Stoltenberg: egy erős, független Ukrajna létfontosságú az atlanti térség stabilitása szempontjából

•  Fotó: NATO.int

Fotó: NATO.int

A NATO-szövetségesek továbbra is elkötelezettek „a nyitott ajtók politikája mellett”, Ukrajnát pedig arra bátorítják, hogy a nehéz időkben is folytassa a megkezdett reformokat – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedd este a tagállamok külügyminiszteri tanácskozásának első napját lezáró brüsszeli sajtónyilatkozatában.

Hírösszefoglaló

2023. április 05., 08:022023. április 05., 08:02

A főtitkár hangsúlyozta: „egy erős, független Ukrajna létfontosságú az atlanti térség stabilitása szempontjából, a NATO Ukrajna mellett áll, amíg csak szükséges, mert az ország jövője az atlanti családban van”.
Stoltenberg emlékeztetett: a NATO már közel 150 milliárd euró támogatást, ebből 65 milliárd euró katonai segélyt nyújtott Kijevnek.

Felhívta azonban a figyelmet, hogy még „nincs itt az ideje az önelégültségnek”, mert „Vlagyimir Putyin orosz elnök változatlan irányt követ Ukrajnával kapcsolatban”, úgy véli, hogy „Oroszország felül tud kerekedni a szövetségesek Ukrajna melletti támogatása ellenére”.

„Ezért a tagállamok fokozzák a fegyverek és a lőszerek gyártását, és teljesítik a kiképzésre és új nehézfegyverzetre vonatkozó ígéreteiket. Üdvözlöm, hogy a külügyminiszterek ma erről bejelentéseket tettek, és a következő napokban és hónapokban még többre számítok” – jelentette ki. Mint mondta, erre építve a NATO többéves támogatási programot fog kidolgozni Ukrajna számára, hogy megerősítse az ország védelmi kapacitásait, valamint az áttérést a szovjet gyártmányú felszerelésekről a NATO-szabványúakra.

A főtitkár bejelentette, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz a júliusban Vilniusban megrendezendő NATO-csúcstalálkozón.

A NATO-bővítésről szólva elmondta, hogy Finnország kedden teljes jogú tagja lett a szövetségnek, ami garantálja saját biztonságát, de egyúttal fejlett védelmi kapacitásával hozzájárul a többi tagállam védelméhez.
Svédország csatlakozásának ratifikálási folyamatával kapcsolatban Stoltenberg azt mondta, hogy a „patthelyzet megoldódott, sikerült túllendülni a holtponton”. „Folytatjuk a munkát a különböző szinteken, hogy előre tudjunk lépni a svéd csatlakozással kapcsolatban is. Svédország tehát taggá fog válni. Keményen dolgozunk azon, hogy ez minél hamarabb megtörténjen” – jelentette ki.

Az amerikai külügyminiszter kedden Finnország hivatalos NATO-csatlakozására reagálva közölte: a NATO erősebb Finnországgal a soraiban, míg Finnország erősebb és nagyobb biztonságban van a szövetség keretein belül.

Antony Blinken közleményben köszöntötte Finnországot, mint a harmincegyedig NATO-szövetségest. Megállapította, hogy a hivatalos taggá válás a katonai szervezet megalakulásának 74. évfordulóján történt meg.

A finn katonaság magas szintű képességekkel rendelkezik, valamint már korábban is aktív résztvevője volt NATO-vezetésű műveleteknek - írta.

„Meg vagyunk győződve arról, hogy Finnország tagsága erősíteni fogja kollektív védelmünket és javítani fogja a válaszadási képességet az euroatlanti térségben felmerülő biztonsági kihívásokra” – fogalmaz az amerikai külügyminiszter közleménye, amely egyben megjegyzi, hogy Oroszország folytatódó ukrajnai katonai akciója pontosan azt váltotta ki, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök el akart kerülni: egy erősebb és egységesebb észak-atlanti szövetséget.

