A katonai szövetség vezetője szerint az orosz agresszió kezdetéhez képest megváltozott a háború jellege
Fotó: NATO
Eljött az ideje annak, hogy a NATO átértékelje a tagállamok által Ukrajnának nyújtott katonai segítség felhasználásának feltételeit – jelentette ki Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára csütörtökön Prágában, a szövetség megalakulásának 75. évfordulója alkalmából a cseh Szenátusban megtartott konferencián.
2024. május 30., 17:472024. május 30., 17:47
2024. május 30., 19:202024. május 30., 19:20
Jens Stoltenberg kifejtette: az Ukrajnának nyújtott külföldi katonai segítség mintegy 99 százaléka a NATO-tagállamoktól származik, bizonyos esetekben azonban a fegyverek felhasználása korlátozva van Ukrajna területére. Az orosz agresszió kezdetéhez képest azonban a háború jellege megváltozott, Moszkva a fegyvereit, lőszerraktárait az ukrán határ közelében helyezte el, hogy a hadsereg gyorsan hozzáférhessen azokhoz. „Úgy vélem, itt az ideje bizonyos korlátozások átértékelésének, és lehetővé kellene tennünk Ukrajnának, hogy a nemzetközi jog alapján védekezhessen. Ez magába foglalja az orosz célok elleni, orosz területeken való támadásokat is” – idézte az MTI a NATO főtitkárát.
„Személyesen azt az álláspontot képviselem, hogy Ukrajna a megtámadott ország, és joga van a védekezésre, beleértve olyan akciókat is, amelyekre az Orosz Föderáció területén kerül sor” – mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter újságíróknak a konferencia előtt a közszolgálati hírtelevízió (CT24) beszámolója szerint. Egy másik kérdésre válaszolva Lipavsky megismételte a kormány korábbi álláspontját, miszerint „cseh katonák aktívan nem fognak részt venni az ukrajnai harcokban”.
Súlyos következményekkel fenyegette meg Vlagyimir Putyin a NATO európai tagállamait, amennyiben lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy nyugati fegyvereket használjon fel oroszországi célpontok támadására.
Jan Lipavsky úgy vélte, hogy a prágai tárgyalások legfontosabb kérdése az Ukrajna támogatása érdekében kifejtendő lépések egyeztetése lesz. A CT24 úgy értesült: a prágai tanácskozáson téma lesz a NATO-tagállamok katonáinak esetleges kiküldése Ukrajnába, az ukrán katonák kiképzése céljából. A televízióban elhangzottak szerint ebben a témában nincs egyetértés a tagállamok között, ezért komoly viták várhatók. Az ülésre a cseh fővárosba érkezett Antony Blinken amerikai külügyminiszter is. Blinken a nap folyamán találkozott Jan Lipavsky cseh külügyminiszterrel, Jana Cernochová védelmi miniszterrel, és Petr Fiala miniszterelnökkel is tárgyalt.
Minderre Vlagyimir Putyin orosz elnök – mint arról beszámoltunk – úgy reagált, hogy súlyos következményekkel fenyegette a NATO európai tagállamait, amennyiben lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy nyugati fegyvereket használjon fel oroszországi célpontok támadására.
Moszkva „elkerülhetetlen következményeket helyezett kilátásba”
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön hangsúlyozta, hogy új szintre emelik a feszültséget, és Kijevet az értelmetlen harci cselekmények folytatására provokálják azok a NATO-országok részéről elhangzó nyilatkozatok, amelyek megengedik, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel mérjen csapást nemzetközileg elismert orosz területekre. Állítása szerint a szövetség tagállamai is folytatni akarják a háborút Oroszország ellen a szó szoros és átvitt értelmében. A szóvivő elkerülhetetlen következményeket helyezett kilátásba, és azt, hogy mindez végeredményben nagy kárt fog okozni azon országok érdekeinek, amelyek a feszültség fokozásának útjára léptek.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter ugyanakkor leszögezte: az Egyesült Államok nem bátorítja Ukrajnát, hogy támadjon orosz területekre. „Nem támogatunk és nem segítünk Ukrajnán kívüli támadásokat. (…) Ukrajnának azonban saját magának kell eldöntenie, hogyan védje meg magát a legjobb és a leghatékonyabb módon” – mondta szerdai chișinăui sajtótájékoztatóján az amerikai diplomácia vezetője.
Az Egyesült Államok egyelőre nem változtatott ellenző álláspontján, ami az Ukrajnának küldött amerikai fegyverzet felhasználását illeti orosz területen – közölte John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
szóljon hozzá!