Semjén Zsolt: a semmiből kellett felépíteni a nemzetpolitikát, amely sikertörténetté vált

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár (középen, j-b) a Cselekvő nemzet - Az újraegyesítés erőforrásai 2010-2022 című könyv bemutatóján •  Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár (középen, j-b) a Cselekvő nemzet - Az újraegyesítés erőforrásai 2010-2022 című könyv bemutatóján

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Sikertörténetként értékelte az elmúlt 12 év nemzetpolitikáját Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Budapesten.

MTI

2022. április 29., 13:172022. április 29., 13:17

Semjén Zsolt a Cselekvő nemzet – az újraegyesítés erőforrásai 2010-2022 című könyv bemutatóján felidézte, hogy 2010-ben a semmiből kellett felépíteni a nemzetpolitikát a Gyurcsány-kormány rombolása következtében. Így az alapoktól tudták átgondolni a nemzetpolitikát – hangsúlyozta.

Kiemelte: a magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon.

A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad és életminősége javul, a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarságát is beleértve. A nemzetrészek fennmaradásához négy pillérre van szükség – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.

Elsőként az identitásmegőrzés támogatását emelte ki, hangsúlyozva: a külhoni oktatási intézményrendszert alapvetően a magyar állam tartja fenn. Alanyi jogon támogatják a nemzeti jelentőségű intézményeket, illetve pályázati úton is biztosítanak forrásokat.

A kormány az előbbi felé „tolta el a támogatásokat” – mutatott rá, hozzátéve: a nemzeti jelentőségű intézményekről a Máért dönt. Jelezte: az identitás megőrzését célzó támogatásokat több mint tízszeresére bővítették.

Másodikként a kedvezményes honosítást emelte ki, ami által a külhoni magyarok teljes jogú magyar állampolgárokká váltak, szavazati joggal.

Jóval több mint 1,1 millióan éltek a lehetőséggel, és így megvalósulhatott a nemzet közjogi egyesítése – közölte Semjén Zsolt. Kitért a külhoni magyarság gazdasági támogatására is, aláhúzva, hogy „óriási összegek” jutottak minden nemzetrészhez.

Ez gazdaságpolitikailag is fontos, például a Vajdaságban egy forintnyi befektetés újabb egy forint növekedést generált, a magyar gazdaságban pedig ötvenfilléres bővülést hozott minden befektetett forint – tette hozzá.

Végül a külhoni magyar pártok támogatását emelte ki. Magyarország soha nem fogja elengedni az etnikai magyar pártok kezét – jelentette ki, hozzátéve: a legszorosabb nemzeti érdek, hogy az önkormányzatokban, parlamentekben jelen legyenek a magyar pártok, és lehetőség szerint kormányzati szerepet töltsenek be.

A miniszterelnök-helyettes kitért az autonómiatörekvések támogatására is,

hangsúlyozva: a határon túli nemzetrészek saját feladata autonómiakoncepciójuk kidolgozása, és ehhez minden jogi, diplomáciai és egyéb segítséget megadnak. Soha nem kért Magyarország olyat külhoni nemzetrészei számára, ami extrémitás lenne, és amire ne lenne számos példa az Európai Unióban – jegyezte meg.

Összegzése szerint, ha van sikerterület, akkor a nemzetpolitika az volt az elmúlt 12 évben. Kérdésre válaszolva Semjén Zsolt azt mondta, a háború mindent átírt Kárpátalján, a lakosság alapvetően megváltozott, annyian érkeztek Kelet-Ukrajnából mint a régió lakossága, és a magyarok jelentős része, legalább százezer ember eljött.

Az, hogy a magyar fiatalok nem golyófogók ebben a háborúban, annak köszönhető, hogy van magyar állampolgárságuk – jegyezte meg. Közölte: reálisan azzal kell számolni, hogy a magyarság etnikai pozíciója rosszabb lesz a háború után, mint előtte.

Hangsúlyozta, hogy a magyar állam fenntartja a kárpátaljai támogatásokat.

