Fotó: NATO.int
A NATO-szövetségesek továbbra is elkötelezettek „a nyitott ajtók politikája mellett”, Ukrajnát pedig arra bátorítják, hogy a nehéz időkben is folytassa a megkezdett reformokat – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedd este a tagállamok külügyminiszteri tanácskozásának első napját lezáró brüsszeli sajtónyilatkozatában.
2023. április 05., 08:022023. április 05., 08:02
A főtitkár hangsúlyozta: „egy erős, független Ukrajna létfontosságú az atlanti térség stabilitása szempontjából, a NATO Ukrajna mellett áll, amíg csak szükséges, mert az ország jövője az atlanti családban van”.
Stoltenberg emlékeztetett: a NATO már közel 150 milliárd euró támogatást, ebből 65 milliárd euró katonai segélyt nyújtott Kijevnek.
„Ezért a tagállamok fokozzák a fegyverek és a lőszerek gyártását, és teljesítik a kiképzésre és új nehézfegyverzetre vonatkozó ígéreteiket. Üdvözlöm, hogy a külügyminiszterek ma erről bejelentéseket tettek, és a következő napokban és hónapokban még többre számítok” – jelentette ki. Mint mondta, erre építve a NATO többéves támogatási programot fog kidolgozni Ukrajna számára, hogy megerősítse az ország védelmi kapacitásait, valamint az áttérést a szovjet gyártmányú felszerelésekről a NATO-szabványúakra.
A NATO-bővítésről szólva elmondta, hogy Finnország kedden teljes jogú tagja lett a szövetségnek, ami garantálja saját biztonságát, de egyúttal fejlett védelmi kapacitásával hozzájárul a többi tagállam védelméhez.
Svédország csatlakozásának ratifikálási folyamatával kapcsolatban Stoltenberg azt mondta, hogy a „patthelyzet megoldódott, sikerült túllendülni a holtponton”. „Folytatjuk a munkát a különböző szinteken, hogy előre tudjunk lépni a svéd csatlakozással kapcsolatban is. Svédország tehát taggá fog válni. Keményen dolgozunk azon, hogy ez minél hamarabb megtörténjen” – jelentette ki.
Az amerikai külügyminiszter kedden Finnország hivatalos NATO-csatlakozására reagálva közölte: a NATO erősebb Finnországgal a soraiban, míg Finnország erősebb és nagyobb biztonságban van a szövetség keretein belül.
Antony Blinken közleményben köszöntötte Finnországot, mint a harmincegyedig NATO-szövetségest. Megállapította, hogy a hivatalos taggá válás a katonai szervezet megalakulásának 74. évfordulóján történt meg.
„Meg vagyunk győződve arról, hogy Finnország tagsága erősíteni fogja kollektív védelmünket és javítani fogja a válaszadási képességet az euroatlanti térségben felmerülő biztonsági kihívásokra” – fogalmaz az amerikai külügyminiszter közleménye, amely egyben megjegyzi, hogy Oroszország folytatódó ukrajnai katonai akciója pontosan azt váltotta ki, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök el akart kerülni: egy erősebb és egységesebb észak-atlanti szövetséget.
Hajasi a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásán a szövetség indiai- és csendes-óceáni partnereivel – Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea minisztereivel – folytatott megbeszéléseket követően hangsúlyozta: országa a NATO partnerországaként fontosnak tartja elmélyíteni kapcsolatait a katonai szövetséggel.
Emlékeztetett: a világtörténelem során csak egy ország, Japán szenvedett el atomtámadást. Országa számára sosem lesz elfogadható atomfegyverek bevetése – tette hozzá.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a sajtótájékoztatón közölte: a szövetségnek nincs még egy olyan közeli és olyan jó képességekkel rendelkező partnere, mint Japán. A főtitkár fontosnak nevezte a Japánnal ápolt kapcsolatok további mélyítését ebben „a veszélyes és kiszámíthatatlan világban”. A biztonság nem regionális, hanem globális kérdés, ugyanis ami Európában történik, az hatással van Ázsiára, vagy az indiai- és csendes-óceáni térségre, és fordítva – emelte ki.
