Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
Izrael nem fog beleegyezni a gázai tűzszünetbe – szögezte le Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn.
2023. október 31., 08:062023. október 31., 08:06
„Szeretném világossá tenni Izrael álláspontját a tűzszünettel kapcsolatban. Ahogyan az Egyesült Államok sem egyezett volna bele a Pearl Harbor bombázása után, vagy a 9/11-es terrortámadások után a tűzszünetbe, Izrael sem fog beleegyezni az október 7-i szörnyű támadások után a Hamásszal való harcok beszüntetésébe” – mondta.
„A tűzszünetre való felhívások vagy az Izraelre vonatkozó felhívások, hogy adja meg magát a Hamásznak, adja meg magát a terroristáknak, adja meg magát a barbárságnak, nem fognak teljesülni” – tette hozzá.
Netanjahu azt mondta, hogy bár a Biblia szerint van ideje a békének, „ez a háború ideje”.
Arra a kérdésre, hogy fontolgatta-e a lemondását,
„Lemondunk róluk a történelem szemétdombjára. Ez a célom. Ez az én felelősségem” – mondta.
Közben a Hamász szóvivője hétfőn azt mondta, hogy Izraelnek nem sikerült behatolnia a Gázai övezetbe „néhány korlátozott területet kivéve”, és „katasztrofálisnak” minősítette a humanitárius helyzetet az enklávéban.
Mindeközben az Egyesült Államok is jelezte: nem tartja időszerűnek a tűzszünetezt.
– jelentette ki az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács koordinátora hétfőn a Fehér Ház sajtótájékoztatóján.
John Kirby-t azzal kapcsolatban kérdezték, hogy az Egyesült Államok is azon országok között van, amelyek elutasították az ENSZ Közgyűlésében múlt héten elfogadott – tűzszünetet sürgető – határozatot. Az amerikai tisztségviselő ugyanakkor hozzátette, hogy Washington támogatna, és megfontolásra is javasol egy átmeneti, korlátozott, azaz területre leszűkített humanitárius tűzszünetet annak érdekében, hogy a segélyek bejuthassanak a Gázai övezetbe és a lakosság evakuálása lehetővé váljon.
A helyi lakosságnak szánt humanitárius segélyekre vonatkozóan
– mondta John Kirby elismerve, hogy ez a mennyiség is elmarad az elegendőtől, ugyanakkor előrelépés lenne a jelenlegi helyzethez képest. Állítása szerint amerikai közvetítés nélkül nem jött volna létre a jelenlegi mennyiségű humanitárius szállítmány sem.
Az illetékes közölte azt is, hogy az Egyesült Államok mindent megtesz annak érdekében, hogy izraeli partnereit felszólítsa a palesztin civil halálos áldozatok minimalizálására.
A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának koordinátora mélységesen aggasztónak nevezte a válság kiszélesedésének lehetőségét. Hangsúlyozta, ezért ragad meg az Egyesült Államok minden lehetőséget arra, hogy ezt megakadályozza.
– tette hozzá, utalva arra, hogy az amerikai hadsereg nagyobb erőket vonultatott fel a térségben, több repülőgép-hordozóval, a légierő egységeivel és a tengerészgyalogság készenlétbe helyezésével a térségben.
John Kirby Recep Tayyip Erdogan hétvégén tett, Hamászt támogató szavait úgy kommentálta, hogy „nem kell mindenben egyetértenünk azzal, amit a török elnök mond”, ugyanakkor hozzátette, hogy
A Fehér Ház hétfői tájékoztatóján Karinne Jean-Pierre szóvivő a Joe Biden amerikai elnök által kongresszustól kért sürgősségi költségvetési támogatással kapcsolatban azt mondta, nem látják értelmét annak, hogy kettéválasszák az Izrael és Ukrajna számára kért keretet, és abból – a minél gyorsabban elfogadás érdekében – az Izraelnek szánt biztonsági támogatást kivegyék.
Mike Johnson, a kongresszus alsóházának múlt héten megválasztott, republikánus elnöke hivatalba lépése után közölte, hogy
A republikánus megfontolás oka az, hogy Izrael támogatása mögött egységes a republikánus képviselőházi többség kiállása, miközben Ukrajna folytatódó katonai és egyéb támogatását a republikánus képviselők egy része feltételekhez kötné, illetve ellenzi.
Közben az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és a szaúdi védelmi miniszter hétfői tárgyalásán kijelentették:
A Fehér Ház a találkozóról kiadott közleménye szerint Jake Sullivan és Háled bin-Szalmán Ál Szaúd felhívta a figyelmet a Gázai övezetbe irányuló humanitárius segítség sürgető szükségességére, és egy fenntartható béke érdekében tett további lépések fontosságát is hangsúlyozták az izraeliek és palesztinok között.
