Somkuti Bálitn szerint a pénz csak az egyik eleme Ukrajna honvédő háborújának
Fotó: Facebook/Somkuti Bálint
Ha a jelenlegi ütemben merülnek ki Ukrajna katonai készletei, 2024-ben véget érhet a háború fegyveres szakasza – vélekedett a Krónikának nyilatkozva dr. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai elemző. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének kutatója – akit a háború kitörésének második évfordulójának apropóján kérdeztünk – kifejtette, jelen állás szerint Oroszország van fölényben a hadszíntéren, a békére való hajlandóságról szóló moszkvai nyilatkozatok pedig csupán a politikai kommunikáció részének tekinthetők, mivel további területeket is szeretne elfoglalni, hogy felszámolja az Ukrajna által jelentett potenciális kockázatot. Az elemző ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy a NATO fegyveresen is belépjen a háborúba.
2024. február 23., 19:102024. február 23., 19:10
– Két éve tart a 2022. február 24-én kirobbant ukrajnai háború. Melyik fél áll jobban? Kinek van nagyobb esélye a győzelemre?
– A győzelem egy ilyen típusú háborúban másképp valósul meg, mint amit az elmúlt húsz-harminc évben megszoktunk. Hál’Istennek ilyen típusú háború nem nagyon volt az elmúlt időszakban. Itt két olyan, egymást teljesen kizáró szándék ütközik, amely egyik részről Ukrajna függetlenségének a megvédéséről, a másik oldalon pedig Ukrajna függetlenségének az „elvételéről” szól.
A helyzet az, hogy Ukrajna egyre nagyobb katonai, társadalmi és gazdasági nehézségekkel küzd, és ebből a szempontból két év után úgy tűnik, hogy az oroszok állnak közelebb a céljaik megvalósításához.
– Egyáltalán mi tekinthető győzelemnek a felek számára?
– Gyakran elhangzik, hogy Oroszország már vesztett, hiszen nem érte el azt a célját, hogy háború nélkül terjessze ki a befolyását Ukrajnára, vagy komolyabb hadművelet nélkül rávegye, hogy ne csatlakozzon a NATO-hoz. De úgy gondolom, hogy ez eléggé leegyszerűsítő álláspont. Ugyanis csak a végkifejlet fényében tudjuk majd eldönteni, hogy mi történt. Ha Ukrajna meg tudja őrizni valamilyen formában a függetlenségét vagy legalábbis a területi épségének egy részét, akkor nyugodtan hirdethet győzelmet, hiszen – ha áldozatok árán is, de – meg tudta őrizni az állami létét. Jelenleg azonban nem erre utalnak az események, és az orosz fél is többször elmondta, hogy nem célja Ukrajna integritása. Tehát olyan helyzetben vagyunk, ahol a két politikai vezetés egymásnak ellentmondó nyilatkozatait látjuk, de igazából még nem tudjuk pontosan, hogy ki mire készül.
Oroszország viszonylag közel volt az összeomláshoz 2023 júniusában, amikor Prigozsin fellázadt, de azóta csak ezzel ellentétes irányú folyamatokat látunk.
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
– Meddig tudja Ukrajna tartani magát? Ha megkapná az Egyesült Államoktól és az EU-tól is a több tízmilliárd dolláros, illetve eurós támogatást, azzal tudna változtani a dolgok menetén?
– Az alapvető probléma, amiről nagyon kevés szó esik a nyugati sajtóban és a globalista felfogású szakértőknél, az az, hogy a pénz csak az egyik eleme Ukrajna honvédő háborújának. Ahogy matematikai kifejezéssel szólva mondani szokás: szükséges, de nem elégséges feltétel.
Sőt meg merem kockáztatni, hogy tüzérségi lőszerből az Egyesült Államoknak sincs annyi, amennyit szeretne. Tehát ez a fajta, ipari felőrlő háborúvá vált küzdelem egyre inkább rámutat arra, hogy a hadiipari kapacitások a mai napig meghatározóak.
– Egyáltalán miért erőltetik egyes nyugati országok Ukrajna támogatását? Milyen érdekük fűződik hozzá?
