Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár (középen, j-b) a Cselekvő nemzet - Az újraegyesítés erőforrásai 2010-2022 című könyv bemutatóján
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Sikertörténetként értékelte az elmúlt 12 év nemzetpolitikáját Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Budapesten.
2022. április 29., 13:172022. április 29., 13:17
Semjén Zsolt a Cselekvő nemzet – az újraegyesítés erőforrásai 2010-2022 című könyv bemutatóján felidézte, hogy 2010-ben a semmiből kellett felépíteni a nemzetpolitikát a Gyurcsány-kormány rombolása következtében. Így az alapoktól tudták átgondolni a nemzetpolitikát – hangsúlyozta.
A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad és életminősége javul, a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarságát is beleértve. A nemzetrészek fennmaradásához négy pillérre van szükség – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.
Elsőként az identitásmegőrzés támogatását emelte ki, hangsúlyozva: a külhoni oktatási intézményrendszert alapvetően a magyar állam tartja fenn. Alanyi jogon támogatják a nemzeti jelentőségű intézményeket, illetve pályázati úton is biztosítanak forrásokat.
A kormány az előbbi felé „tolta el a támogatásokat” – mutatott rá, hozzátéve: a nemzeti jelentőségű intézményekről a Máért dönt. Jelezte: az identitás megőrzését célzó támogatásokat több mint tízszeresére bővítették.
Jóval több mint 1,1 millióan éltek a lehetőséggel, és így megvalósulhatott a nemzet közjogi egyesítése – közölte Semjén Zsolt. Kitért a külhoni magyarság gazdasági támogatására is, aláhúzva, hogy „óriási összegek” jutottak minden nemzetrészhez.
Ez gazdaságpolitikailag is fontos, például a Vajdaságban egy forintnyi befektetés újabb egy forint növekedést generált, a magyar gazdaságban pedig ötvenfilléres bővülést hozott minden befektetett forint – tette hozzá.
Végül a külhoni magyar pártok támogatását emelte ki. Magyarország soha nem fogja elengedni az etnikai magyar pártok kezét – jelentette ki, hozzátéve: a legszorosabb nemzeti érdek, hogy az önkormányzatokban, parlamentekben jelen legyenek a magyar pártok, és lehetőség szerint kormányzati szerepet töltsenek be.
hangsúlyozva: a határon túli nemzetrészek saját feladata autonómiakoncepciójuk kidolgozása, és ehhez minden jogi, diplomáciai és egyéb segítséget megadnak. Soha nem kért Magyarország olyat külhoni nemzetrészei számára, ami extrémitás lenne, és amire ne lenne számos példa az Európai Unióban – jegyezte meg.
Összegzése szerint, ha van sikerterület, akkor a nemzetpolitika az volt az elmúlt 12 évben. Kérdésre válaszolva Semjén Zsolt azt mondta, a háború mindent átírt Kárpátalján, a lakosság alapvetően megváltozott, annyian érkeztek Kelet-Ukrajnából mint a régió lakossága, és a magyarok jelentős része, legalább százezer ember eljött.
Az, hogy a magyar fiatalok nem golyófogók ebben a háborúban, annak köszönhető, hogy van magyar állampolgárságuk – jegyezte meg. Közölte: reálisan azzal kell számolni, hogy a magyarság etnikai pozíciója rosszabb lesz a háború után, mint előtte.
Nem kétséges, hogy súlyos jogsérelem érte a kárpátaljai magyarságot, ezért Magyarország blokkolta bizonyos NATO-rendezvényeken az ukrán jelenlétet – mondta Semjén Zsolt. Most ugyanakkor nem aktuális a jogos nemzetiségi sérelmek előhozatala, az a helyes, ha a karitatív tevékenységre helyezik a hangsúlyt, és segítik a közel 700 ezer Ukrajnából menekülőt.
Mindenkit, aki menekül a háború elől, befogadják, és felső korlát nélkül fogadják a háborúban sebesült ukrán katonákat is gyógykezelésre – jelezte. A koronavírus-járvány abban az értelemben, ami a mindennapi életet érinti, véget ért, újraindulhatnak a felfüggesztetett külhoni programok is – tette hozzá.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár köszönetet mondott a határon túli magyaroknak, hogy részt vettek az április 3-i választásokon. Több mint 318 ezren döntöttek úgy, hogy visszaküldik a levélszavazatokat, ez újabb rekord 2014-hez illetve 2018-hoz képest, és arra szavaztak, hogy a nemzeti kormány folytassa a tevékenységét és Orbán Viktor vezesse az országot és a nemzetet – mondta.
– tette hozzá. A most megjelent kiadvány 12 évet ölel fel, ötezer példányban készült, és kétezer példányt már Kárpát-medence-szerte szétküldtek. Amit a magyar nemzetpolitika elért, az világszerte is egyedülálló – közölte az államtitkár.
Az ukrán külügyminisztériumba bekérették Magyarország kijevi nagykövetét, Heizer Antalt, a Budapestről érkező „barátságtalan nyilatkozatok” miatt – közölte a Kárpáthír portál.
Az amerikai képviselőház maratoni vita után elfogadta az adócsökkentésről, egyben kiadáscsökkentésről szóló átfogó törvényjavaslatot csütörtökön, ami szinte azonnal Donald Trump elnök elé kerülhet aláírásra.
Az Egyesült Államok nem állítja le teljesen az ukrajnai fegyverszállításokat, de gondoskodnia kell arról, hogy neki is maradjon elegendő fegyvere – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin közel egy órán át telefonáltak az ukrajnai rendezésről, de Oroszország nem enged a céljaiból – közölte a The Guardian szerint Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov.
Autóból az utcán tartózkodókra nyitott tüzet egy fegyveres Chicagóban, négyen meghaltak, és 14-en megsebesültek – közölték az amerikai nagyváros hatóságai csütörtökön.
Jövő heti plenáris ülésének hétfői munkanapán vitát tarthat, csütörtökön pedig szavazhat az Európai Parlament Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen beadott bizalmatlansági indítvány ügyében – közölte az RTBF
A Hamász nyitott a gázai tűzszünetre, de egyelőre nemet mondott az Egyesült Államok által támogatott fegyvernyugvási tervre, mivel a születendő megállapodásnak a háború teljes lezárását kell eredményeznie – közölte az iszlamista fegyveres szervezet.
Ukrajnának sürgősen „minden lehetséges támogatásra” szüksége van Oroszország elleni védekező háborújában – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán a Fox News amerikai televíziónak adott nyilatkozatában, egyúttal rugalmasságot kért az Egyesült Államoktól, miután a Pentagon bejelentette, hogy szünetelteti bizonyos feg
A kijevi vezetés felfegyverzésével a nyugati országok csupán elhúzzák a harci tevékenységet Ukrajnában – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Izrael elfogadta a hatvan napos gázai tűzszünet véglegesítéséhez szükséges feltételeket – közölte Donald Trump amerikai elnök kedden.
szóljon hozzá!