerikai fegyverszállítások: Rutte szerint Ukrajnának minden katonai támogatásra szüksége van, Kijev a háború meghosszabbításáról tart

Ukrajnának sürgősen „minden lehetséges támogatásra” szüksége van Oroszország elleni védekező háborújában – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán a Fox News amerikai televíziónak adott nyilatkozatában, egyúttal rugalmasságot kért az Egyesült Államoktól, miután a Pentagon bejelentette, hogy szünetelteti bizonyos feg

Amerikai fegyverszállítások: Rutte szerint Ukrajnának minden katonai támogatásra szüksége van, Kijev a háború meghosszabbításáról tart
2025. július 02., szerda

Putyin: Ukrajna felfegyverzésével csak elhúzzák a harci tevékenységet, Washington szünetelteti a fegyverszállítást

A kijevi vezetés felfegyverzésével a nyugati országok csupán elhúzzák a harci tevékenységet Ukrajnában – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin: Ukrajna felfegyverzésével csak elhúzzák a harci tevékenységet, Washington szünetelteti a fegyverszállítást
2025. július 02., szerda

Trump: Izrael elfogadta a hatvan napos gázai tűzszünetet, most a Hamászon a sor

Izrael elfogadta a hatvan napos gázai tűzszünet véglegesítéséhez szükséges feltételeket – közölte Donald Trump amerikai elnök kedden.

Trump: Izrael elfogadta a hatvan napos gázai tűzszünetet, most a Hamászon a sor