– Számomra is megdöbbentő az, hogy egy egyébként agresszor által megtámadott, a szabadságért küzdő országnak az ügyét – ami amúgy egy erkölcsileg mindenképpen támogatandó helyzet – ilyen egzisztenciális kérdéssé emelték Nyugaton. Egyrészt az Európai Unióban, másrészt az Egyesült Államok bizonyos erői is. Csak találgatni tudok ezzel kapcsolatban. Nekem az a benyomásom, hogy valamiért annak a neoliberális felfogásnak a megvalósulását tűzték a zászlajukra ezek a politikai vezetők, amelyet egyébként Magyarországra is megpróbálnak ráerőltetni. Ennek a fő ellensége kimondva-kimondatlanul Vlagyimir Putyin. Tehát
Az alapvető problémát az jelenti, hogy ezt úgy tették meg, hogy nem gondolták végig az egészet, és nem néztek a hátuk mögé. Ugyanis egy ilyen háborúban nemcsak győzni lehet, hanem veszíteni is. Az elmúlt 30-50 év folyamatos nyugati győzelmei mellett azért volt egy pár olyan kudarc is – mint az iraki vagy az afganisztáni, hogy Vietnámról ne is beszéljünk –, amelyek figyelmeztetésként szolgálhattak volna, hogy a katonai erőnek is megvannak a maga korlátai. Úgy gondolom, hogy ezt a fajta ideológiai harcot akarták megvívni Ukrajnában is. A kérdés csak az, hogy mi lesz utána, mi történik akkor, ha Ukrajna egyre valószínűbb veresége bekövetkezik.
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
– Minek tudható be az ukrán offenzíva kudarca, illetve a legutóbbi orosz hadisikerek?
– A realista elemzők már 2022 végén látták azokat a trendeket, amelyek nyomán tavaly kevesebb fegyver érkezett Ukrajnába, mint 2022-ben. 2022-ben a nagy ukrán előretörés Harkiv irányába – amely több helyen az orosz határig szorította vissza az orosz támadókat – annak volt köszönhető, hogy mintegy ötszáz harckocsit kaptak – jellemzően szovjet gyártmányúakat –, többek között Lengyelországból és Csehországból.
Utána a 2023-as offenzívára való készülődés során sokkal kevesebb eszköz érkezett, kevesebb tüzérségi eszköz és kevesebb tüzérségi lőszer is. Ukrajnának egy darabig voltak saját tartalékai, de amikor ezek elfogyni látszottak 2023 elején-közepén, onnantól kezdve szinte teljesen nyugati segítségre szorult. Nem csupán pénzügyileg, hanem katonailag is.
Tehát az alapvető problémát az jelentette – és ez már 2023 elején látható volt, és többen fel is hívtuk rá a figyelmet –, hogy az ukrán hadsereg nem rendelkezik akkora fölénnyel, amilyenre egy ilyen típusú támadáshoz szüksége lenne. Akkor még nem lehetett látni azt a mélységében tagolt védelmi rendszert, amit Szurovikin-vonalnak is szoktak hívni a kialakítójáról, amelyen gyakorlatilag elvéreztek az ukrán támadások, mivel csak műholdképeken szerepeltek, amelyek kevesek számára voltak hozzáférhetőek.
Ezzel szemben Oroszország 2022 végén elrendelte a mozgósítást – a hírek szerint háromszáz-ötszázezer embert vonultatott be –, majd elég jelentősen megnövelte a hadiipari termelését, és ennek köszönhetően a harckocsik és egyéb harcjárművek gyártása is a többszörösére nőtt. Gyakorlatilag ez volt az, ami miatt az ukrán offenzíva kudarcot vallott.
Fotó: Volodimir Zelenszkij/Facebook
– Avgyijivka feladása fordulópont lehet? Előfordulhat, hogy Oroszország folytatja az előre nyomulást, és Odessza elfoglalásával megérkezik a Duna mentén a NATO tőszomszédságába? Vagy akár nyugatabbra is előre törhet?
– Amíg az ukrán hadsereg katonai ellenállást tud kifejteni, addig egy ilyen típusú, nagyon nagy területet érintő előre nyomulásnak kicsi az esélye, ugyanis az orosz hadsereg nem rendelkezik olyan fölénnyel, amely ezt lehetővé tenné.
Azt nem tartom valószínűnek, hogy egy Harkiv vagy Odessza méretű nagyvárost az orosz hadsereg hagyományos ostrommal be tudna venni, amíg az ukrán hadsereg harcképes, tud és akar harcolni, de ha ez az állapot megszűnik, akkor beláthatatlan események indulnak el.
