Az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Svédország mindaddig nem tűzi napirendre az EU Tanácsában Romániának és Bulgáriának a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe történő felvételét, amíg nem sikerül megállapodni azokkal az államokkal, amelyek ellenezték a két ország felvételét – jelentette ki Lars Danielsson, a skandináv ország EU-hoz akkreditált nagykövete.
2023. január 11., 15:532023. január 11., 15:53
2023. január 11., 15:572023. január 11., 15:57
Az elnöki tisztséget január elsejétől betöltő ország diplomatája a bolgár Novinite portál híradása szerint leszögezte: Svédország sohasem ellenezte a két ország schengeni csatlakozását. Hozzátette, országa egyeztetéseket kezdeményez az érintettekkel a szükséges lépésekről. „Ebbe természetesen beletartozik a két érintett ország és azok is, amelyek jelezték, hogy problémáik vannak a folyamattal. Emellett azt is észrevettük, hogy azon okok némelyike, amelyek miatt decemberben nem született pozitív döntés, nem kapcsolódnak közvetlenül az európai problémákhoz vagy a svéd elnökség prioritásaihoz” – mondta Danielsson.
A diplomata szerint minél hamarabb következik ez be, annál jobb, ám a svéd elnökség nem látja értelmét a kérdés napirendre tűzésének mindaddig, amíg nem egyértelmű a pozitív döntés esélye.
Az előző évekhez képest jóval több embercsempészt vettek őrizetbe 2022-ben Ausztriában – jelentették be az osztrák hatóságok.
„Megkíséreljük ezt megvalósítani a svéd elnökség időtartama alatt, de nem tudom garantálni, hogy meg is valósul. Ez elsősorban nem rajtunk múlik, hanem az érintett feleken” – hívta fel a figyelmet Danielsson.
A kijelentés kapcsán
Vagyis szerinte Ausztria, Hollandia, Románia és Bulgária illetékeseinek előbb meg kell állapodniuk a csatlakozás jóváhagyásáról, csak ezt követően lehet még a svéd elnökség időtartama alatt szavazásra bocsátani a témát.
Kelemen kifejtette, a román kormány célja az, hogy már 2023 első felében, a svéd elnökség alatt megvalósuljon a csatlakozás, de ha nem jön össze, akkor az év második felében, a spanyol elnökség időtartama alatt próbálkoznak, de a kívánatos az, hogy már júliusig sikerüljön a schengeni övezet részévé válni.
Arra a felvetésre, hogy mitől teljesítene jobban a román diplomácia idén, mint tavaly, Kelemen kifejtette: az elégedetlenségek ellenére a román diplomácia tavaly nem hibázott, hiszen nem volt honnan előre sejteni, hogy Ausztria novemberben belpolitikai okokból hirtelen úgy dönt, hogy vétózni fog. „Novemberben nem volt honnan tudnunk, hogy kijön egy felmérés, és az osztrák kancellár egyszer csak azzal a problémával szembesül, hogy csökken az általa vezetett párt népszerűsége. Most már tudjuk, mi a problémájuk, de novemberben még nem tudtuk” – hangoztatta Kelemen.
A politius megjegyezte: egész Európa, beleértve az Európai Bizottságot is, meglepődött az osztrák álláspont megváltozása miatt, mivel októberben a bécsi kormány képviselője Bukarestben a belügyminisztériumok képviselőinek találkozóján még ellátta kézjegyével azt a dokumentumot, amely értelmében támogatják a román csatlakozást.
Románia ismét a schengeni övezeten kívül marad: az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának csütörtöki brüsszeli ülésén Ausztria Románia felvétele ellen szavazott, akárcsak Hollandia.
Mint arról beszámoltunk, december 8-án az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén Gerhard Karner a nem kielégítő határőrizetre és az Ausztriába a két országon keresztül érkező illegális migránsok nagy számára hivatkozva megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást. Hollandia is a csatlakozás ellen szavazott, és bár Hágának csak a bolgárokkal van problémája, mivel a két országról csomagban szavaztak, a vétó Romániát is érintette.
Ausztriának is vannak mulasztásai a schengeni rendelkezések betartása terén
Miközben Ausztria Romániára mutogat azt állítva, hogy az EU külső határainak védelme nem megfelelő, az EU Tanácsa tavaly december 19-én olyan dokumentumot fogadott el, amelyben felszólítja Ausztriát: teljesítse azokat az ajánlásokat, amelyeket az Európai Bizottság a schengeni eljárásokra, a migránsok visszaküldésére vonatkozó uniós jogszabályok alkalmazásának ausztriai hiányosságai nyomán fogalmaztak meg – jelezte szerdán Eugen Tomac, a Népi Mozgalom Párt (PMP) európai parlamenti képviselője.
A politikus szerint ez is bizonyítja, hogy a Romániával szemben megfogalmazott vádak hamisak, az ausztriai migránsok ügye régi belpolitikai probléma, és Karl Nehammer kancellárnak már rég rendeznie kellett volna a helyzetet, mivel korábban ő volt az ország belügyminisztere. Tomac szerint a dokumentum bizonyítékként hazsnálható, amennyiben Románia bírósághoz fordul a csatlakozás elutasítása miatt.
A dokumentumban többek között felszólítják az osztrák kormányt, hogy amennyiben nem került sor nem uniós visszaküldési célország meghatározására azért, mert az a nemzeti joggal vagy joggyakorlattal összhangban nem lehetséges, biztosítva legyen a visszaküldés tilalmának betartása. Azt is megkövetelik, hogy módosítsa a nemzeti jogot annak biztosítása érdekében, hogy a kiutasítási határozatok elleni fellebbezések, amennyiben a határozat az emberi jogok európai egyezményének 3. cikkével vagy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikkével ellentétes bánásmód valós veszélyének tenné ki a harmadik országbeli állampolgárt, halasztó hatállyal bírjanak legalább addig, amíg a bíróság határozatot nem hoz arról, hogy a fellebbezésnek halasztó hatályt biztosít-e vagy sem.
A román és a bolgár schengeni csatlakozást megvétózó Ausztria kancellárja belügyminisztere kíséretében látogat Bulgária déli határszakaszára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!