Közben Hajasi Josimasza japán külügyminiszter kedden a NATO brüsszeli székházában kijelentette: Tokió határozott álláspontja, hogy sehol a világon nem tűrhető el az ukrajnai orosz agresszióhoz hasonló atrocitás.

Hajasi a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásán a szövetség indiai- és csendes-óceáni partnereivel – Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea minisztereivel – folytatott megbeszéléseket követően hangsúlyozta: országa a NATO partnerországaként fontosnak tartja elmélyíteni kapcsolatait a katonai szövetséggel.

Emlékeztetett: a világtörténelem során csak egy ország, Japán szenvedett el atomtámadást. Országa számára sosem lesz elfogadható atomfegyverek bevetése – tette hozzá.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a sajtótájékoztatón közölte: a szövetségnek nincs még egy olyan közeli és olyan jó képességekkel rendelkező partnere, mint Japán. A főtitkár fontosnak nevezte a Japánnal ápolt kapcsolatok további mélyítését ebben „a veszélyes és kiszámíthatatlan világban”. A biztonság nem regionális, hanem globális kérdés, ugyanis ami Európában történik, az hatással van Ázsiára, vagy az indiai- és csendes-óceáni térségre, és fordítva – emelte ki.

Az ukrajnai háborúra utalva azt mondta, az Európában kitört háború arra figyelmeztet, hogy konfliktus törhet ki Ázsiában is.

„Biztosítani kell mindenhol, hogy tekintélyelvű vezetők ne jussanak arra a következtetésre: katonai erő alkalmazása és a nemzetközi jog megsértése által – ahogy azt Vlagyimir Putyin orosz elnök teszi Ukrajnában – bármit megtehetnek” – fogalmazott.
Stoltenberg végezetül üdvözölte, hogy Japán elítéli Ukrajna jogellenes megtámadását, valamint pénzügyi támogatást nyújt a NATO Ukrajnának szánt segélycsomagjához.

Szijjártó Péter: az ukrán tárcavezető meghívása a NATO külügyminiszteri tanácsülésére sérti az egységet

A magyar kormány semmilyen integrációs döntéshez nem járul hozzá a NATO-n belül Ukrajna vonatkozásában mindaddig, amíg vissza nem adják a kárpátaljai magyaroknak az őket egészen 2015-ig megillető jogokat – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint tárcavezető a NATO-Ukrajna Bizottság ülését követően tartott sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy hat év után először került sor ilyen formátumban tanácskozásra, mivel akkora nyomás nehezedett a szövetség főtitkárára, hogy a változatlan magyar álláspont ellenére is kénytelen volt összehívni az ülést.
„Mi azt gondoljuk, hogy ez súlyosan sértette a NATO egységes és egyhangú döntéshozatalra vonatkozó általános megközelítését, szabályrendszerét, de természetesen tudomásul vettük a döntést” – közölte.
Arra is kitért, hogy a főtitkár, valamint a görög, a horvát, a kanadai és a török külügyminiszter is beszélt az ülésen a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról.

Emlékeztetett, hogy a kárpátaljai magyarok jogait szisztematikusan nyírbálják Ukrajnában 2015 óta, és erre a legfrissebb példa, hogy idén szeptembertől ellehetetlenül a kisebbségi iskolák működése, annak ellenére is, hogy Magyarországon 1300 oktatási intézményben tanulnak mára ukrán menekült diákok.


Így 99 magyar alap és középfokú iskola működése kell, hogy megszűnjön ebben a formában, sőt az egyetemektől is elvették a tanítási nyelv választásának jogát, ami két magyar tannyelvű egyetemet érint.
„Világossá tettem, hogy mindaddig, amíg Ukrajnában vissza nem adják a magyar nemzeti közösségnek, a kárpátaljai magyarságnak azokat a jogokat, amelyekkel 2015 előtt már rendelkeztek, mi semmilyen integrációs döntéshez nem fogjuk adni a támogatásunkat Ukrajna vonatkozásában” – tudatta.

„Mi ki fogunk állni, ahogy eddig is kiálltunk mindig a kárpátaljai magyarokért, ki fogunk állni a jogaikért” – figyelmeztetett.