A Fehér Házban tartott amerikai-szaúdi találkozó témái között szerepelt a két ország közötti védelmi partnerség erősítése, amely – a Fehér Ház közleményének szavai szerint –
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szintén hétfőn telefonon egyeztetett a gázai övezeti helyzetről Muhammad bin Abdul Rahman Ál Szánival, Katar miniszterelnökével, aki egyben az arab állam külügyminisztere is. A megbeszélésről kiadott washingtoni közlemény szerint a két politikus kulcsfontosságúnak nevezte a civilek életének védelmét, valamint a palesztin embereknek szánt humanitárius segítséget. Antony Blinken egyben köszönetet mondott a katari erőfeszítésekért a Gázában rekedt amerikaiak és más külföldiek kijutásának érdekében, valamint az iszlamista Hamász fegyveresei által foglyul ejtett emberek elengedésében, aminek eredményeként két amerikai is kiszabadult.
Egyébként
A három középkorú nő közül Danielle Alonit Nir Oz kibucból rabolták el hatéves lányával, Emiliával, valamint húgával, sógorával és azok hároméves ikerlányaival együtt. Ugyanonnan vitték el Lena Trupanovot is a fiával, Szásával és idős édesanyjával, Irinával együtt. Az ő férjét, Vitalijt megölték a kibucot lerohanó fegyveresek. Buchstab Kirstet párjával, Jagev Buchstabbal együtt Nirim kibucból hurcolták át a Gázai övezetbe.
Izraeli közlések szerint a Hamász és iszlamista szövetségesei legkevesebb kétszáznegyvenhárom túszt vittek Gázába a három héttel ezelőtti nagyszabású terrortámadásban, melyben megöltek több mint ezernégyszáz embert, sokakat otthonukban és egy szabadtéri zenei fesztiválon.
Katari és amerikai közvetítéssel szabadon engedtek két amerikai állampolgárt, egy anyát és lányát, majd két idős izraeli asszonyt, akiknek férjét azonban továbbra is fogolyként őrzik az övezetben.
A támadás után Izrael háborút indított a Hamász ellen, egyebek között a túszok kiszabadításának érdekében. A hadműveletek első szakaszában légicsapásokat hajtott végre az izraeli légierő, majd múlt péntek este kiterjesztették a szárazföldi harcokat az övezetet uraló iszlamista szervezetek ellen.
„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az összes foglyot és eltűntet hazahozzuk” – közölték.
Vasárnap éjjel a Sin Bét belbiztonsági szolgálat és az izraeli hadsereg közös akciójában, a Moszad titkosszolgálat közreműködésével kiszabadítottak egy 19 éves katonalányt, Ori Megidist, aki már találkozott is családjával Kirjat-Gatban.
Shani Louk halála a Hamász barbárságáról tanúskodik, és a túszul ejtett nő halálért felelősségre kell vonni az iszlamista palesztin szervezetet – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár hétfőn a nigériai Lagosban.
„Számomra ez borzalmas” – jelentette ki Olaf Scholz afrikai hivatalos látogatása idején. „Ez a Hamász mögött rejlő barbárságról tanúskodik” – tette hozzá.
Ismét rakétákkal támadták az amerikai katonaságot Irakban
Újabb rakétákat lőttek ki Közel-Keleten állomásozó amerikai katonaságra Irakban – jelentették be amerikai védelmi illetékesek hétfőn.
A közlés szerint az iraki Aszad légibázis közelében öt rakétát lőttek ki, amelyek a katonai támaszponttól mintegy másfél kilométerre csapódtak be, így nem jelentettek különösebb veszélyt. Az incidensben amerikai, valamint a nemzetközi koalíció más tagja sem sérült meg, a támadás károkat sem okozott.
Október 17-e óta ez volt a 24. támadás, amely amerikai katonaság ellen irányult a Közel-Kelet két országában, Irakban és Szíriában. A korábbi támadások elkövetőjeként iszlamista csoportok jelentkeztek. Az Egyesült Államok múlt csütörtökön Szíriában iszlamista csoportok, köztük az iráni Iszlám Forradalmi Gárdához köthető raktárak ellen végrehajtott légicsapással válaszolt a sorozatossá váló támadásokra.
Az eddigi 24 rakéta- és dróntámadás összesen több mint 20 amerikai katona sérülését okozta, amerikai közlés szerint egyik sem bizonyult súlyosnak.
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
szóljon hozzá!