Az ír választási bizottság beszámolója szerint a pénteki referendumon a mintegy hárommillió választópolgár 58 százaléka járult az urnák elé, akiknek 67,1 százaléka támogatta voksával a lisszaboni szerződés elfogadását. Ez éles ellentétben áll a tavaly júniusi, kudarccal zárult első referendummal, amelyen 51 százalékos részvételi arány mellett a „nem” szavazatok – nagy meglepetésre – 53,4 százalékos többségbe kerültek.
A 43 írországi választókörzetből mindössze két – északnyugati – körzetben kerültek többségbe a szerződést elutasító voksok.
Harmincegy olyan körzetben, amelyben tavaly a „nemek” voltak többségben, most az „igen” szavazatok túlsúlyát regisztrálták, a változás aránya helyenként jelentős volt. A főváros, Dublin délnyugati részén fekvő munkáskerületben, a szerződés elutasítóinak fellegvárában például tavaly a népszavazáson részt vevők 65 százaléka még elutasította a lisszaboni szerződést, idén viszont már 59 százalékuk támogatta.
Legnagyobb arányban egy észak-dublini körzetben győztek a reformszerződés hívei, ahol az „igen” szavazatok aránya 82 százalékos volt.
Az ír népszavazás eredménye segíthet abban, hogy ismét sínre kerüljön az Európai Unió azon ambiciózus terve, hogy a reformszerződéssel áramvonalasítsa döntéshozatali mechanizmusát. A lisszaboni szerződést mind a huszonhét uniós tagállamának el kell fogadnia, de egyedül Írországban kötelező népszavazást kiírni róla. Dublin a tavalyi kudarc után – különböző engedményekért cserébe – beleegyezett abba, hogy újabb referendumot tartsanak.
Túlnyomó többségében elégedetten nyilatkoztak európai vezetők szombaton az Európai Unió reformszerződésének a második ír népszavazáson történt jóváhagyásáról, ami után az eddig vonakodó lengyel elnök megígérte a szerződés gyors aláírását.
„Köszönjük, Írország” – mondta sajtótájékoztatóján José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, miután a részeredményekből ismertté vált: a pénteki ír népszavazáson a többség igent mondott az Európai Uniót megreformáló lisszaboni szerződésre.
A támogató állásfoglalás a gazdasági válság időszakában „az európai szolidaritás értékét mutatja” – mondta az Európai Bizottság elnöke. Úgy vélte, a mostani, megismételt népszavazáson immár sokkal tájékozottabbak voltak az ír polgárok a lisszaboni szerződés ügyében, mint a tavalyi, kudarccal végződött referendumon. Az EU garanciákat adott Írországnak arra, hogy a szerződéssel kapcsolatos bizonyos ír aggályok alaptalanok, valamint fenntartotta az \"egy ország, egy EU-biztos\" szabályt.
Az Európai Bizottság elnöke szerint minden remény megvan arra, hogy a lisszaboni szerződést most már mindegyik tagországban hivatalosan is ratifikálják. Írországon kívül ezzel még Lengyelország és Csehország adós.
Fredrik Reinfeldt, a soros EU-elnök Svédország miniszterelnöke közleményben üdvözölte az ír népszavazási eredményt. Reinfeldt szerint ezután nem kell rendkívüli EU-csúcsot tartani a reformszerződésről. Október végére egyébként is terveznek uniós csúcstalálkozót, amely megítélése szerint „tökéletes időzítés” lehet arra, hogy a szerződésről szót ejtsenek.
Szintén elégedettségét fejezte ki Jerzy Buzek. Az Európai Parlament elnöke úgy fogalmazott, mind Írország, mind Európa számára jó hírről van szó, amely azt is jelenti, hogy az unió – a szerződés életbe lépésével – gyümölcsözőbb és hatékonyabb lesz.
Elégedettek voltak az írországi népszavazással az Európai Parlament (EP) különböző frakcióvezetői is.
Joseph Daul, a legnagyobb létszámú frakciónak, a kereszténydemokratákat tömörítő néppártiaknak a vezetője méltatta az írek bölcsességét, mondván: különbséget tudtak tenni az igazság és a lisszaboni szerződésről annak ellenzői által terjesztett hazugságok között.A néppárti frakcióvezető a lisszaboni szerződés haladéktalan ratifikálására szólította fel Lengyelországot és Csehországot.
Guy Verhofstadt, az EP liberális csoportjának vezetője stílszerűen egy brüsszeli ír sörözőben nyilatkozott a sajtónak és gratulált az íreknek.
Az egyes uniós tagállamok vezetői közül üdvözölte a lisszaboni szerződés írországi jóváhagyását a német kancellár. Angela Merkel saarbrückeni rendkívüli sajtóértekezletén gratulált az íreknek és Brian Cowen miniszterelnöknek az igen szavazatok győzelméhez. Úgy értékelte, hogy a szerződés támogatóinak győzelme rendkívül fontos lépés a lisszaboni szerződés mielőbbi életbe lépésének útján.
Nicolas Sarkozy francia elnök az Elysée-palota közleménye szerint gratulált az íreknek, hogy „Európát választották” és felszólította a jóváhagyással még adós országokat: a lehető leggyorsabban ratifikálják a lisszaboni szerződést, hogy még az év vége előtt hatályba léphessen.
Az ír igen után a lengyel elnök is „haladéktalanul” alá fogja írni a dokumentumot – jelentette ki az államfői hivatal vezetője Varsóban. Nehéz lenne konkrét dátumot mondani, de minden „fölösleges késedelem” nélkül meg fog történni – mondta Wladyslaw Stasiak, aki szerint hetek sem telnek bele. A lengyel törvényhozás mindkét háza már tavaly elfogadta a reformszerződést. Kaczynski azonban – Írországra hivatkozva – mindmáig halogatta a dokumentum aláírását. Donald Tusk lengyel kormányfő reményét fejezte ki, hogy Kaczynski gyorsan aláírja a dokumentumot.
Gordon Brown brit kormányfő is üdvözölte a népszavazás eredményét, amely szerinte jó Nagy-Britanniának és Európának.
A brit konzervatívok viszont az ír népszavazás után is látnak módot a nagy-britanniai népszavazás megtartására, és kampányolni fognak annak megakadályozására is, hogy Tony Blair volt munkáspárti brit kormányfő legyen az EU elnöke – derült ki a Konzervatív Párt második emberének, William Hague-nek a nyilatkozatából. A brit referendum az EU-szerződés szinte biztos bukását jelentené, mert a felmérések szerint a brit választók kétharmada elutasítja a dokumentum törvénybe iktatását.
A cseh elnök nem tartja jónak, hogy Írországban megismételték a lisszaboni szerződésről szóló népszavazást. Václav Klaus ellenzi a lisszaboni szerződést, s a dokumentum aláírását eddig elutasította. Az írországi népszavazás eredményét Klaus nem akarta kommentálni.
Stefan Füle, a cseh kormány európai ügyekért felelős minisztere viszont üdvözölte a reformszerződés ír jóváhagyását. „Jó lesz odafigyelnünk az írekre, akik két népszavazást tartottak – és pillantsunk a csehekre, akiknél az alkotmánybíróság másodszor foglalkozik a szerződéssel” – mondta. „Remélem, hogy követni fogjuk az ír példát” – tette hozzá Füle.
Európai vezetők szombaton túlnyomó többségében elégedetten nyilatkoztak a második ír népszavazásról, amelynek eredménye nyomást gyakorol Csehországra és Lengyelországra, hogy a többi tagország példáját követve sorakozzanak fel a reformszerződés támogatói mögé.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.