Szijjártó Péter kiemelte, hogy egyes résztvevők meglehetősen harcias nyilatkozatokat tettek katonai győzelemről és fegyverszállításokról, miközben a békéről kevés szó esett.
„Tehát Magyarország álláspontja itt, a NATO-ban is kifejezetten egyedi azon szempontból, hogy a béke hangján szólunk, nem a háborús retorikát erősítjük” – fogalmazott, aláhúzva, hogy a harcoknak magyar áldozatai is vannak, hiszen a kárpátaljai magyar nemzeti közösség soraiból is nagyon sok magyart, jó néhány alkalommal meglehetősen brutális eszközökkel soroztak be.
„És nem is fogunk leállni a béke szorgalmazásával, hiába is helyeznek ránk nyomást, hiába is támadnak minket emiatt. Nagyon egyszerű: a béke jó dolog, a háború rossz dolog” – szögezte le.

A tárcavezető kiemelte, hogy szomszédos országként Magyarország több mint 1 millió menekültet engedett be feltétel nélkül Ukrajnából, több mint 1300 magyar óvodába és iskolába járnak ukrán menekült gyermekek és diákok.


„A háború hatásai súlyosak és azonnaliak Magyarországon, azonban erőnkön felül támogatjuk Ukrajnát humanitárius segélyekkel, sőt már részt veszünk az újjáépítésben iskolák és kórházak működésének, felújításának támogatásával” – mondta.
Majd hozzátette, hogy a kormány a kínai béketervet is olyan előterjesztésnek tartja, amelyről érdemes lenne tárgyalni.
Illetve úgy vélekedett, hogy minden eddiginél nagyobb a kockázata a harmadik világháborúnak, ezért lényeges megerősíteni azon NATO-döntések érvényességét, amelyek szerint a katonai szövetség nem részese a háborúnak, és mindent megtesz egy közvetlen NATO-Oroszország konfliktus elkerüléséért.

Egyébként a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ)közleményben jelezte: a kisebbségekre vonatkozó új törvények akadályozhatják Ukrajna európai integrációs törekvéseit, ezértmegküldte az erre vonatkozó árnyékjelentését és szakvéleményét a törvényt tárgyaló Velencei Bizottságnak.


A kárpátaljai szervezet aláhúzta, hogy a kezdetektől támogatja Ukrajna európai integrációs törekvéseit, és fontosnak tartja, hogy az uniós jogharmonizációval megvalósuljon a kisebbségek jogainak biztosítása, „ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják majd az alkotmányban garantált jogaikat”.
Valamennyi ukrán állampolgár számára rendkívül fontos, hogy Ukrajna mielőbb megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval - áll a dokumentumban. A KMKSZ ezért aggasztónak tartja, hogy a nyelvhasználat és az oktatás területén tovább folyatódnak a jogszűkítések, „amelyek akadályozhatják Ukrajnai európai uniós integrációját”.
A kisebbségekre vonatkozó új ukrán törvények jogszűkítései kapcsán a KMKSZ a kárpátaljai magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetek, illetve szakértők bevonásával készítette el árnyékjelentését és szakvéleményét, és ezt küldte el az ukrán kisebbségi törvényt tárgyaló Velencei Bizottságnak, az ENSZ és az Európa Tanács illetékes szerveinek - derül ki a közleményből.
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 06., vasárnap

Megnevezte a Hezbollah-vezető a fegyverletétel feltételét

A Hezbollah nem szándékozik feladni fegyvereit, amíg Izrael nem hagyja el teljes egészében Dél-Libanont, és nem szünteti meg légicsapásait – mondta Náim Kászem, a libanoni síita Hezbollah radikális szervezet vezetője.

Megnevezte a Hezbollah-vezető a fegyverletétel feltételét
2025. július 06., vasárnap

Hősi halált haltak többen, mikor gyerekeket próbáltak kimenteni az áradó folyóból Texasban

Legkevesebb 51 ember halt meg, és 27 lányt továbbra is eltűntként tartanak nyilván a közép-texasi áradások miatt, amelyek péntek hajnalban sújtották Texas déli részét.