Nem kétséges, hogy súlyos jogsérelem érte a kárpátaljai magyarságot, ezért Magyarország blokkolta bizonyos NATO-rendezvényeken az ukrán jelenlétet – mondta Semjén Zsolt. Most ugyanakkor nem aktuális a jogos nemzetiségi sérelmek előhozatala, az a helyes, ha a karitatív tevékenységre helyezik a hangsúlyt, és segítik a közel 700 ezer Ukrajnából menekülőt.

Mindenkit, aki menekül a háború elől, befogadják, és felső korlát nélkül fogadják a háborúban sebesült ukrán katonákat is gyógykezelésre – jelezte. A koronavírus-járvány abban az értelemben, ami a mindennapi életet érinti, véget ért, újraindulhatnak a felfüggesztetett külhoni programok is – tette hozzá.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár köszönetet mondott a határon túli magyaroknak, hogy részt vettek az április 3-i választásokon. Több mint 318 ezren döntöttek úgy, hogy visszaküldik a levélszavazatokat, ez újabb rekord 2014-hez illetve 2018-hoz képest, és arra szavaztak, hogy a nemzeti kormány folytassa a tevékenységét és Orbán Viktor vezesse az országot és a nemzetet – mondta.

Megpróbálnak úgy dolgozni, hogy a határon túli magyarságot képviseljék a magyar Országgyűlésben, és az ő elképzeléseik is megjelenjenek

 – tette hozzá. A most megjelent kiadvány 12 évet ölel fel, ötezer példányban készült, és kétezer példányt már Kárpát-medence-szerte szétküldtek. Amit a magyar nemzetpolitika elért, az világszerte is egyedülálló – közölte az államtitkár.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

A román állampolgárok élnek a legnagyobb arányban más uniós országokban

Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.

A román állampolgárok élnek a legnagyobb arányban más uniós országokban
2025. július 18., péntek

Valamivel több mint 60 milliárd eurót kapna az uniótól Románia a következő költségvetési ciklusban

Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.

Valamivel több mint 60 milliárd eurót kapna az uniótól Románia a következő költségvetési ciklusban
2025. július 18., péntek

Románia azon európai országok egyike, ahol túlzsúfoltak a börtönök

Az európai börtönök túlzsúfoltságára figyelmeztetett pénteken közzétett éves jelentésében az Európa Tanács, amely szerint számos országban jelentősen nőtt a fogvatartottak száma, meghaladva a férőhelyekét.

Románia azon európai országok egyike, ahol túlzsúfoltak a börtönök
2025. július 18., péntek

Az EU jóváhagyta az eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagot Oroszország ellen

Az Európai Unió jóváhagyta eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen – jelentette be Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az X-en pénteken.

Az EU jóváhagyta az eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagot Oroszország ellen
2025. július 18., péntek

Izrael sajnálja, hogy katolikus templomot talált el Gázában, Trump dühös az incidens miatt

Izrael csütörtökön közölte, hogy „mélységesen sajnálja” a Gáza egyetlen katolikus templomára mért halálos csapást, amelyben három ember meghalt.

Izrael sajnálja, hogy katolikus templomot talált el Gázában, Trump dühös az incidens miatt
2025. július 18., péntek

Külügyminiszter: Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben

Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írta csütörtökön Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az általa vezetett tárca Telegram-oldalán.

Külügyminiszter: Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben
2025. július 18., péntek

Washington felgyorsítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat

Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, összehangolva Donald Trump elnök új NATO-kezdeményezésével – közölte Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet, jelentette a Barron's csütörtökön.

Washington felgyorsítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat
2025. július 18., péntek

Air India-tragédia: úgy tűnik, hogy a kapitány leállította az üzemanyagellátást

Az Air India múlt hónapban lezuhant járatának két pilótája közötti párbeszédet rögzítő, a pilótafülkében készült felvétel alátámasztja azt a nézetet, hogy a kapitány leállította a repülőgép hajtóműveinek üzemanyag-ellátását – mondta egy forrás.

Air India-tragédia: úgy tűnik, hogy a kapitány leállította az üzemanyagellátást
2025. július 17., csütörtök

Provokációként értékelik a templomrongálást az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek

Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).

Provokációként értékelik a templomrongálást az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek
2025. július 17., csütörtök

Gazdák hátrányban: román néppárti EP-képviselő is bírálja az EU új költségvetését

Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.

Gazdák hátrányban: román néppárti EP-képviselő is bírálja az EU új költségvetését