„Biztosítani kell mindenhol, hogy tekintélyelvű vezetők ne jussanak arra a következtetésre: katonai erő alkalmazása és a nemzetközi jog megsértése által – ahogy azt Vlagyimir Putyin orosz elnök teszi Ukrajnában – bármit megtehetnek” – fogalmazott.
Stoltenberg végezetül üdvözölte, hogy Japán elítéli Ukrajna jogellenes megtámadását, valamint pénzügyi támogatást nyújt a NATO Ukrajnának szánt segélycsomagjához.
Szijjártó Péter: az ukrán tárcavezető meghívása a NATO külügyminiszteri tanácsülésére sérti az egységet
A magyar kormány semmilyen integrációs döntéshez nem járul hozzá a NATO-n belül Ukrajna vonatkozásában mindaddig, amíg vissza nem adják a kárpátaljai magyaroknak az őket egészen 2015-ig megillető jogokat – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint tárcavezető a NATO-Ukrajna Bizottság ülését követően tartott sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy hat év után először került sor ilyen formátumban tanácskozásra, mivel akkora nyomás nehezedett a szövetség főtitkárára, hogy a változatlan magyar álláspont ellenére is kénytelen volt összehívni az ülést.
„Mi azt gondoljuk, hogy ez súlyosan sértette a NATO egységes és egyhangú döntéshozatalra vonatkozó általános megközelítését, szabályrendszerét, de természetesen tudomásul vettük a döntést” – közölte.
Arra is kitért, hogy a főtitkár, valamint a görög, a horvát, a kanadai és a török külügyminiszter is beszélt az ülésen a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról.
Megerősíthetem, hogy Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba, ahogy azt is, hogy ezeket a katonai egységeket a Kurszk-régióba telepítették – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn.
New York városának kiemelt rendezvényközpontjában, a világ egyik legismertebb csarnokában, a Madison Square Gardenben tartott választási gyűlést Donald Trump volt amerikai elnök vasárnap.
Az orosz védelmi minisztérium „különböző lehetőségeket” fontolgat válaszlépésként arra az esetre, ha Ukrajna nyugati támogatással nagy hatótávolságú csapásokat indít Oroszország ellen – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Egy 50 év körüli román állampolgár holttestét találták meg október 26-án, szombaton a franciaországi Meaux-ban található Hotel Campanile egyik szobájában, számos szúrt sebbel.
A Századvég legfrissebb pártpreferencia-kutatása alapján a Fidesz–KDNP továbbra is stabilan vezeti a pártok rangsorát.
Irán válaszolni fog Izrael hétvégi csapásaira, amelyek Teherán szerint öt ember halálát okozták, de, nem akar szélesebb körű háborút – szögezte le az ország államfője vasárnap.
Legkevesebb 45 halálos áldozata van a Gázai övezetben vasárnap végrehajtott izraeli támadásoknak. António Guterres ENSZ-főtitkár felszólította Izraelt, hogy engedjen be a térségbe humanitárius segélyszállítmányokat.
A nők egyre magasabb szintű és erősebb szerepvállalását, valamint a gyermekeket védő környezetet szorgalmaz az egyházban a püspöki szinódus záródokumentuma, amelyet szombat este szavaztak meg a Vatikánban.
Jichák Hercog izraeli elnök szombaton, az Irán elleni izraeli légicsapás után üdvözölte az Egyesült Államokat, Izrael történelmi szövetségesét, a két ország közötti „nyilvános és titkos együttműködést”.
Több tucat, egy katonai támaszpont közelében fekvő buszmegállóban várakozót megsebesített meg egy a gyanú szerint szándékosan gázoló kamion sofőrje Izraelben vasárnap délelőtt – írta az MTI.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!