Hősi halált haltak többen, mikor gyerekeket próbáltak kimenteni az áradó folyóból Texasban
2025. július 05., szombat

Újabb halálos áldozatok, gyerektábor sok eltűntjét keresik a texasi villámáradások nyomán

Texas déli részén a villámáradás halálos áldozatainak száma szombatra meghaladta a húszat, miközben további több mint húsz embert, főként egy gyerektábor lakóit változatlanul keresték.

Újabb halálos áldozatok, gyerektábor sok eltűntjét keresik a texasi villámáradások nyomán
2025. július 04., péntek

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba a magyar nagykövetet

Az ukrán külügyminisztériumba bekérették Magyarország kijevi nagykövetét, Heizer Antalt, a Budapestről érkező „barátságtalan nyilatkozatok” miatt – közölte a Kárpáthír portál.

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba a magyar nagykövetet
2025. július 04., péntek

Nagy Csodálatos Törvény: adó- és kiadáscsökkentésről szóló jogszabályt fogadott el az amerikai képviselőház

Az amerikai képviselőház maratoni vita után elfogadta az adócsökkentésről, egyben kiadáscsökkentésről szóló átfogó törvényjavaslatot csütörtökön, ami szinte azonnal Donald Trump elnök elé kerülhet aláírásra.

Nagy Csodálatos Törvény: adó- és kiadáscsökkentésről szóló jogszabályt fogadott el az amerikai képviselőház
2025. július 04., péntek

Trump: nem szüneteltetjük teljesen az ukrajnai fegyverszállításokat, de túl sok fegyvert adtunk

Az Egyesült Államok nem állítja le teljesen az ukrajnai fegyverszállításokat, de gondoskodnia kell arról, hogy neki is maradjon elegendő fegyvere – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.

Trump: nem szüneteltetjük teljesen az ukrajnai fegyverszállításokat, de túl sok fegyvert adtunk
2025. július 03., csütörtök

Putyin–Trump-telefonbeszélgetés: Oroszország nem enged ukrajnai céljaiból

Donald Trump és Vlagyimir Putyin közel egy órán át telefonáltak az ukrajnai rendezésről, de Oroszország nem enged a céljaiból – közölte a The Guardian szerint Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov.

Putyin–Trump-telefonbeszélgetés: Oroszország nem enged ukrajnai céljaiból
2025. július 03., csütörtök

Többen meghaltak Chicagóban, miután autóból lövöldözni kezdett az utcán egy fegyveres

Autóból az utcán tartózkodókra nyitott tüzet egy fegyveres Chicagóban, négyen meghaltak, és 14-en megsebesültek – közölték az amerikai nagyváros hatóságai csütörtökön.

Többen meghaltak Chicagóban, miután autóból lövöldözni kezdett az utcán egy fegyveres
2025. július 03., csütörtök

Román kezdeményezés nyomán nézhet szembe bizalmatlansági szavazással von der Leyen az Európai Parlamentben

Jövő heti plenáris ülésének hétfői munkanapán vitát tarthat, csütörtökön pedig szavazhat az Európai Parlament Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen beadott bizalmatlansági indítvány ügyében – közölte az RTBF

Román kezdeményezés nyomán nézhet szembe bizalmatlansági szavazással von der Leyen az Európai Parlamentben
2025. július 03., csütörtök

A Hamász elutasítja a fegyvernyugvási tervet

A Hamász nyitott a gázai tűzszünetre, de egyelőre nemet mondott az Egyesült Államok által támogatott fegyvernyugvási tervre, mivel a születendő megállapodásnak a háború teljes lezárását kell eredményeznie – közölte az iszlamista fegyveres szervezet.

A Hamász elutasítja a fegyvernyugvási tervet
A Hamász elutasítja a fegyvernyugvási tervet
2025. július 03., csütörtök

A Hamász elutasítja a fegyvernyugvási tervet