– Véget érhet idén a háború? Valóban hihető, hogy Putyin hajlandó lenne fegyverszünetet, majd békét kötni, ha a Nyugat elismerné az eddigi orosz hódításokat?
– Ha nem történik jelentős változás – és nem nagyon látom, hogy mi történhet, bár mindig benne van a pakliban, hogy az embert meglepetés éri – a négy kulcsfontosságú területen (önjáró tüzérségi eszközök, hozzájuk való tüzérségi lőszer, harckocsik-harcjárművek, illetve légvédelmi eszközök), akkor nem látom azt, hogy Ukrajna hogyan tudná folytatni 2024 után a küzdelmet, hiszen mind a négy területen kifogyófélben van ezekből az eszközökből.
Ez nem jelenti azt, hogy például Japán vagy Dél-Korea ne tudna jobban beleállni alkalomadtán a támogatásába, vagy esetleg olyan államok, ahol nagy számban tudnak gyártani 155 milliméteres tüzérségi lőszert, vagy éppen légvédelmi rakétákat, ne tudnák kisegíteni Ukrajnát, de ezt egyelőre nem lehet előre látni.
Ami az orosz békeszándékokat illeti, az összes politikai vezető, aki erről nyilatkozik, minden egyes alkalommal hozzáteszi, hogy akkor tudnak és akarnak békéről tárgyalni, ha a feltételeik teljesültek. Ezekkel kapcsolatban viszont eléggé komoly kérdések merülnek fel, hiszen nem lehet pontosan tudni, hogy ezek mit is takarnak, hiszen olyan általános fogalmakkal dobálóznak, mint a nácitlanítás.
Fotó: Volodimir Zelenszkij/Facebook
Szerintem ezek a békeajánlatok inkább csak a harmadik világnak vagy a globális Délnek szólnak, hogy azt mutassák: az orosz fél – szemben a nyugati államokkal – kész a kompromisszumra.
Ezért a békére való hajlandóságról szóló orosz nyilatkozatokat a politikai kommunikáció részének tartom.
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
– Bevonódhat a NATO a háborúba?
– Nagyon sokat beszélnek különböző NATO-tagállamok vezetői arról, hogy ez az összecsapás elkerülhetetlen, de úgy gondolom, hogy az Európai Unió önmagában katonailag nem elég erős ahhoz, hogy egy ilyen lépést egyedül megkockáztasson.
Az amerikai vezetés viszont a háború elejétől kezdve óvatosan bánik Oroszországgal – nyilvánvalóan azért, mert egy atomhatalmat nem lehet büntetlenül a végtelenségig provokálni.
Úgyhogy én nem tartok attól, hogy a NATO belépne a háborúba, hiszen ehhez a fő erőnek számító Egyesült Államok döntése kellene, amely ország egyébként nem csupán politikailag megosztott ebben a kérdésben, hanem a háború elejétől kezdve óvatosan kezelte. Szerintem ez csak – mondjuk úgy – a háborús uszításnak a része. Csak azt nem értem, hogy ha valaki katonailag hátrányban van egyedül, mint az európai államok önmagukban, akkor miért próbál egy fegyveres konfliktust provokálni.
Dr. Somkuti Bálint
Hadtörténész, biztonságpolitikai elemző. Fő kutatási területe a modern érdekérvényesítés, ezen belül napjaink katonai műveletei, valamint a nem-hagyományos módszerek, elsősorban a gerilla és irreguláris hadviselés. 2008-ban szerezte meg történészi diplomáját a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán. 2012-ben védte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Iskolájában disszertációját, amelynek a 4. generációs hadviselés volt a témája. 12 évnyi, multinacionális cégeknél eltöltött idő után, dolgozott az állami szférában, újságíróként, és vállalkozóként. Kiemelt érdeklődési köréhez tartoznak a jelen és a múlt hadiflottái és légierői, valamint a haditechnika és a hadtudomány. Elkötelezett társasjátékos és wargamer. Angolul, németül és spanyolul beszél. Orosz, latin és fárszi nyelvtudása alapfokú.
A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.
Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.
Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.
Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Schengen-taggá válhat Románia néhány hónapon belül, de még nincs semmi kőbe vésve – figyelmeztetett Cătălin Predoiu román belügyminiszter.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön győzelmi ünnepséget szervezett a floridai Mar-a-Lagoban, ahol azzal büszkélkedett, hogy a republikánusok mindent megnyertek a múlt keddi választáson, amit csak lehetett.
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
szóljon hozzá!