Csak egy előre hozott parlamenti választás adhat esélyt arra, hogy egy stabil, széles körű felhatalmazással rendelkező kormány állhasson fel Magyarországon – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Televíziónak adott interjújában szerdán. Hozzátette: csak egy ilyen kormánynak lenne elég háttere ahhoz, hogy hosszú távú, többéves programot megvalósíthasson, és így ki tudja vezetni az országot a válságból.
Sólyom hangsúlyozta: a konstruktív bizalmatlansági indítvány, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményez maga ellen az Országgyűlésben, olyan eszköz, mely alkotmányosan ebben a helyzetben nem kifogásolható, azonban tudni kell, hogy kizárólag egy személyi döntésről szól, egy régi miniszterelnök helyett új miniszterelnököt választanak meg, az új kormány programját pedig nem kell sem bemutatni, sem megvitatni.
Ez a jelenlegi kísérlet kifejezetten átmeneti és rövid távú válságkezelést céloz meg – mondta. Hozzátette: „ez az az eszköz, az összes lehetséges technika közül, mely a legkevésbé demokratikus”.
Mint hangsúlyozta, egy előre hozott választáson a pártoknak meg kell küzdeniük a bizalomért, és csak akkor fogják helyreállítani a hitelességet, ha valóban olyan kampány lesz, melyben reális programok hangzanak el, és amely nem hiteget senkit.
Véleménye szerint jelenleg a kormányoldalon olyan megoldási kíséret folyik, mely bevallottan rövid távú, átmeneti hatású, és a jövendő kormányprogram tartalmáról sem lehet semmit tudni.
Magyarországot a gazdasági válságon kívül egy nagyon súlyos bizalmi, hitelességi válság is sújtja – emelte ki Sólyom László. Maga a miniszterelnök azért jelentette be a távozási szándékát, mert a szavahihetősége súlyosan sérült – mondta. Kiemelte, a távozási szándék bejelentése olyan lépés volt, mely megnyitotta az utat a változások előtt, azonban az a változás, mely készülőben van, szerinte nem kielégítő. Az államfő véleménye szerint a mostani kísérlet egy évvel késleltetheti a helyzet rendezését.
Gyurcsány Ferenc kormányfő kedden este bejelentette: Glatz Ferenc akadémikus, Surányi György volt jegybankelnök és Vértes András, a GKI elnöke az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Az MSZP elnöksége azt javasolja, hogy e három személlyel és e három személyről kezdődjenek el a hivatalos konzultációk - fogalmazott Gyurcsány Ferenc, pártelnök.
Mint mondta, az elmúlt három nap tájékozódó megbeszéléseit követően azt látják, hogy e három ember közül „valaki biztosan megkaphatja az ahhoz szükséges támogatást, hogy Magyarország következő miniszterelnöke legyen”. Gyurcsány Ferenc még mielőtt ismertette volna a neveket, kifejtette: három különböző karakterű személyről van szó, akik mást és mást testesítenek meg. Mint fogalmazott, eddigi tevékenységük, a róluk kialakult kép az ország különböző csoportjai számára rendelkezne valamilyen üzenettel.
Mindhárom jelölt elvi hozzájárulását adta a jelöléshez, de végső döntést csak azután kell hozniuk arról, hogy vállalják-e a jelöltséget, ha kiderült, megvan az elvi parlamenti többség a támogatásukhoz mondta Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője az InfoRádióban. Hangsúlyozta: csak az lehet miniszterelnök-jelölt, akit a frakció és az SZDSZ is támogat.
Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke az MR1-Kossuth Rádió szerda reggeli műsorában közölte: Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökének miniszterelnök-jelöltségét támogatják.
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője az MTI-vel közölte: a Fidesz számára elvi és alapvető álláspont, hogy új kormány csak új választások után jöhet létre, és ugyanígy egy új miniszterelnököt is csak egy új választás után lehet jelölni. Leszögezte: pártja álláspontja változatlan, és az független attól, hogy kiről van szó.
Herényi Károly az MDF elnökhelyettese az ATV-ben úgy nyilatkozott a jelöltekről: Mindhárom jelölt személye elfogadható a Magyar Demokrata Fórum számára, a döntő azonban az, hogy milyen program áll mögöttük. Közölte: mindhárom jelölt mögött komoly teljesítmény áll, de felelős döntést hozni a programok ismerete nélkül nem lehet.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.